Képviselőházi napló, 1927. XXXII. kötet • 1930. november 25. - 1930. december 23.

Ülésnapok - 1927-443

Az országgyűlés képviselőházának UU3. ülése 1930 december 3-án, szerdán. 175 nül: én elítélem a politizálásnak az iskolába és a pedagógiába való bevitelét. Ezt mondja a mélyen t. államtikár úr, de amikor látja, hogy ez tényleg megtörténik, és bizonyítékkép a kezében is van egy ilyen levél, akkor azt jelenti ki^ hogy ilyent mások is küldtek. Vegye tudomásul, hogy nem küldtek. (Ellenmondások jobbfelől.) Vegye tudomásul az államtitkár ur, hogy nem küldtek! Gaál Mihály: Fényképet küldtek!) Ilyent nem küldött senki, csak a főigazgató úr. Ilyent nem kaptak ezek a szülők mástól, csak őtőle kapták ezeket a levelezőlapokat. Kaptak nyomtatott körleveleket, amelyek ilyenkor százával mennek ki, hogy ezt vagy azt a pártot támogassák, de személyre szóló, névszerint aláírt ilyen levelet csak őtőle kaptak a szülők. Csak ő volt az, aki ezt a megkörnyékezést véghezvitte. (Berki Gyula: Ügy hallottam, hogy szülői értekezletre hívta őket!) Dehogy hívta őket. Ö csak azt mondja nagy bölcsen, hogy nem volt szülői értekezletet sem, ahol befolyásolta volna őket. Ennél ügyesebb ember Krompaszky úr, ő nem szolgáltatja ki magát egy nyilvános nagy értekezletnek. Ezt nem úgy szokták csinálni. (Felkiáltások jobbfelől: Hát hogy szokták?) Azt nagyon jól méltóztatik tudni, hogy vannak eljárások, ahol csak megsúgják az embernek, hogy ez lesz jó, vagy az lesz jó. Természetesen azzal sem szoktak nyiltan előjönni, hogy: az adóhátralék behajtásában kissé elnézőbbek leszünk, ha így, meg amúgy. Ezek mind olyan magatartások. Végre azonban itt írásban megfogtuk ezt az eljárást. (Neubauer Ferenc: A szülőket is jó lesz megfogni, mert nem lesz meg a száz!) Kegyeskedjék a mélyen t. államtitkár úr azzal az őszinteséggel, elhatározással, komolysággal válaszolni, ahol nincsenek kibúvó rejtekajtók. Mert ha ezt a választ méltóztatik adni, ez annyit jelent magyarul, hogy hadd folyjék le a választás, ráérünk ezzel az üggyel foglalkozni akkor, ha majd a váltaszáson túlleszünk. Nem érünk rá, államtitkár^ úr! A válaszásoknál követett ennek az eljárásnak bomlasztó és korrupt hatása most mutatkozik. Ez a lelki korrupció, a megkörnyékezésnek ez a módja olyan, hogy valóban Berzsenyi Dániel emlékét ébresztgeti az ember lelkében, mert ez a tiszta erkölcs megtépázását jelenti. A tiszta erkölcsiséghez tartozik, hogy^ a gyermek apját meg ne környékezzék a választói eljárással kapcsolatban. Mivel a mélyen t. államtitkár úr semmi pozitív ígéretet nem tett, mivel a mélyen t. államtitkár úr mem hajlandó orvosolni ezt a kultúrbotrányt, tamely itt megmutatkozik s amely izgalomban tartja a főváros V. kerületét, ahol a szülők százai tiltakoznak ez ellen, s mivel nem talál módot arra, hogy elfojtsa ezt a valóban eléggé el nem ítélhető eljárást, nem vehetem a választ tudomásul. (Helyeslés a ssélsőbalodalon.) Elnök: Az államtitkár úr óhajt szólni. Petri Pál vallás- és közoktatásügyi államtitkár: T. Ház! (Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) Ha Gál Jenő t. képviselőtársam, amikor az interpellációt beterjesztette, konkrét adatokat adott volna nekünk, akkor most nem mondanám azt, amit mondok, hogy csak akkor határozhatok, ha konkrét adatok állnak rendelkezésre. (Gál Jenő: Ez a levelezőlap elég konkrét adat! — Héjj Imre: Ök is küldtek szét ilyen leveleket!) Kérek arravonatkozólag adatokat, hogy a szülők terror alatt állottak, hogy a szülőket a gyermekek útján szabad elhatározásukban befolyásolni akarták. Amíg erre vonatkozólag adatokat nem kapok, nyilatkozatot nem tehetek. Nem hagyhatom azonban szó nélkül azokat a szavakat, amelyekkel a t. képviselőtársam Krompaszky Miksa főigazgató urat aposztrofálni méltóztatott. (Héjj Imre: Ügy van! Derék ember!) Mint pedagógus kénytelen vagyok őt megvédeni, és hangsúlyozni kívánom, hogy ő a legértékesebb szolgálatot tette a magyar kultúrának. Azt méltóztatott kérdezni, hogy miért lett soron kívül főigazgató. Megmondom, azért, mert a testnevelés terén nagyon nagy érdemeket szerzett, azután egymásután adatta ki iskolaja^révén Bessenyey irodalmi műveit. Amúgy is értékes munkásságot^ fejt ki, és az ő iskolája egyike a legkiválóbb aknák. (Gál Jenő: Semmi kifogásom ellene! En is dicsérem, mint pedagógust! Itt azonban ez nem fontos! Ezzel nem lehet szépíteni a dolgot!) Az ő iskolájának növendékei érték el a legelső eredményeket. (Héjj Imre: Eanek az esetnek felhozásával nem lehet lerontani az ő érdemeit! Az összes lipótvárosi választók megkapták ezt a levelezőlapot!) A t. képviselőtársam által felhozottak alapján semmiféle további lépést nem tehetek. Kérem, méltóztassanak válaszomat tudomásul venni. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Az interpelláló képviselő úr kíván a viszonválasz jogával élni? (Gál Jenő: Nem!) Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e az államtitkár úrnak a miniszter úr nevében adott válaszát tudomásul venni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) A ' Ház a választ tudomásul vette. Hátra van még a mai ülés jegyzőkönyvének felolvasása és hitelesítése. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a jegyzőkönyvet felolvasni. Szabó Zoltán jegyző (olvassa az ülés jegyzőkönyvét). Elnök: Van-e valakinek észrevétele a most felolvasott jegyzőkönyv ellen? (Nincs!) r Ha észrevétel nincs, a jegyzőkönyvet hitelesítettnek jelentem ki. Az ülést bezárom. (Az ülés végződik délután 3 óra 15 perckor.) Hitelesítették : Pintér László s. h. Nánássy Andor s. h. naplőbiráló-bizottsági tagok. KÉPVISELŐHÁZI XAPLÔ. Xícxlt. 24 \