Képviselőházi napló, 1927. XXXII. kötet • 1930. november 25. - 1930. december 23.

Ülésnapok - 1927-445

Az országgyűlés képviselőházának kh5. az akkori nemzetgyűlés szükségesnek látta, hogy ezt a luxust megszüntesse és ha jól emlékszem, egy esztendőre kért a kultuszkormány felhatalmazást abban a tekintetben, hogy revízió alá vegye a törpe iskoláknak az ügyét, és amennyiben erre szükség van, azokat összevonhassa. A Képviselőház a kultuszminiszter úrnak ebben a tekintetben ia felhatalmazást 1924. december 31-ig meg is adta. Ez a felhatalmazás azonban a törvény egyéb követelményeinek teljesen megfelelt. A törvényes állapot tudniillik nálunk az 1868 : XXXVIII. törvénycikk, mint alaptörvény értelmében, az volt, hogy olyan községekben, ahol a hitelfelekezetek nem tartanak fenn a törvény rendeleteinek megfelelő népiskolát, a község köteles a szükséges népoktatási tanintézeteket felállítani. Tehát, ha mondjuk egy iskolától megvonták az 1923 : XXXV. te. alapján az államsegélyt, ott az a helyzet állt elő, hogy vagy annak a törpe iskolának be kellett mennie egy másik iskolába, vagy ha több ilyen iskolától vonták meg az államsegélyt, akkor a törpeiskolák helyett a törvény szerint községi iskolát kellett felállítani. Nem látom a szükségét annak, hogy eltérjünk ettől a törvényes intézkedéstől, lamely, mint minden törvényalkotás, kompromisszum eredménye és azt a nagy veszekedést, azt a nagy pereskedést, amint a szociáldemokrata képviselőtársam mondotta, nyugvópontra vitte. Nem látpm szükségét .annak, hogy ezt^ a kérdést ma felkeverjük, ellenben szükségesnek tartom azt, hogy ebben a 15. §-ban valóban érvényesüljön az államhatalom kéovisélőjének az a tendenciája, hogy megtakarításokat érjenek el. Ennek a kérdésnek pénzügyi részét tehát koncedálom, nem tartom azonban időszerűnek, nem tartom szükségesnek azt, hogy a másik részt, azt a nagy kérdést most megbolygassuk. Bizzuk annak elintézését az alaptörvényre, az 1868 : XXXVIII. tcikkre, amint erre vonatkozólag majd bátor leszek a részletes tárgyalás alkalmával indítványomat bővebben ismertetni. T. Ház! Ennek a törvényjavaslatnak tárgyalása alkalmával t. szociáldemokrata képviselőtársam, a vezérszónok beszélt arról, hogy ők az állami iskolák hívei és^ ők azt tartották volna szükségesnek, hogy az államosítás az iskolák terén az egész vonalon megtörténjék. Ez lehet világnézeti felfogás, én ezzel vitába szállni, nem akarok. Nekem megvan a véleményem arról, hogy az állami iskola nem az az^ eldorádó, nem az a feltétlenül és egyedül kívánatos cél, ami felé tűzön-vízen keresztül haladnunk kell, ha azonban valaki ezen a felfogáson van, én nagy tiszteletben tartom ezt a felfogást. Azt a megjegyzést azonban, amelyet az egyik szociáldemokrata képviselőtársam ekkor közbeszúrt, tudniillik ő azt mondotta, hogy a lelki rendőrséget — úgy látszik, ez alatt a felekezeti iskolákat értette — meg kell szüntetni, illetőleg, hogy annak dotációja az államhatalomnak valahogy érdeke, nagy tisztelettel és nagy határozottsággal visszautasítom. Ha az államról közbeszóló képviselőtársamnak van véleménye és az a vélemény radikális, forradalmi szagú és ízű, engedje meg, hogy másoknak olyan véleményük legyen, amely a tradicióból, a történeti múltból, a, történeti múlt tiszteletéből és abból az elgondolásból táplálkozik, hoffy nem feltétlenül rossz mindaz, ami a múltban volt és nem feltétlenül jó az, amit a forradalmi gondolatok az emberiség közé bedobtak. (Egy hang a középen: Például a gerstli!) ülése 1930 december 5-én, pénteken. 