Képviselőházi napló, 1927. XXXII. kötet • 1930. november 25. - 1930. december 23.
Ülésnapok - 1927-444
186 Az országgyűlés képviselőházának húh. zettre való tekintettel jelentenek visszaélést, erre bátor vagyok egy .példát felhozni. Egy egyszerű munkásember a VII. kerületben lakik, Murányi-utca 53. szám alatt. Nála van egy másik munkásember, olyan ágyrajáróféle. Kézbesítik a szavazójegyet mindkét ember részére. Mint afféle dolgos munkásemberek, nincsenek odahaza. Nem tudni, ki vette át a szavazójegyeket. Felbontják a borítékot, boletta nincs a borítékban egyik szavazó jegy mellett sem.» — Viczián képviselő úr elengedi a közbeszólása felolvasását. (Malasits Géza: Nagyon szellemes volt.) — «hanem volt benne egy arckép. Ez az arckép az egyifc vezetőnek arcképe, talán méltóztatnak ráismerni. — Felmutatja a képet. lÉlónik derültség, éljenzés és taps a jobboldalon.» T. Ház! En tíz év alatt sokszor igen nehéz szituációban teljesítettem itt a kötelességemet. Sokszor volt úgy, hogy a t. túloldalról igen magas vezető állásban lévő egyéniséget súlyos vádakkal voltam kénytelen illetni s amikor ezek a vádak itt állottak a Ház előtt, az utolsó pillanatban lojális voltam és nem vittem végig a dolgokat. Nem érdemeltem meg, hogy távollétemben ebbe a Naplóba ez kerüljön bele: «Felmutatja a képet. — Élénk derültség, éljenzés és taps a jobboldalon és a középen.» Ha t. képviselőtársaim ezt a lojalitást akarják behozni a harcba, én ezt tudomásul veszem és szakítva tízéves politikai multammal és politikai módszereimmel, kijelentem, hogy hasonló módon leszek kénytelen az igazság határai között a legkegyetlenebb retorzióval élni. (Nagy zaj és" mozgás a jobboldalon. — Simon András: Állunk elébe! — Malasits Géza: Ne izguljanak, mert árt az egészségnek. Ügy sem soká élnek már.) Beszédidőm, úgy látom, lejárt. Tisztelettel kérem annak 15 perccel való meghosszabbítását. (Felkiáltások: Megadjuk!) Elnök: Méltóztatnak a meghosszabbítást megadni 1 ? (Igen!) A Ház a meghosszabbítást megadta. Rassay Károly: Kálmán Jenő képviselő úr a továbbiakban így folytatta (olvassa): «Farkas István képviselő úrral együtt én is azt kérdezem, hogy ezekhez a szavazónegyekhez hogyan került oda az a fénykén, hiszen az a két ember odahaza sem volt és kideríthetetlen, hogy milyen módon hagyták ezeknél a szavazójegyeket ezzel az arcképpel.» Mi van ebben az előadásban? Elbben az előadásban az van, hogy nevemet viselő párt olyan visszaélést követett el, hogy kilopta a szavazócédulát ... (Mozgás a jobboldalon.) — Bocsánatot kérek, nem' engedem elferdíteni e szavakat. Megismétlem, azt jelenti, hogy kilopattaa szavazócédulákat, becsempészte helyette az én arckénemet és leragasztva így kézbesítették az érdekelteknek. (Csák Károly: így nem magyarázta senki!) Bocsánatot kérek, megismétlem (olvassa): «Mint afféle dolgos, munkásemberek, nincsenek odahaza. Nem tudni, ki vette át a szavazó jegyeket. Felbontják a borítékot, boletta nincs a borítékban, egyik szavazójegy mellett sem. — ... tehát elvették a szavazó jegyeket — hanem volt benne egy arckén.» — (Simon András: Ez ténymegállapítás!) Ezt mondta a képviselő úr? Hogy ezt így kellett érteni, az kiderül a következményekből, elsősoriban Hegy•megi Kiss Pál t. képviselőtársam közbeszólásából, aki erre következtetett e tényállás alapján s nagyon helvesen távollétemben azt