Képviselőházi napló, 1927. XXXI. kötet • 1930. október 20. - 1930. november 21.

Ülésnapok - 1927-426

50 .Az országgyűlés képviselőházának sajtójogi felelősség Farkas István országgyűlési képviselő, felelős szerkesztőt terheli. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az Összefüggés a nevezett képviselő személye és a vélelmezett, bűncselekmény között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja ,a t. Képviselőháznak, hogy Farkas István országgyűlési képviselő mentelmi jogát ezen ügyben függessze fel. Elnök: Szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e az előadó úr javaslatát elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadta és Farkas István képviselő úr mentelmi jogát ezen ügyből kifolyólag felfüggesztette. Következik a 967. számú mentelmi bizottsági bejelentés Farkas István képviselő úr mentelmi ügyében. Nánássy Andor előadó urat illeti a szó. Nánássy Andor előadó (olvassa): T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség 3008/1930. f. ü. szám alatt Farkas István országgyűlési képviselő mentelmi jogának a felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntetőtörvényszék B. 2214/5/1930. számú megkeresése szerint ellene a bíróság, mint felelős szerkesztő ellen eljárást indított, mivel a «Népszava» politikai napilap 1930. február 18-i számában «Tíz esztendő» cím alatt közzétett egész cikk tartalma, különösen pedig a következő részei: «Amikor a nemzetgyűlés összeült, egyetlen magy börtön volt az egész ország. Amikor a nemzetgyűlés összeült, már kézülődtek Somogyi Béla és Bacsó Béla orgyilkosai. Amikor a nemzetgyűlés összeült, jajgatott a Duna, sikoltottak a nádasok és az erdők, foglyok tízezrei remegtek a börtönfalak között, anyák, feleségek, testvérek futottak fiaik, férjeik, apáik után, a fehér terror ülte yéres orgiáit.» «Az első nemzetgyűlés alkotta meg az 1921 : III. törvénycikket az állami és társiadalmi rend hatályosabb védelméről. (Szilágyi Lajos: így nyer nyilvánosságot a Népszava! — Peidl Gyula: Csak ne olvasná olyan gyorsan, mert ez érdekes történelem.) Ezt a dráikói szigorúságú törvényt, amely a fennálló rend védelmére hivatott, nem is titkoltan a munkásmozgalom arcéle ellen irányították.» «Ez a második nemzetgyűlés építette ki -a népellenes adórendszert...» «Megalkották az autonómiatipró munkásbiztosítási törvényt, megalkották az ország Nyugat felé eső kirakata számára a rokkantbiztosítást. Megalkották a vidéki törvényhatósági választásokról szóló törvényt, amelybe beleaplikálták a pluralitást, a fasiszta érdekképviseleti rendszert és a virilizniiust. Most szorítják ki a lelkeket a főváros törvényhatóságának önrendelkezési jogából, hogy a centrális hatalom az egész orsziágra háborítatlanul ráfekhessen.» (Peidl Gyula: Való igazság minden szava!) «Az ellenforradalom tűzvésze mindent felperzselt itt, mindent elhamvasztott...» — az 1921 : III. te. 7. §-ába ütköző, sajtó útján elkövetett vétség tényálladékait látszik feltüntetni. A cikk névtelenül jelent meg, annak szerzőjét az illetékes szerkesztőség a nyomozó hatóság felhívására sem nevezte meg. így a felelősség Farkais István országgyűlési képviselő, felelős szerkesztőt terheli. A bizottsíág megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefő ggés a vélelmezett sajtóvétség és nevezett képviselő személye között nem vitás, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Farkas István országgyűlési tt.26. ülése 1930 október 28-án, kedden. képviselő mentelmi jogát ezen ügyben függeszsze fel.» T. Képviselőház! Propper Sándor képviselő úr különvéleményt jelentett be (olvassa): «Farkas István ügyében a mentelmi bizottságnak 1930. évi május hó 6-án kelt ama határozata ellen, amelyben a budapesti kir. főügyészség 3008/1930. számú megkeresésére Farkas István mentelmi jogának felfüggesztéséi javasolja, különvéleményt jelentek be. Javaslóim, hogy a mentelmi jog ebben az ügyben ne függesztessék fel.» Elnök: Szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. Következik a határozathozatal. Az előadó úr javasolja a mentelmi jog felfüggesztését, ezzel szemben Prormer képviselő úr különvéleményt adott he a bizottságban és javasolja, hogy a mentelmi jog ne függesztessék fel. A két indítványt tehát szembeállítom és amennyiben el méltóztatnak fogadni az előadó úr javaslatát, elesik Propper képviselő úr indítványa. Kérdem tehát, méltóztatnak-e elfogadni az előadó úr azon javaslatát^ hogy ezen ügyből folyólag Farkas István ^képviselő úr mentelmi joga . felfüggesztessßk, szemben Propper képviselő úr javaslatáéul, igen vagy nem*? (Igen! Nem!) A Ház elfogadja az előadó úr javaslatát (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Nem!) és Propper képviselő úr mentelmi jogát felfüggeszti. (Peidl Gyula: Elég hangosan tiltakozunk ellene!) Kérem, a tiltakozás mindenesetre felvétetik a naplóba. (Rothenstein Mór: Szavazásra kell bocsátani a kérdést! — Peidl Gyula: Szavazzunk!) A szavazás már megtörtént, mégpedig felkiáltás útján és... (Rothenstein Mór: Mert nem volnánk határozatképesek! — Zaj.) Képviselő ar, itt a többség iránt a világon semmiféle kétség sincs, (Igaz! Ügy van! jobbfelől és a középen.) mert az egészen bizonyos dolog, hogy a többség elfogadta az előadó úr javaslatát. (Peidl Gyula: En nem vagyok róla meggyőződve!) En nem is azt jelentettem ki, hogy a kisebbség elfogadta, hanem hogy a Ház többsége elfogadta. Most pedig következik a mentelmi bizottság 968. számú jelentése Farkas István országgyűlési képviselő úr mentelmi ügyében. Nánássy Andor előadó urat illeti a szó. Nánássy Andor előadó: Tisztelt Képviselőház! A budapesti királyi főügyészség 3004/1930. f. ü. szám alatt Farkas István országgyűlési képviselő mentelmi jogának a felfüggesztését kérte, mert a budapesti királyi büntetőtörvényszék B. XXXV. 3389/1/1930. számú megkeresése szerint ellene . a (bíróság, mint felelős szerkesztő ellen eljárást indított, mivel a Népszava politikai napilap 1929 december 13-íki számában «Nemzetiségi elnyomás, osztályelnyomás» feliratú cikk tartalma az 1921 : III. te. 7. §-ába ütköző, a magyar állam és a magyar nemzet megbecsülése ellen elkövetett vétség jelenségeit tünteti fel. •"A cikk névtelenül jelent meg, annak szerzőjét a szerkesztőség a nyomozó hatóság közvetlen felhívására sem nevezte meg, a felelősség tehát Farkas István országgyűlési képviselő, felelős szerkesztőt terheli. A bizottság megállapította, hogy a meg keresés illetékes hatóságtól érkezett, az ÖsszeMggéef a vélelmezett bűncselekmény és nevezett képviselő személye között kétséges, mert a cikk nem meríti ki a hivatkozott törvénycikkben foglalt vétség ismérveit, zaklatás esete forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Farkas István országgyűlési képvi-