Képviselőházi napló, 1927. XXXI. kötet • 1930. október 20. - 1930. november 21.

Ülésnapok - 1927-427

Az országgyűlés képviselőházáénak 4-27, vatnmak a tervező építészek, mert amikor az építőipar pang, akkor a tervezőépítészi irodák­ban is megáll a munka. Ma a budapesti tervező­építészek alkalmazottainak száma a bejelentő­hivatal szerint nem éri el a szokásos létszámr nak 30%-át, tehát a tervezőépítő irodákban al­kalmazottaknak 70%-a ezidőszerint munka nélkül van, mert a tervező irodák is munka nél­kül államiak. Itt is megállapíthatom, hogy még a meglévő személyzet is sok ahhoz a munká­hoz, amellyel ia tervező irodák el vannak látva. Az építőiparral foglalkozó iparosok mű­helyeiben úgyszólván teljes pangás van. Az építőiparral eddig kapcsolatban állott ipari műhelyekben a munkáslétszámredukció ínég az előző ágakénál is nagyobb. A statisztika szerint az építőiparral kapcsolatos iparágak­ban foglalkoztatott műhelymunkások 85%-a ma ( munka nélkül áll és itt a legsürgősebb segítségre van szükség, mert ma már a leg­több ipartelepen már csak maga^ a' mester és egy-két tanonc az, aki a munkát végzi, a többi iparig munkás mind munka nélkül áll és munkanélküli helyzetben szorul segítségre. A mesterek azonban még valahogyan tudnak magukon segíteni, mert ezeknek volt vagy van valami tartalékuk, amelyre r támaszkod­nak, de maga az építőipari munkásság a leg­nagyobb nyomorban van. Az éüítőipari mun­kásság amúgy is szezónmunkásság lévén, csak az év háromnegyed részében tud keresni, az év egynegyed részében a mi klimatikus viszonyaink mellett amúgy is munka nélkül van. Ennek következtében ma, amikor ezt a kilenc hónapot, ezt a háromnegyed esztendőt sem tudna kihasználni arra, hogy télire gyűjt­hessen, azt kell mondanám, hogy az a tarta­lék, amelyből télen át az építőipari munkás­ság me^ szokott élni, abszolúte hiányzik, de nemcsak hiányzik, hanem zálogházban is van minden elkéDzelhető 'holmijuk; adósságaik, lakbérhátra.lékaik és egyéb olyan hátralékaik vannak, amelyek most nemhogy^ a télen át való megélhetésre valami apró bázist teremt­hetnének, hanem még megnehezítik annak le­hetőségét is, hogy télen valami kis keresethez juthassanak. Itt van a legnagyobb segítségre szükség az ipari munkásság foglalkoztatásá­val és éppen azért lehetetlennek tartom, hogy a munkásság kérdéseivel foglalkozók el­utasítsák maguktól ezt a javaslatot, amely most mégis alkalmas volna arra, hogy mun­kaalkalmat teremtsen ennek a, mukásságnak számára. Nem tudom ma lelkiismeretemmel összeegyeztetni, hogy bármilyen munkaalkal­mat is, még ha az ellen kritikai megjegyzé­seim is vannak, még ha nem is látnék abban valamit helyesen elgondoltnak, ^ elutasítsak, amikor tudom; hogy ez munkástömegeknek munkaalkalomhoz való futtatását célozza. En a magam részéről, ha vannak is kriti­kai megjegyzéseim, ennek a nyomorgó, éhező és éhhalálnak elébe néző tömegnek szempont­jából ezt a javaslatot .még akkor is elfogad­nám, ha a szociáldemokratapárt padiain is ülnék, ha a kormánnyal szemben bizalmatlan is volnék, ha politikai okaim is volnának erre a bizalmatlanságra; ezt a munkaalkalmat te­remtő törvényjavaslatot akkor is kötelessé­gemnek tartanám t elfogadni. En ezt kezdőlépésnek tekintem és hiszem, hogy a közgazdasági miniszter urak további lenesekkel is fognak elénk jönni. Az építőinar abszolút fellendítésére alkalmas módszerek kö­zül itt csak kettőt említek meg; egyet az építő­mesterek szövetsége ajánl a miniszter úr figyelmébe, hogy tudniillik nem lehetne-e ülése 1930 október 29-én, szerdán. 