Képviselőházi napló, 1927. XXXII. kötet • 1930. november 25. - 1930. december 23.

Ülésnapok - 1927-443

168 Az országgyűlés képviselőházának itt, az ország színe előtt nyíltan tiltakozzam Rassay Károly igen t. képviselő úrnak az ellen a támadása ellen, hogy a posta korteshadjáratnak adta oda magát. (Élénk helyeslés és taps a jobboldalon. — Rassay Károly: Hátha a miniszter úrnak más a felfogása? — Zaj.) Elnök: Szólásra következik? Urbanics Kálmán jegyző: Fábián Béla! Fábián Béla: T. Képviselőház! Méltóztassék megengedni, hogy legelsősorban is Csák Károly képviselőtársam beszédével foglalkozzam és azt mondjam t. képviselőtársamnak, hogy én nem értem meg, hogyan lehet egy ilyen tiszta embernek, mint Csák Károly képviselő úr, egy ilyen piszkos dolgot védenie. (Nagy zaj és felzúdulás jobbfelöl. — Taps a szélsőbaloldalon. — Peyer Károly: Al Happone!) Elnök: A képviselő urat ezért a kifejezésért rendreutasítom. (Farkas István: Csák Károly nagyon elkozmásodott! — Zaj.) Csendet kérek, képviselő urak! (Felkiáltások jobbfelől: Rendre! Rendre! — Éri Márton: Ez parlamentáris dolog? Mit szól ehhez az elnök úr? Ilyent nem lehet hagyni!) Kérem a ^képviselő urat, nyugodjék meg az elnöki intézkedésben! Az elnök ezért a kifejezésért rendreutasította a képviselő urat. Én a jobboldalról sem fogadok el utasítást. (Helyeslés.) Fábián Béla: Amikor az egyik Báthory rajtakapta feleségét... (Nagy zaj. — Felkiáltások jobbfelől: Bethlen, nem Báthory! — Peyer Károly: Az sem volt igaz? Azt is letagadják?) Elnök: Csendet kérek! (Peyer Károly: Át kell írni azt a történelmi könyvet!) Peyer képviselő urat folytonos közbeszólásaiért rendreutasítom. (Folytonos zaj. — Felkiáltások jobbfelől: Bethlen volt!} Csendet kérek a jobboldalon! Fábián Béla: ... mondom, amikor rajtakapta apródjával és felesége ezt letagadta, s amikor azt mondta Báthory, (Berki Gyula: Történelmi tévedésben van!) hogy, hiszen saját szememmel láttáim — erre a felesége azt kérdezte tőle: Hát jobban hiszel saját szemednek, mint a feleségednek? Csák Károly képviselő úrtól is iazt kérdezem, hogy ő is ezek előtt a piszkosságok előtt... Elnök: A képviselő urat másodszor is rendreutasítom. Ha így méltóztatik folytatni, megvonom a szót. (Helyeslés jobbfelől.) Fábián Béla: ... behunyj a-e a képviselő úr a szemét? Itt, a postán keresztül az egész ország presztízséről és becsületéről van szó. Mi itt a Képviselőházban hónapok óta, mióta ez a választási hadjárat megindult, panaszkodunk nyíltan benn az ülésteremben és az üléstermen kívül képviselőtársainknak, — itt^ ül Hodossy képviselő úr .is, akinek én szintén egy héttel ezelőtt, egy csütörtöki napon megmondottam — hogy milyen eljárásra készülnek velünk szemben s erre az történik, hogy az igazolóválasztmány elnöke, Gaár Vilmos, azoknak a tisztviselőknek, akik résztvettek a szortírozásban, nem adja meg a felmentést az alól, hogy elmondhassák, mi történt azon a szortírozó éjszakán, az történik, hogy Gaár Vilmos, amikor minden oldalról támadják, lemond az igazolóválasztmány elnökségéről, (Egy hang jobbfelől: Belebetegedett!) az történik, hogy ' az igazoló választmány újonnan kinevezett elnöke, Csilléry András, aki Gaár Vilmos helyét foglalta el, hirtelen megbetegszik (Zaj. — Pakots József: Az egész ügy beteg!) s erre ma már