Képviselőházi napló, 1927. XXXI. kötet • 1930. október 20. - 1930. november 21.

Ülésnapok - 1927-437

Az országgyűlés képviselőházának h37» ülése 1930 november 20-án, csütörtökön. 393 mondhatják i képviselőtársaim itt tőlem balra, hogy hányszor adtam nekik és hány­szor adtam más képviselőtársaimnak is Orosz­országból hadifogoly-társ aimitól most hozzám érkezett leveleket (Bródy Ernő: Tehát még most is vannak?) — erről akarok beszélni — amelyekben ezek a szegény szerencsétlen ma­gyar fiúk, akik odakint már megöregedtek a hazavágyódástól, megírják, hogy Oroszország­ban milyen sorsuk van nekik és milyen sorsa van az cnfct élő népnek. En mint volt orosz hadifogoly nem fogadhatom el az államhata­lom részéről azt a választ, hogy mi nem tu­dunk ebben a kérdésiben semmit sem tenni, mert hiszen Oroszországgal nem állunk össze­köttetésben. En nem fogadhatom el ezt azért, mert hiszen mégis csak van egy Népszövet­ség és van egy európai és világigazság, és amikor legutóbb erről a kérdésről beszéltem, az olasz frontharcosok egyesületének elnöke írt nekem levelet, aki egy olasz lapban olvasta az én felszólalásomat és a német hadifoglyok egyesülötétől is kaptam levelet, amelyben meg­írták, hogyha ebben a kérdésben szükség van a magyar hadifoglyok támogatására, abban az esetben forduljanak hozzájuk. Igenis, én nem vagyok hajlandó elképzelni annak a lehe­tőségét, hogy egy államhatalom, amely elkül­dötte ezeket az embereket a frontra, akik az­után ott olyan rettenetes dolgokon menteik ké­részül, ezekért az emberekért ne tegyen sem­mit és ne nyúljon a hónuk alá, hogy ezek az emberek családjaikhoz valahogy visszakerül­jenek. Méltóztassék megengedni, t. Képviselőház, hogy én ennél a kérdésnél ezzel a javaslattal szemben és az általános magyar helyzettel kapcsolatban rátérjek a bolsevizmusnak arra a részére, amely bennünket ennél a javaslat­nál, mint katonai javaslatnál érdekel. En abban a szerencsés vagy szerencsétlen helyzetben voltam, hogy láttam Oroszország­ban, tehát szülőhelyén keletkezni a Ibolseviz­must, láttam azt, hogy a Kerenszki-rezsím el­len miként indultak meg az első bolseviki csa­patok, láttam a bolsevizmust Pétervárott és Moszkvában akkor, amikor uralmon volt és végigmentem Oroszországon a bolseviki uralom alatt. En láttam a világ legnemesebb intelli­genciájának, — mert olyan nemes és jóindulatú intelligencia, mint az orosz volt, soha még a földön nem élt — mondom, láttam ennek a ne­mes intelligenciának kipusztítását, láttam ezt az intelligenciát a túlerővel szemben bátran szembeszállani, majd láttam azt is, hogy ezek a bolsevikiek miként kaparintották magukhoz a hatalmat. Amikor hazajöttem Magyarországra és első beszédeimet mondtam a bolsevizmussal szem­ben 1918 április havában, mindenki mint fana­tikus őrültre nézett rám. Amikor a Pester Loyd­ban első cikkeim megjelentek, azt mondották: őrültség az, amit ez a szegény idegbeteg mond, és a leghivatalosabb helyeken hallottam, hogy ne fogralkozzam ezzel a kérdéssel. Amikor az­után a bolsevizmus Magyarországon mégis úrrá lett és a Markó utcában és a gyűjtőfog­házban találkoztam Istenben boldogult Eubinek Gyulával és a magyar Képviselőház utolsó el­nökével, akivel én erről a kérdésről 1918 áprili­sában, amikor hazajöttem, beszéltem, azt a vá­laszt kaptam tőlük a Markó utcában: bárcsak hallgattunk volna rád! Es amikor vége lett a bolsevizmusnak és Magyarországon megkezdő­dött az ellenforradalom, én az ellen forradalom­ban is az