Képviselőházi napló, 1927. XXXII. kötet • 1930. november 25. - 1930. december 23.

Ülésnapok - 1927-442

Az országgyűlés képviselőházának 4-42. [Nyilvánvaló, hogy itt a posta a hibás. Az igazolóválasztmány nincs informálva és a posta nem tudja informálni, hogy vájjon kikézbesí­tette-e a szelvényeket vagy sem és hogy hova tűntek el a szelvények. (Nagy zaj.) A minisz­ter úr feláll és azt mondja, hogy nem tűr sza­bálytalanságot. A postáról, amelyre mindig hi­vatkoztak, hogy jó, becsületes, objektív intéz­mény, (Egy hang a jobboldalon: Az is!) s ki­tűnően teljesíti feladatát, a miniszter úr nem tudja megállapítani azonnal, hogy mit csinált azzal a 220.000 szelvénnyel. Nyilvánvaló dolog, hogy a postán keresztül tűnt el a szelvények egy nagy része. Ezt tehát meg kell állapítani s követelni kell annak megállapítását is? kinek állott ez érdekében, milyen módon és kiknek a köz:bejöttével tűntek el ezek a szelvények, il­letőleg kik azok, akik ezeket .a szelvényeket el­tüntették. T. Ház! Ha teljesen tárgyilagosan nézzük a dolgot, meg kell állapítani, hogy itt szelvények tűntek el, hogy választópolgárok nem kapták meg szavazóigazolványaikat és hogy sem a mi­niszter, sem az igazolóválasztmány elnöke nem tud választ adni arra, hogy hova lettek a szel­vények. Ha az urak beszélnek alkotmányosság­ról, még csak látszatalkotmányosságról is, azt kell mondanom, hogy most a magyar államnak egyik legnagyobb intézményét, amelyet leg­jobbnak tartottunk, kompromittálják a szelvé­nyek kézbesítésével. Tűrhető állapot-e ez és le­hetséges-e az, hogy ez megtörténjék Budapes­ten? Lehetséges-e fenntartani, hogy ilyen álla­potok legyenek, hogy ilyen szégyent hozzon magára a posta azért, hogy néhány kis klikk­vezér úrnak, aki félti a maga hatalmát, a maga mandátumát, akinek nincs népszerűsége a vá­ros lakossága között, érdekében elkövessenek ilyen becstelen dolgot, mert hiszen becstelenség az, hogy a szelvények eltűnnek. Elnök: A képviselő urat ezért a kifejezésért rendreutasítom. (Kabók Lajos: Becstelenség akkor is!) Kabók képviselő urat rendreutasí­tom. Farkas István : ... A törvénynek súlyos megsértése történik e kérdés körül. (Br. Pod­maniczky Endre: Akárcsak a szovjet gyűlés!) Tessék tudomásulvenni, hogy az első törvény­sértést a belügyminiszter úr követte el, ami­kor az igazolóválasztmány helyett az igazoló­választmány elnökére bízta a szelvények át­adását. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbalolda­lon. — Friedrich István: Ügy van! Ott kezdő­dött! Miért volt erre szükség?) Itt kezdődött az első visszaélés. Valószínű, hogy ezzel kap­csolatosak lesznek a többi események is, mert bizonyos az, hogy ha az igazolóválasztmány elnöke átadta ezeket a szelvényeket a postá­nak és azok eltűntek, azokat nem kézbesítet- j ték ki az illetékeseknek, akkor valakinek közre kellett járnia, valakinek el kellett tüntetni ezeket a szelvényeket. Ez a polgárságnak olyan kínzása, amely az önök szempontjából is ok­talanság, mert oktalanság az, hogy itt elha­tározza a Ház, hogy szavazási szelvények le­gyenek, amelyeket oda kell ragasztani az aján­lási ívekre és amikor azokat kézbesíteni kell,. ki kell adni, akkor a helyzet az, hogy nem kézbesítik a szelvényeket, a szelvények eltűn­nek. A város hetek óta izgalomban van, mert mindenki jön, mindenki szaladgál, hol van a szelvény. Egy házban kap egy ember szel­vényt, a többi nem kap szelvényt. Ez tisztára lehetetlen állapot, a főváros közönségének ülése 1930 december 2-án, kedden. 