bejelenti, hogy az igazoló választmány ülésén nem vehet részt. S itt áll a főváros népe, amely eddig még... (Peyer Károly: Nagy piszok ez!) 3. ülése 1Ù30 december 3-án, szerdán. Elnök: Peyer képviselő urat másodszor is rendreutasítom. Fábián Béla: ... nem volt hozzászokva... ; (Farkas István: Kloaka!) Elnök: Farkas István képviselő urat rendreutasítom. Fábián Béla: ... azokhoz a választási módszerekhez, amelyeket az 1926-os választások alkalmával sajnálattal tapasztaltunk. Most, amikor a fővárosban is bevezetik ugyanazt a rendszert, amely 1926-ban Magyarországon megakadályozta a magyar népet abban, hogy a kormányzati rendszerről megmondja a maga véleményét, (Nagy zaj a jobboldalon. — Peyer Károly: Csendőrök meg szolgabírák választottak!) meg kell kérdezni: cui prodest, kinek áll mindez a választási machináció érdekében, amelyet sajnos a postánál és az igazolóválasztmány elnökénél tapasztaltunk. Ide kell fordulnunk nemcsak a kormánypárthoz, hanem ide kell fordulnunk az állítólag keresztény erkölcsi alapokon álló keresztény községi párthoz, (Zaj a jobboldalon. — Peyer Károly: Hol van az azóta!) és meg kell kérdeznünk a keresztény pártot, nem érzi-e, hogy az egész Magyarország erkölcsi értékelése megy tönkre az egész világ előtt ama választási mahinációk folytán, amelyeket ma Budapesten elkövetnek. (Homonnay Tivadar; Ezekről a kereszténypárt semmit sem tud!) Ha a keresztény községi párt erről nem tud, ha kereszténypárt nincs benne az éjszakai tanácskozásokban és nincs benne abban a játékban, amely a budapesti választásokat vidéki színvonalra akarja lesüllyeszteni... (Nagy zaj a jobboldalon. — Frey Vilmos: Ez ellen tiltakozom!) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. — Peyer Károly: Al Happone!) Fábián Béla: ... ha neki nincs szüksége arra, hogy a választási harcban egész pártjával vegyen részt, akkor megkérdezzük a kereszténypárt erkölcsi felfogását, hogy miért tűri azt, aminek az egész választási harc alatt szemtanúi vagyunk? (Homonnay Tivadar: Nincs mit tűrnünk, törvényes rendelkezések vannak! — Zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. Fábián Béla: Ki kell jelentenünk, hogy mi a magyar postának tisztességét, becsületét és presztizsét nemhogy nem akarjuk megtámadni, hanem igenis meg akarjuk védelmezni. (Derültség a jobboldalon.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. Méltóztassanak a képviselő urat csendben meghallgatni. Fábián Béla: Meg akarjuk védeni a magyar posta tisztességét azoktól a méltatlan vezetőktől, akik magukat politikai játékok eszközéül odaadták. (Nagy zaj a jobboldalon.) Elnök: A képviselő urat már két íiJben figyelmeztettem, hogy méltóztassék az ilyen kifejezésektől tartózkodni. A képviselő úrtól a szót megvonom. (Helyeslés a jobboldalon és a középen.) Szólásra következik? Urbanics Kálmán jegyző: Kálmán Jenő! Kálmán Jenő: T. Ház! (Kabók Lajos: Halljuk, hogyan tudja védeni a csalásokat!) Elnök: Kabók képviselő urat rendreutasítom. (Helyeslés a jobboldalon. — Graeffl Jenő: Rendben van! — Zaj.) Kálmán Jenő: Amikor ezt a napirendi vitát hallottam, az a meggyőződésem támadt, hogy nem tudom, odakint milyen visszaélések vannak, vagy vannak-e egyáltalában visszaélések, de azt kétségtelenül meg tudom állapítani, hogy a házszabályokkal való vissza-