orosz ellenforradalom szerencsétlen­ségére és szerencsétlen példáira hívtam fel a KÉPVISELŐHÁZI FAPLÓ. XXXI. figyelmet; arra mutattam rá, hogy Judenics, Denikin, Wrangel és az összes ellenforradalmi szervezetek azért buktak meg Oroszországban, mert nelm voltak képesek ellenforradalmi moz­galmaikat az általános nemzeti gondolat fó­kuszába beleállítani, nem voltak képesek arra, hogy ledobják magukról a régi cári uralomnak azt ia terrorisztikus köntösét, amely terroriszti­kus köntös sajnos, az egész orosz bolsevizmus­nak szülőanyja, és így Oroszországnak és az egész világnak szerencsétlensége lett. En akkor 1919-ben és 1920-ban mondtam, amit most nem győzök itt eléggé az egész nem­zeti közvélemény előtt ismételni: hogy a bolse­vizmus azokban az országokban, ahová közvet­lenül bolseviki gázhullámokat nem küldhet el, a szélső nacionalizmus köntösébe öltözködik azért, mert minden körülmény között egyre tör, arra, hogy a polgári társadalmat megbontsa, esetleg nemzeti jelszavakkal, túlzó soviniszta jelszavakkal is azért, hogy a bolsevizmus előre­törése esetén az önmagában megoszlott és meg­tört nemzeti társadalom ne bírjon vele szemben ellentálló képességgel. . Ha végig méltóztatik nézni az egész vilá­gon, akkor azt méltóztatik találni, hogy a bol­sevizmus két fronton küzd a világon: a keleti fronton és a nyugati fronton. A keleti fronton: a hindu fronton és a kínai fronton szélső nacionalista köntösbe öltözködik, idegenek el­len hadakozik és a szélső nacionalista köntös leple alatt akarja a világ erőit megosztani, azért, hogy mint kantonban, mindenütt meg­legyen a maga által kiküldött bolseviki nép­biztosa. A másik front a nyugati front. Nyu­gaton az egyik oldalon bolseviki propagandá­val, bolseviki gázhullámokkal dolgozik, a má­sik oldalon pedig arra törekszik, hogy a nyu­gati országokban olyan gazdasági leromlást idézzen elő, (Ügy van! Ügy van! a szélsőbal­oldalon.) amely gazdasági leromlásnak követ­kezménye egy népelégületlenség, amely népelé­gületlenség megcsinálja a bolseviki bacillusok neszére a talajt. Most méltóztassanak áttenni a gyakorlatba mindazt, amit a bolseviki propagandáról mon­dottam és méltóztassanak arra gondolni, hogy Európa, amelynek politikusai ma éppen olyan meggondolatlanok, mint amilyen meggondolat­lan volt a XIII. század Európája, mikor a tatárjárással, Dsingiz-khan hordáival szemben nem találták meg Európa népei az összemükö­dés lehetőségét, s mely Európa ma ugyanolyan meggondolatlan fiatalember, mint volt ákkqr, amikor a törökök előnyomulásának idején Velence adott gályákat a nyugat ellen vonuló török csapiatoknak, ez az Európa és az egész polgári világ ma is mit csinál 1 ? Az egyik oldalon szükség van a gyáripar támogatására és a gyáripar támogatása végett például Amerika tízezerszámra szállítja a traktorokat Oroszországnak. Azokat a trakto­rokat, amelyek a gabonagyárakat megalapoz­zák, azokat a traktorokat, amelyek a világgaz­dasági válságot fogják előidézni. (Gaal Gaston: £L magyar Gyosz. is szívesen kötne üzleteket! Már meg is próbálta, csak állami garanéiát kért! — Ügy van! a báloldalon. —Zaj a szelső­baloldalon. — Várnai Dániel: A szovjetágyú­kat magyar ló húzza! Hagyjuk ezeket a dol­gokat!) Ha méltóztatnak nézni a világ alakulását a bolseviki propaganda szempontjából, méltóz­tassék azt tekinteni, hogy Európában 38 állam áll egymással szemben felfegyverkezve, ugyan­akkor, amikor az ebben a 38 államiban képviselt 58

Next

/
Oldalképek
Tartalom