131 olyan zaklatása, amely joggal kelt olyan fel­háborodást, amely el fogja söpörni ezt a rend­szert, mert más megoldás itt nincsen. Uraim, ha adnak valamit a presztízsükre, ha a kormány ad valamit a maga presztízsére, ha súlyt helyeznek arra, hogy itt intézmé­nyek ne kompromittáltassanak, ilyen dolog­nak nem volna szabad előfordulnia. Azért, hogy konzerváljanak a városházán klikkeket, pártocskákat, olyan r embereket, akik féltik uralmakat a városházán, nem volna szabad az egységespártnak, a kormánynak az egész világ előtt a postát kompromittálni. Én pártom nevében tiltakozom az ellen a gazság ellen, amit itt elkövettek. (Zaj.) Elnök: Szólásra következik? Szabó Zoltán jegyző: Gáspárdy Elemér! (Kabók Lajos: Mi az, védi a tolvajokat?) Elnök: Kabók képviselő urat rendreuta­sítom. Gáspárdy Elemér: T. Képviselőház! A ma­gam részéről vagyok bátor tisztelettel java­solni, hogy Farkas István képviselőtársam indítványával szemben az elnöki napirendi in­dítvány fogadtassék el. (Rassay Károly: Hall­juk a miniszter urat!) Az elnök úr napirendi indítványát elfogadom és ezt megindokolom, akár tetszik az igen t. képviselő úrnak, akár nem. (Rassay Károly: Csak udvariasságból kértem a miniszter úr iránt.) En^ is udvarias vagyok, azonban a magam válaszában ki aka­rom fejteni azokat az okokat, amelyek miatt az elnöki napirendi indítvány mellett vagyok. Az energiatörvényjavaslat részletes^ vitája alkalmával is tanúi voltunk már olyan jelenet­nek, amely — enyhén kifejezve magamat — nem méltó a magyar országgyűlés képviselő­házához. (Esztergályos János: Jogos felháboro­dás!) Mi törtéit itt? A város vezető urai egy­mással összekülönböztek (Zaj.) és olyan lármát csaptak, hogy nem lehetett az energiatörvény­javaslatot tisztességesen letárgyalni. Nagyon sajnálatos esemény ez annál is inkább, mert a városatyáknak módjukban lett volna a városi ügyek felett tárgyalásokat folytatni akár a fo­lyosón, akár másutt. (Peyer Károly: Ott csak maguk tárgyalnak, de mindig mást mondanak, mint idebenn.) Azt csak bízza rám és bízza erre a pártra. (Kabók Lajos: Az a baj, hogy magukra van bízva!) Azt mondják, t. Képvi­selőház, hogy törvénytelenség történt a sza­vazójegyek kikézbesítésénél. Én, ha miniszter lettem volna, (Rothenstein Mór: Szerencsére nem az!) erre a gyanúsításra a választ nem is adtaim volna meg. (Peyer Károly: Azért nem lesz magából soha^ miniszter!) Azt ön nem tud­hatja! (Peyer Károly: En egészen biztos.va­gyok benne! — Zaj.) Ha miniszter lettem volna, a válaszadást ez alkalommal teljesen mellőz­tem volna, (Peyer Károly: Ilyen kevés tapin­tattal nem tesznek miniszterré senkit! — Elnök csenget.) mert hiszen az energiatörvényjavaslat tárgyalásába semmiesetre sem tartozik ez a kérdés. Minthogy pedig mélyen t. képviselőtársaim­nak, amennyiben tényleg jogsérelem történt, módjukban áll a napirendi vitánál is elmon­dani felszólalásaikban ezeket^ a sérelmeket, kü­lönben is holnap interpellációs nap van, amely alkalommal az egész délután rendelkezésükre áll, a magam részéről teljesen feleslegesnek tartom, hogy az elnöki napirendi indítvánnyal szemben Farkas István t. képviselőtársam • in­dítványa értelmében a fővárosi községi válasz­tási visszaélések tárgyaltassanak. 17*

Next

/
Oldalképek
Tartalom