225 T. Ház! Itt az iskolák terén megvolt az a tendencia, különösen a francia forradalom hatása alatt, hogy az iskolákat mindenhol államosítani ^ kellett. Ez^ a tendencia Európa legtöbb országában érvényesült is, az iskolákat államosították, legyen szabad azonban egy példára hivatkoznom, ahol az iskolák államosítását mégsem tartották olyan abszolút jónak, legyen szabad hivatkoznom Hollandia példájára. Hollandia 1848-ban a népiskolai oktatást teljesen államosította. Annyira államosította, hogy iskolafenntartó jogot másnak, mint az államnak nem biztosított. Ekkor nagy harc indult meg Hollandiában a protestáns és katholikus vezetők részéről. Tudni kell, hogy Hollandiában a lakosság kétharmad része protestáns, egyharmad része pedig katholikus. (Zaj. — Elnök csenget.) Ennek a harcnak végső eredménye az lett, hogy 1917;ben — természetesen voltak közbenső állomások is — törvénybe iktatták, hogy ha bármelyik vallásfelekezet valahol legalább 40 tankötelest tud felmutatni, 100.000 lakoson felüli városokban pedig legalább 100-at, akkor igényelhet felekezeti iskolát s ezt a politikai község köteles felépíteni, felszerelni, fenntartani, tanerőit pedig teljesen az állam tartozik fizetni és pedig épp olyan összeggel, mint a közös iskolák tanerőit. De, t. Képviselőház, ha valaki azt állítja, hogy a népiskolák fejlődési iránva az államosítás felé tendál, akkor azt is lehet példával kimutatni, hogy a népiskolák iránya, esetleg visszafelé, az állami iskolák felől a felekezeti iskolák felé megy. A 15. §-nak azt a részét, amely meg akarja változtatni az 1868 : XXXVIII. te. alaptörvénynek az iskolafenntartási jogra vonatkozó intézkedéseit, részemről nem helyeslem. Nem helyeslem azért, mert én semmi szükségét sem látom annak, hogy ezt a nagy elvi kérdést most döntsük el, amikor úgyis sok egyéb baj van ebben az országban; nein látom szűkééerét ^ azért sem, mert azt a pénzügyi megtakarítást, amelyet a kormány a népiskolák terén akar elérni, e nélkül is elérheti úgy, hogy a törpeiskoláktól — természetesen megnevezve, hogy mi az a törpeiskola — az államsegélyt egyszerűen megvonja. (Fábián Béla: Akkor már a következő napon nem is lesz iskola! — Farkasfalvi Farkas Géza: Ez nem megoldás!) Azt gondolom, a t. Képviselőház minden egyes tagja egyetért velem 'abban, hogy nekünk feltétlenül takarékoskodnunk kell. Azt hiszem, egyetértünk abban, hogy a költségvetésünk kiadási tételeit erős revízió alá kell vennünk, mert ha ez nem is panacea, ha ez a gazdasági helyzetet orvosolni, meggyógyítani nem is tudja, azonban feltétlenül kiindulási pont. amely után következniük kell más javaslatoknak, más intézkedéseknek annak tudatában, hogy mi kicsiny, megcsonkított ország vagyunk s költségvetésünket a bevételeinkhez kell alkalmaznunk. Abban a reményben, hogy ez a törvényjavaslat ezen a téren első pont és ezután következni fognak a többi pontok, módosításom hangoztatásával a javaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául' elfogadom. (Elénk helyeslés és taps a jobb- és a baloldalon. — A szónokot többen üdvözlik.) Elnök: T. Ház! Tabódy Tibor képviselő úr a házszabályok 14,3. §-ának a) pontja alapján kért szót. A szót neki megadom. (Halljuk! Halljuk!) Tabódy Tibor: T. Ház! Mindig igyekeztem elvi magaslatokon lenni és óvakodtam attól,