Képviselőházi napló, 1927. XXXII. kötet • 1930. november 25. - 1930. december 23.
Ülésnapok - 1927-439
10 Az országgyűlés képviselőházának 4tásfokkal dolgozik, tehát drágábban termel, a kereskedelemügyi miniszter felhívhatja az illető vállalatokat az együttműködés létesítésére. Amennyiben az illető vállalatok a kereskedelemügyi miniszter felhivásának bármilyen oknál fogva nem tesznek eleget, ez esetben módjában van a kormányzatnak egy a törvényben provideált szakbírósághoz fordulni és a szakbíróságnál kérni azt, hogy az kötelezze a vállalatokat a kooperáció megindítására. A kooperáció kimondása kétségtelenül igen erősen belenyúl a szerzett jogokba és a magángazdálkodás szabadságának elvébe, azonban éppen a múltban szerzett tapasztalatok teszik szükségessé azt, hogy ennek lehetősége a törvényben feltétlenül biztosítva legyen, mert sokszor az illető vállalatok nem •• ismerik fel azokat az előnyöket, amelyeket ők is élvezni fognak egy ilyen kooperáció elrendelése által és személyi vagy egyéb üzletpolitikai okokból húzódnak attól, hogy ilyen ^együttműködést, kapcsolatot létesítsenek egymással. Megint a főváros példáját fogom előhozni. A nagy széninség idejében szakértők kiszámították, hogyha a fővárosi kelenföldi telepet és a Beszkárt tulajdonát képező Révész uccai telepet összekötő kábellel összekapcsolják, ezáltal mintegy 5000 vágón szenet lehet évente megtakarítani és annak ellenére, hogy ez a városnak is érdeke volt, a város húzódozott attól, hogy ezt a kooperációt létesítse. Csak akkor volt hajlandó végre megteremteni a kooperációt és ezt a kábelt megépíteni, amikor az állam erre a célra nagyösszegű kamatmentes kölcsönöket juttatott a fővárosnak, amelyek segítségével sikerült azután ezt a kábelt megépíteni. Ma már a főváros szakértő urai is látják, hogy ez milyen nagy megtakarítást eredményezett. Említhetnék azonban egy másik példát is. A közelmúltban az egyik vízierő telep felesleges energiáját nem lehetett egy engedélyessel átvétetni kizárólag azért, mert moha az energia sokkal olcsóbb lett volna a vízierő telepről átvéve, mint a kalorikus telep szénből előállított energiája, az engedélyes mögött álló szénbányaérdekeltség, miután elesett volna 75 vaggón szén szállításától, hogy el ne veszítse ezt a szén fogyasztóját, mindenképpen ellenezte azt, hogy ez a telep az olcsóbb áramot átvegye. Igen t. Ház! Az ország egyetemes érdekeinek védelmében ilyenkor feltétlenül hatalmi szóval kell belenyúlni abba, hogy a csatlakozást, együttműködést és kisegítést előírhassuk ott, ahol ilyen esetek előfordulnak. A törvényjavaslat — mint említettem — igyekezett az eddig szerzett jogokat megóvni, igyekezett az eddigi kialakult gyakorlatot kodifikálni és nem jön olyan újításokkal, amelyek ezen a téren ne lettek volna már nálunk is és külföldön is kipróbálva. A jelenlegi helyzettel szemben lényeges eltérése a törvényjavaslatnak az, hogy a jelenlegi szerződéses rendszer helyett az engedélyezési rendszert léptetik életbe. Mint méltóztatnak tudni, jelenleg a községek és közületek, mint fogyasztóterületek maguk kötöttek szerződéseket, rövidebbnhosszabb ideig érvényes koneeszsziós szerződéseket a vállalkozókkal, akik ennek ellenében az illető közületnek, községnek; törvényihatóságnak, vármegyének, vagy nagyobb területnek az energiaszolgáltatás át biztosították. Ezekben a koncessziós szerződésekben ki volt mondva ugyanaz* amit a javaslat is részben provideál, vagyis a telepnek és elosztóhálózatnak az illető fogyasztóközületre való háramlása. E helyett