Képviselőházi napló, 1927. XXXII. kötet • 1930. november 25. - 1930. december 23.

Ülésnapok - 1927-442

Az országgyűlés képviselőházának W< gek, az államtitkár úr és az előadó úr, és erre a bizottság — miután a kormány kijelentette, hogy helyesli javaslatomat — e szót törölte. Most pedig Gáspárdy Elemér igen t. képvise­lőtársam indítványa arra vonatkozik, hogy ez a bizottsági módosítás töröltessék, illetőleg a «kibővítés» szó meghagyassék. Ennek a kérdésnek a lényege a következő. A 7. § a plénum által elfogadott szövegezésé­ben bejelentési kötelezettséget állapít meg az 500 kilowatton felüli teljesítőképesség esetén a saját használatú üzemek kibővítésére. Meg­van tehát a bejelentési kötelezettség. A tör­vényjavaslat további szakaszai azután ellen­őrzés céljából adatszolgáltatási kötelezettsé­get is állapítanak meg. A mai helyzet, tehát a mai jogviszony az, hogyha saját használatú telepét valaki bővíteni akarja, akkor erre a közigazgatási hatóságtól építési engedélyt kell kérnie. Az illető tehát ezután is, ha a «bőví­tés» szó ebben a szakaszban nem foglaltatik benn, hatósági eljárásnak és ellenőrzésnek van alávetve, mert a közigazgatási hatóságok r az építési engedély megadását bizonyos feltéte­lektől tehetik függővé. Sőt a közigazgatási ha­tóságokat utasíthatja a kereskedelemügyi mi­nisztérium, hogy minden egyes esetben tőle kérjék ki a rendelkezést. A sajáthasználatú művek ellenőrzése tehát teljes vonalon bizto­sítva van. Ha azonban ez a szó ide bekerül, akkor ez a 20. $-ra is vonatkozik, úgy, mint más telepeknek is, a kereskedelemügyi minisz­ter által rendeletileg megállapított szabványok szerint kell létesülniök. Ezt kimondja apodik­tikusan, s ennek apodiktikus kimondását per­horreszkálom én a sajáthasználatú villamos­művek bővítésénél. A kormány és az illető szakhatóságok tel­jes befolyásukat érvényesíthetik ennél is, de kimondani törvényben valamit, amit nézetem szerint sok esetben tehnikai nonsensnek kell minősítenem, sok tekintetben pedig óriási \kxo­kat okozhat felesleges módon olyan gazdasági tényezőknek, amelyek sajáthasználatú üzemet tartanak fenn, ennek semmi értelme nincs. Hivatkozom ugyanis arra, hogy a normális szabvány ma az 50 periódus, amelyet valószínű­leg az új előírások is el fognak fogadni, azon­ban számtalan magánhasználatú telep létesül 42 periódusú kapcsolás alapján. Mármost ki­mondani a törvényben azt, hogy az, akinek van egy 42 periódusú energiatelepe, ha azt bő­víteni akarja, akkor köteles azt 50 periódusúra átalakítani, — mert ezt mondanók ki azzal, ha ez a szó bennmaradna — ez felesleges és nagy anyagi károkat okozhatna bizonyos magánhasz­nálatú telepeknek, amire semmi szükség nincs. Nagyon kérem igen t. képviselőtársamat, vegye figyelembe azokat, amiket előadtam, s nagyon kérem a kereskedelemügyi miniszter urat, méltóztassék az én aggályaimat hono­rálni s méltóztassék ezt a szakaszt a bizottság által megállapított s akkor a kormányzati té­nyezők és az előadó úr által magukévá tett szövegezésben elfogadni. (Helyeslés jobbfelől) Felszólalásom végén újból hangsúlyoznom kell azt, hogy mennyire sajnálom Gaal Gaston t. képviselő úrnak azt a beállítását, mintha én ennek a törvényjavaslatnak tárgyalásánál vagy általában az én képviselői működésemben magánérdekek szolgálatában állanék. Az én szerény képviselői működésem, alatt sohasem adtam okot arra, hogy ilyesmit tehessenek fel rólam. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) Az kétségtelen, hogy amikor én itt egy nagy ter­melési ágnak egyik közéleti képviselője vagyok, akkor bizonyos általános gazadságpolitikai el­vese 1930 december 2-án, kedden. 123 vek alapján állok s 'bizonyos meghatározott gazdaságpolitikai törekvések szószólója vagyok. EbbÖl azonban azt megállapítani, hogy én ma­gánérdekeket képviselek, ezt mégis éppolyan abszurdumnak tartom, mint amilyen abszur­dumnak tartaná mindenki ebben a Házban ve­lem együtt, ha valaki Gaäl Gaston képviselő úrróL aki egy másik nagy termelési ág gazda­ságpolitikai törekvéseinek szószólója, azt téte­lezné fel, hogy ő akkor, amikor egy nagy ter­melési ág gazdaságpolitikai érdekeit képviseli, saját magánérdekeit képviseli. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) Mindezek alapján nagyon kérem, méltóz­tassék álláspontomat elfogadni. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Szólásra következik? Szabó Zoltán jegyző: Nincs senki felirat­kozva. Elnök: Kíván-e még valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom. A miniszter úr kíván nyilatkozni. Bud János kereskedelemügyi miniszter: T* Ház! (Halljuk! Halljuk!) Gáspárdy Elemér igen i képviselőtársam javaslata csak azl cé­lozza, hogyha lényeges bővítések volnának a sajáthasználatú üzemeknél, ezek a bővítések az egyetemes^ szempontok figyelembevételével is elbírálás tárgyát képezzék. Magam részéről azonban nem helyezek súlyt ennek az indítványnak feltétlen elfoga­dására, nem azért, mert nem akarjuk meggá­tolni a saját használatú üzemek kibővítését, és viszont az én értelmezésem szerint a tör­vény elég sok eszközt nyújt ennek a kérdés­nek olyan megoldására, amelynél a megfe­lelő összhangot a sajáthasználatú es a köz­használatú villamosművek között meg tudjuk teremteni. Ennek alapján, minthogy a képviselő úr van hivatva saját indítványa ügyében állást foglalni, (Állandó nagy zaj a szélsőbaioldalon és a balközépen.) rá bízom ennek a kérdésnek eldöntését. (Nagy zaj.) Elnök: Csendet kérek. Bud János kereskedelemügyi miniszter: A magam részéről a további... (Nagy zaj a szélső­baloldalon.) Elnök: Csendet kérek. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Ellopták a bolettákat! — Br. Podmaniczky Endre: Menjenek a Városhá­zára! — Fábián Béla: Mi van a boleiákkaü — Állandó nagy zaj.) Csendet kérek, kéoviselŐ urak. (Nagy zaj a szélsőbaloldalon. — Fábián Béla: Mennyi bolettát loptak el? — Jánossy Gábor: Hol vagyunk!) Csendet kérők a bal* oldalon. (Nagy zaj a Ház -minden oldalán, -c Friedrich István: Lopnak és rabolnak!) Csen­det kérek, Friedrich képviselő úri (Nagy zaj a baloldalon és a balközépen. — Wolfï Károly: En azt mondom, hogy ez nem áll! — Nagy zaj. — Jánossy Gábor: Nyugalom! Ez a dolog nem idevaló! — Elnök folytonosan csenget.) Az ülést öt percre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Kérem, méltóztassanak helyeiket elfoglalni. (Zaj a Ház minden oldalán. — Fábián Béla: Mi van a szelvényekkel?) Csendet kérek, mél­tóztassanak helyeiket elfoglalni. (Bródy Ernő: Mi van a magyar posta becsületével? — Peyer Károly: Nyilatkozzék a miniszter úr! A mi­niszter úrnak mindig van joga nyilatkozni! — Friedrich István: Ügyész, rendőr mi-van a 16*

Next

/
Oldalképek
Tartalom