mondotta, (Hegymegi Kiss Pál: Menjen a bíróság elé!) hogy tegyen ellenem bűnvádi feljelentést. De ülése 1930 december 4-én, csütörtökön, nem kell nekem t. képviselőtársam baráti és jogos felháborodásra hivatkoznom; itt van a kormány lapjának, a 8 Órai Újságnak cikke. (Malasits Géza: Lássa Jánossy, erre ad pénzt a kormány, mégpedig sokat.) Elnök: Csendet kérek! Rassay Károly: Ez az eset itt lezajlott negyedháromkar. Négy órakor a nyomdatehnika dicsőségére a 8 Órai Újság már kint volt az utcán a következő címekkel: «Kálmán Jenő nagy feltűnés közben leplezte le a baloldal szelvénymanipulációi át.» «Kivették a levélből a szelvényeket és Rassay pléh-arcképéfc csempészték helyükbe.» «Rassay a folyosón izgatottan tárgyalta az arcképügyet.» Ez áll az első oldalon. A hátsó oldalon pedig ez áll: «Kálmán Jenő szenzációs bejelentése a szelvénypótló Rassay-arcképrŐl.» (Egy hang a jobboldalon: Ez az Esti Kurh- harcmodora!) Kérem képviselő úr, legyen szíves és ne zavarja beszédemet; a?tán, ha lehet, — úgyis ritkán hallottam a képviselő urat — én szívesen állok rendelkezésére. (Zaj.) Elnök: Csendet kérek. Rassay Károly: A tudósítás így végződik (olvassa): «Pillanatok alatt egész tömeg veszi korul az asztalt, felveszik az arcképet, amely azután kézről-kézre jár és valamennyien mosolyogva állapítják meg, hogy Rassay arcképe volt szelvény helyett a munkásoknak küldött borítékban.» (Jánossy Gábor: Egyéni riport!) T. Ház! Kálmán képviselő úr beszéde tökéletesen ugyanebben a szellemben van visszaadva a kormánypárt lapjában. (Zaj a jobboldalon. — Sándor Pál: Kormánylap az! — Br. Podmaniczky Endre: Azért egyéni vélemény! — Farkas István: Közadókból tartják fenn! — Sándor Pál: Önök irányítják! 7- Zaj.) Méltóztassanak megengedni, hogy a rendelkezésemre álló rövid idő alatt befejezzem beszédemet. (Malasits Géza: A Népszavát mi tartjuk fenn, és büszkék vagyunk rá! Negyven éve tartjuk fenn! — Egy hang a jobboldalon: Szervezeti díjakból! — Zaj.) Elnök: A képviselő urakat figyelmeztetem, hogy maradjanak csendben. A képviselő úrnak kivan szabva a beszédideje. Engedjék őt beszélni. Rassay Károly: Amikor tudomásomra jutott a képviselő úrnak ez az előadása, akkor Tabódy Viktor képviselő úrhoz fordultam, — egészen tudatlanul, mert csak később tudtam meg, hogy ebben az ügyben ő az informátor — és megkértem, hogy Kálmán Jenő urat kérje ki a Ház folyosójára. Kálmán képviselő úr ki is jött a folyosóra és akkor azt kértem tőle, ^gyen szíves, adja ide azonnal az adatokat, bogy baladéktalanul megvizsgáltassam az üffyet. Kálmán képviselő úr elhárította magától ezt a kötelességet s Tabódy képviselő úrra mutatott, mint aki ebben az ügyben informátora. Ugyanebben a pillanatban Tabódy képviselő úrhoz fordultam és kértem, hogy azonnal közölje velem a neveket és az adatokat. Legnagyobb megdöbbenésemre és mások megdöbbenésére Tabódy képviselő úr megtagadta tőlem azokat a szavazó jegyeket és azoknak a szavazói egyeknek adatait, melyeket átadott Kálmán Jenő képviselő úrnak és amelyeket Kálmán Jenő képviselő úr a jobboldal élénk derültsége és tapsai közepette lobogtatott idebenn az ülésteremben. őszintén megvallva, a legnagyobb megdöbbenéssel láttam ezt, mert ahhoz aztán igazán nem szoktunk hozzá, hogyha valaki ellen vádat emelnek, és, ez lojálisán felhívja az illetőt, hogy az adatokat bocsássa rendelkezésére, hogy