a javaslat, éppen az egységes energiagazdálkodás elvére való tekintetig ülése 1930 november 25-én, kedden. tel, az engedélyezési rendszert iktatja törvénybe. Az engedélyt tehát a jövőben nem az autonóm közület, város vagy község, hanem e helyett a kereskedelemügyi miniszter, vagyis maga az állam fogja megadni. Az engedélyes az engedélyokirattal bizonyos meghatározott területre vagy bizonyos célra kizárólagossági jogot is nyerhet. Ez a kizárólagossági jog természetesen jelentékeny előnyt biztosít a vállalkozónak, amivel szemben természetes, hogy az állam a közérdek és a racionális energiagazdálkodás^ szempontiából a javaslatban részletesen körülírt különféle kötelezettségeket. ír elő. Az engedélyeseknek a javaslat biztosítja az 1881. évi XLI. te. alapján a kisajátítási jogot is bizonyos módosításokkal, ezenkívül a kapcsoló berendezések, transzformáló állomások részére más tulajdonát képező épületben olyan helyen, ahol az épület rendeltetésének célját ez nem befolyásolja károsan, használati szolgalmat biztosít, ezenfelül be nem épített területeken ilyen célra szolgáló épület létesíthetése céljából, építményi jog .alapítását is lehetővé teszi. Ezekért természetesen megfelelő évi járadékot, illetőleg építményi bért állapít meg a javaslat. Végül a távvezetékek és a berendezések akadálytalan létsítheté'se céljából az engedményes a javaslat alapján vezetékjogot nyer. Ennek feltételeit, főként pedig az ingatlanok birtokosainak jogait és esetleg mikénti kártalanítását a javaslat részletesen, minden eshetőségre kiterjedőleg szabályozza. Különösen a vezetékjognak biztosítása e javaslat alapján jelent kétségkívül nagy előnyt a vállalkozókra nézve és előreláthatólag elő fogja segíteni a távvezetéknek, az országos hálózatnak mielőbbi kiépítését. Mert jelenleg az a helyzet, hogy csakis közterületeken, utak szélén lehet távvezetékeket vezetni, magánterületen pedig csak az esetben, ha a vállalkozó a földtulajdo nossal e tekintetben külön megegyezik. Az igen sok nehézséget okozott, igen sokszor voltak a vállalkozók zsarolási kísérleteknek is kitéve és igen sokszor láthattuk, hogy a helyett, hogy egyenes vonalban vezették volna a távvezetékeket, kerülő utakon kellett azt vezetni, mert az illető földtulajdonos nem volt hajlandó megengedni, hogy az ő területéin felállítsák a tartó oszlopokat. 4 javaslat ezenkívül az új vállalatok részére biztosítja az 1907:111. tc.-ben meghatározott állami" kedvezményeket is abban az esetben, ha különös gazdasági és fogyasztási érdek . kívánatossá teszi ilyen új telep létesítését. A javaslatnaik ez a rendelkezése azt célozza, hogy a vállalkozási kedvet olyan területeken is felébresszük, amelyek jövedelmezőség szempontjából másodrangúnak, vagy kevésbbé jövedelmezőknek mutatkoznak. A vállalkozásnak biztosított ezekkel az előnyökkel szemben természetes, hogy a javaslat olyan előírásokat, rendel kezeseket és szabályozásokat tartalmaz. amelyek a köz érdekében az okszerű energiagazdálkodás szempontjából feltétlenül szükségesek. , A javaslat kétféle villamosművet ismer: közhasznaiat-ú villámosműv et, amely tehát idegen fogyasztóknak ellenszolgáltatás ellenében ad elektromos energiát és saját használatú villamos műveket, amelyeket saját céljaikra I bányák, iparvállalatok stb. ellátása céljából ál| lítanak fel. A saját használatú telepeket külö| nősképpen nem szabályozza a törvényjavaslat, ! csak egységes szabványokat állapít meg és { megadja az építés és fenntartás tekintetében szükséges előírásokat, a (közhasználatú művek-