83 mégis valóra váltani az építőmesteri karnak azt az évekkel előbb felvetett és külföldi törvé­nyes intézkedések rendszerén alapuló gondola­tát, mely a rendelkezésre álló állami vagy^köz­batósági pénzeknek kamatkedvezmény céljaira való fordítását foglalja magában. Ettől a ren­deltetéstől tudniillik az építkezések sokkal job­ban fellendülnének, mint ettől az egy javaslat­tól. A másik, amire én is bátor vagyok a mi­niszter úr figyelmét felhívni: vájjon nem ér­kezett-e el az ideje annak, hogy r a záloglevelek kibocsátásával az építőipar részére nagyobb külföldi tőke szereztessék meg? En azt hiszem, a záloglevéltípusoknak — akár egységes, akár konkurrens típusoknak — kibocsátásával in­dulna meg végre a bérházépítkezés, mert szép dolog a magánlakásépítkezés, hiszen Budapes­ten ezidőszerint az építkezések 90%-a családi­házépítkezés, ezzel ellentétben azonban sókkal kiadósabb segítség a bérházépítés, mert na­gyobb összegekről, nagyobb tőkékről és na­gyobb munkákról van szó bérházépítésnél, mint családiházépítésnél. Én tehát a miniszter úr figyelmébe aján­lom, hogy necsak a családiház építését moz­dítsa elő. Elismerem,^ hogy nemes és szép do­log a családiház építését előmozdítani; elisme­rem, hogy akinek családi háza van, az a nem­zet számára meg van nyerve, aki családiházá­ban lakik, az soha többé nem lehet a felforgató elemek rabszolgája. Elismerem, hogy van nem­zetfenntartó r gondolat a családiházak építésé­nek propagálásában. Viszont azonban az építőiparnak sokkal, de sokkal nagyobb segít­séget nyújtana, az^ építőipar fellendítése tekin­tetében^ sokkal hatásosabb volna, ha a miniszter úr a bérházépítést is elő tudná mozdítani. En­nek pedig egyetlen hatásos módszere csakis a záloglevél intézmény isinéti bevezetése és oda­törekvés, hogy záloglevelek kibocsátásával az énítési kölcsönök az építtető közönség részére biztosíttassanak. Tudom, hogy ennek nem a miniszter úr akaratában van az akadálya, ha­nem súlyos nemzetgazdasági szempontok azok, amelyek ezidőszerint gátolják, mégis arra ké­rem a miniszter urat: törekedjék oda, hogy ezek az akadályok eltávolíttassanak és hogy a jelzálog formájában nyújtandó építési kölcsön ügye mielőbb tető alá jusson. Akkor lesz az építőipar teljesen szanálva, akkor kap kenye­ret a mostani orvosság helyett. Miután én ebben a javaslatban egy komoly és céltudatos törekvést látok arra, hog a kor­mány az építőiparnak hóna^ alá akar nyúlni, s az építtető^ közönségnek segítséget akar nyúj­tani, a törvényjavaslatot kész örömmel meg­szavazom. (Helyeslés a jobboldalon) Elnök: Szólásra következik? Petrovics Györey jegyző: Kabók Lajos! Kabók Lajos: T. Képviselőház! Hiába ipar­kodott előttem szóló Petrovácz képviselőtársam bennünket, szociáldemokratákat arra kapaci­tálni, hogy ezt a törvényjavaslatot fogadjuk el; mi ennek eleget nem tehetünk, nem azért, mintha magunk is nem azt akarnók, hogy az oítkezés elő legyen mozdítva, hanem azért, mert ezzel a törvényjavaslattal az építkezések előmozdítását biztosítva nem látjuk. (Az elnöki széket Puky Endre foglalja el.) A törvényjavaslathoz már szólottak egy­nehányan a. képviselő urak közül és különösen tegnap Perlaki képviselő úr volt szíves rámu-. tatni arra, hogy az építkezési anyagokkal mi­lyen visszaélések vannak, hogy az építkezési anyagok ára milyen nívón van, és éppen az 14*

Next

/
Oldalképek
Tartalom