Képviselőházi napló, 1927. XXXII. kötet • 1930. november 25. - 1930. december 23.

Ülésnapok - 1927-447

Az országgyűlés képviselőházának JM7'. van nagytőzsdéje; báró Kövess Hermann tábornagy özvegye ugyancsak Bécsiben lakik és Budapesten van nagytőzsdéje. Kérdem, lehetséges az, hogy valaki azt a jövedelmet, amelyet itt kap ebben az országban, máshol költse el? A napokban hallottam, hogy egyik ismerősöm, aki Csehszlovákiában maradt, mint magyar bíró, akit következőleg ott nyugdíjaztak, de itt van Balatonalmádin a villája, három hónapra átjött nyaralni, és erre a három hónapra le fogták a csehek az ő nyugdíját Egyszerűen nem kapott jövedelmet a csehektől, mert Magyarországon saját villájában élt három hónapig. Ha ennyire rigorózusak ezek a körülöttünk lévő államok velünk szemben, akkor mi azt nem engedhetjük meg, hogy a jövedelmet, amelyet itt szereznek külföldön költsék el. (Bessenyey Zénó: Az a nyugdíjas magyar volt, vagy cseh volt?) Magyar ember, de cseh állampolgár. (Bessenyey Zénó: Az megérdemli! Egyébként ez nem rigorozitás, hanem magyarüldözés!) Mástól is hallottam hasonló esetet. Egy hölgytől, aki egy hónapra jött ide rokonait meglátogatni, a csehek levonták egy hónapra szóló nyugdíj illetményét. Ha ők így járnak el velünk szemben, (Kothenstein Mór: Nem Magyar- » országgal szemben hanem az illetőkkel szemben!) akkor nekünk is a viszonosság alapjára kell helyezkedni a jövedelmet illetően. Ismétlem tehát, a kétszeres vagy háromszoros állások rendszerét be kellene szüntetni és ezeket a munkanélküli jövedelmeket is regresszálni kell. Ha valakinek altábornagyi nyugdíja van, azt hiszem, abból megélhet, és azokkal a nagy trafik-jövedelmekkel azokat lehet dotálni, akiknek semmi jövedelmük sincs. (Várnai Dániel: Hogy oldja meg az ifjúság problémáját? Beteszi őket a nagytrafikba?) Az előbb erről is beszéltem. (Kothenstein Mór: Csak nem fejezte be! — Várnai Dániel: Kicsit kényes a kérdés!) Nem kényes. A t

f képviselő úr nem volt jelen, amikor az előbb hangsúlyoztam, hogy az ifjúság ma hiába keres állást, s ennek egyik oka az, hogy egyik-másik embernek két-három állása van, következőleg éppen az

