Képviselőházi napló, 1927. XXXI. kötet • 1930. október 20. - 1930. november 21.

Ülésnapok - 1927-425

Az országgyűlés képviselőházának k forradalmi törvényhozás alatt sajnálattal kellett tapasztalnunk arat, hogy a régi képviselőháza időknek az a szerintem jó és mellőzhetetlen szokása, hogy a házszabályokon kívül precedenseket is alkottak, szünetel. Nincs precedens. Egészen mereven, egészen ridegen hajtják végre a házszabályokat. Sehol semmiféle olyan precedenst nem alkottak, amely valamit könnyít a házszabályokon. A mült héten volt az első eset. Nem vitatom, hogy ebben az esetben a szabályoknak strikte megfelelt-e az előterjesztés és lehet-e afölött szavazni, a precedens azonban megvan, méltóztassék tehát ezt a precedenst úgy, amint a múltban tiszteletben tartották, — hiszen a precedens törvény erejével bír, jogalkotás, joggyakorlat — tiszteletbentartani és Kéthly Anna t. képviselőtársunk napirendi indítványát szavazás alá bocsát aníi. Elnök: A képviselő úrnak elhangzott felszólalására meg keli mindenekelőtt jegyeznem, hogy ha ő kifogásolja, hogy az elnökség — és ez esetben az én személyemről van szó — feladatát nem végzi pártatlanul, úgy én azt Mezem, hogy a képviselő úrnak ezt igazán nincs joga mondani, mert nyugodtan állíthatom, hogy én az elnöklést oly pártatlanul igyekezem ellátni, amennyire az csak emberileg lehető. (Ügy van! jobbfelől ) Másik megjegyzése, hogy alkalmazzam kiterjesztőleg a házszabályokat. Erre meg kell jegyeznem, hogy ezt sajnálatomra nemi tehetem. Engem a házszabályok szigorúbban kötnek, mint bárkit a képviselők közül és így azokat nem alkalmazhatom sem megszorítólag, sem kitérj észtől eg. Azt is mondja & képviselő úr, hogy egy előfordult esetben, amelyről a jelen pillanatban nincs tudomásom, elnöktársam máskép alkalmazta a hláizszaibályokat. Ehhez mással nem tudok hozzászólni, mint azzal, hogy minden elnök a legjobb tudása és lelkiismerte szerint vezeti a tárgyalásokat. Azt hiszem, hogy a t. Képviselőház, legalább annak többsége, helyeselni méltóztatik előadott álláspontomat. (Helyeslés jobbfelől.) Most pedig az előző ülésen történt bejelentésnek megfelelőleg áttérünk az írásbeli válaszok meghallgatására. ^Következik a kereskedelemügyi miniszter úr írásbeli válasza Bárdos Ferenc képviselő úrnak még május 23-án előterjesztett interpellációjára. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a választ felolvasni. Petrovics György jegyző (olvassa): «Tisztelt Képviselőház! Bárdos Ferenc országgyűlési képviselő úr a Képviselőiház 1930. évi május 28-án tartott ülésében a következő kérdéseket intézte hozzám: I. Tekintettel arra, hogy az iparkamarai tagok választásáról az 1868 : te. rendelkezik, amely nem intézkedik sem a választás titkosságáról, sem az aránylagos képviseletről, és egyébként is teljesen elmaradt az azóta megváltozott és kifejlődött viszonyoktól, hajlandó vagyok-e az 1868 : VI. t c-nek a kor követelményeinek megfelelő módosításáról megfelelő törvényjavaslatot a Ház elé terjeszteni? II. Hajlandó vagyok-e addig, míg a nevezett törvénycikk megfelelő módosítása elkészül és azt a Ház letárgyalja, az 1868:

VI. te. 4. és 11. §-aiban kapott felhatalmazás alapján rendeletben intézkedni, hogy a kereskedel5. ülése 1930 október 27-én, hétfőn. 39 mi és iparkamarai választásoknál az aránylagos választási rendszer vezettessék be? A képviselő úr által felvetett kérdésekre nézve a következőkben van szerencsém a t. Házat röviden tájékoztatni. ad I. A kereskedelmi és iparkamarákról szóló 1868 : VI. te. módosításának kérdése már felmerült és megfontolás tárgyává tétetett. Tekintettel azonban a módosítás alkalmával megoldandó kérdések sokféleségére, s a módosításnak egyrészt magára a kamarai intézményre, másrészt a kereskedelemre és az inarra való kihatására, — sokféle körülményre kiterjedő beható tanulmányozásra van szükség, melynél a külföldi kamarákra vonatkozó törvényes rendelkezésekre és azoknak a gyakorlatban megnyilvánuló kihatásaira és eredményeire is figyelemmel kell lenni. ad II. A szóbanlevő törvény (módosítása előtt, illetőleg módosítása nélkül, az annak 4. és 11. (helyesen 12.) §-aiban foglalt felhatalmazás alapján rendeleti úton nem tehető intézkedés a tekintetben, hogy a kereskedelmi és iparkamarai választásoknál az aránylagos rendszer vezettessék be. - A törvény 4, $-a ugyanis csak a kamarák számának, székhelyeinek, kerületeinek és alkerületeinek meghatározására jogosítja fel a kereskedelemügyi minisztert. A 4. §. alapján tehát ezeken túlmenő intézkedés nem tehető. A 12. ^ a választásra vonatkozó rendszabályok megállapítását utalja a kereskedelemügyi miniszter hatáskörébe. Ez azt jelenti, hogy a miniszter rendeletileg részletesen szabályozhatja a választásoknál követendő eljárást, de nem hatalmazza fel a minisztert a választási eljáráson kívül eső, a kamarák öszszeállítására vonatkozó olyan rendelkezések megtételére, melyekre nézve a törvény nem intézkedik. A rövid idő, amely a választásokig rendelkezésemre állott, nem tette volna lehetővé a szükséges intézkedések megtételét, azonban szükségesnek tartom a kamarai intézményeknek a megváltozott viszonyokhoz való alkalmazását és így az 1868 : VI. te. módosítását. Kérem a t. Házat, hogy válaszomat tudomásul venni méltóztassék. Budapest, 1930. évi szeptember hó 17-én. Bud János s. k., m. kir. kereskedelemügyi miniszter.» Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a viiszonválasz joga. Bárdos Ferenc: T. Képviselőház! Nagyon röviden válaszolok. Megállapítom azt, hogy amikor interpellációmat bejegyeztem és elmondottam, még lett volna idő arra, hogy intézkedés történjék. Nevezetesen arról volt szó, hogy a budapesti kereskedelmi és iparkamarában kiírták a választásokat. En tehát interpellációmban arra kértem a kereskedelmi miniszter urat, hogy saját hatáskörében esetleg akár rendeleti úton, akár pedig törvényes intézkedéssel gondoskodjék arról, hogy a kereskedelmi és iparkamarában a választások az arányos rendszer alapján történjenek, A választásokat azonban már régen megejtették, úgyhogy az egész ügy tárgytalan. Sokkal okosabb lett volna tehát erre atz interpellációra még csak választ sem adni. Elnök: Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e az interpellációra adott választ tudomásul venni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a választ tudomásul vette. Következik a kereskedelemügyi miniszter úr irasibeli válasza Csontos Imre képviselő úr interpellációjára.