; ifjúság megélhetésének és jövőjének problémáját is szorgalmazni kell. Éppen erre hívtam fel a t. Ház figyelmét. Itt van azután a kereseti adó kérdése, őszintén szólva, nem helyeslem azt a módszert, hogy az adók felemelésével akarunk bizonyos takarékosságot elérni, de ha egyszer a körülmények kényszerítenek rá, különleges kifogása senkinek sem lehet ellene. (Mozgás a ssélsőbaloldalon ) De itt is egy bizonyos alapot kell teremteni, amelyen túl nem lehet menni. Igen kicsinek tartom az alapot, amelyet mentesítenek ettől a külön adótól, hiszen csak a 120 pengőn aluli jövedelmeket mentesítik ez alól a külön adó alól. Szerettem volna, ha ebben a tekintetben Sándor Pál igen t. képviselőtársamnak indítványát fogadta volna el a t. Képviselőház, amely szerint, ha jól emlékszem, 3600 pengő volna az az összeg, amelyen felül, lehet azt a külön adót kivetni. Ezt a méltányosság követeli. 120 pengő havi jövedelem még a létminimumot sem biztosítja. Minek olyan összeget megadóztatni, amely nem elég az illető család eltartására sem. Inkább progresszíve nagyobb adóval kellett volna megadóztatni a nagyobb jövedelmeket. Arra kérem a t. pénzügyi kormányzatot és nagyon kérem a pénzügyminiszer urat, hogy, ha lehet, méltóztassék ebben a tekintetben valami módosítást eszközölni olyan formán, hogy a minimális adóalapot nagyobb összegre ülése 1930 december 10-én, szerdán. 271 vegye, mint ahogy a mostani törvényjavaslatban fel van véve. Ha jól emlékszem, Ötvös képviselőtársam a természetben javadalmazott kántorok és tanítók jövedelmére vonatkozóan indítványt terjesztett elő, hogy ezeket se sújtsák ezzel a külön adóval. Nem tudom, hogy besédóben megindokolta-e eléggé ennek az indítványnak jogosultságát, ezért egy adatot leszek bátor •erre vonatkozólag felhozni. Az egyik tanítónak — egy speciális személyről van éppen szó —- 1922-ben 64 métermázsa búzaárban állapították meg természetbeni járandóságát, amelyet annak a fizetési osztálynak javadalmazásából levontak, amelybe ő tartozik. A levonandó összeg a mai búzaárak alapján kitett 1184 pengő 50 fillért. A minisztérium azonban levont neki az illetményéből 1781 pengő 76 fillért. Ennek az a körülmény az oka, hogy a búza árát a minisztérium métermázsánként 27 pengő 84 fillérben állapította meg akkor, amikor búzáját senki sem tudja értékesíteni 27 pengő 84 fillérért, hanem csak legfeljebb 14—15 pengőért. Ez a szegény tanító azért, mert egyrészét természetbeni járandóságban kapja a fizetésének, évi 597 pengő 11 fillért ajándékoz az államnak. Szóval azzal a kartársával szemben, akinek nincsen ilyen természetbeni járandósága, megrövidül évente 597 pengővel. Amikor az állam jogtalanul ennyire megrövidíti a tanítót, hogy az effektív jövedelem alapján a IX. fizetési osztály 1. fokozatából belekerül a X. fizetési osztály 2. fokozatába, vájjon nem érdemli-e meg azt, hogy ezzel a külön adóval ne sújtsuk? Amikor már amúgy is egy jogtalanság éri az állam részéről, ne érje egy másik is. Ötvös t. képviselőtársam indítványa tehát igen méltányos és igazságos. Ezért^ kérem a pénzügyi kormányzatot, lássa eztbe és fogadja el ötvös t. képviselőtársam indítványát és a természetbeni járandósággal bíró kántortanítókra és tanítókra nézve ezt a külön megterhelést ne eszközölje. Még csak az iskolákra vonatkozólag akarok néhány szót szólni, amelyekre nézve a 15. § intézkedik. Csodálatos valami ez az intézkedés, amely ebben a paragrafusban le van fektetve. Azt természetesnek tartom, hogy a törpe iskolákat ne tartsák fenn, de azt is természetesnek tartottam volna, ha egyúttal megállapították volna, hogy mit nevezünk törpéisk ólának. Itt egy új fogalmat hoztak be a törvényhozásba amelyet azonban elfelejtett definiálni a t. kultuszminiszter úr. Szeretném tudni, mit ért a kultuszminiszter úr törpe iskola alatt. Mert a törvényjavaslatnak ez a kifejezése lehetőséget ad arranézve, hogy olyan iskolákkal szemben is eljárjon a kultuszminiszter úr, amelyek felfogásunk szerint nem minősíthetők törpe iskoláknak. (Bessenyey Zénó: Nem olyan ember a kultuszminiszter úr, hogy megszüntesse az iskolákat! — Sándor Pál: Jöhet egy másik kultuszminiszter! — Bessenyey Zénó: Az a törpe iskola, amelyben hatvanon aluli számban van tanköteles! Ez világos!) Ha a kultuszminiszter úr nem olyan ember, amiről én is meg vagyok győződve, akkor miért nem tartna szükségesnek ezt a törvényjavaslatba számszerűleg belevenni? Miért nem definiálja pontosan a törvényjavaslatban a törpe iskola fogalmát? (Zaj.) T. Ház! De az a módszer sem helyes, amellyel a kultuszminiszter úr a törpeiskolákat meg akarja szüntetni. A természetes észjárás azt követelné, hogy az^ esetben, ha két felekezeti iskola van egy községben, s az egyik iskolába sok tanuló jár, a másikba pedig ke-