Képviselőházi napló, 1927. XXXI. kötet • 1930. október 20. - 1930. november 21.

Ülésnapok - 1927-425

, Az országgyűlés képviselőházának U adatok is vannak magában a közleményben, mint amennyi a mentelmi bizottság 1 jelentésé­ben bennefoglaltatik és az adatok olyan 1er mészetűek, hogy azok máris kizárják, hogy ebben a cikkben osztályelleni izgatás vagy bűncselekmény tényálladéki elemei benne fog­laltatnának. Köztudomású a t. Képviselőház tagjai között, hogy magát az optáns-ügy lé­nyegét, magát az optáns-kérdést, annak jogi vonatkozásait a pécsi tudományegyetem egyik professzora meglehetősen nagyterjedelmű munkában tette közzé és a Népszava közlemé­nyei tulajdonképpen, amennyiben adatokat tar­talmaznak, nem mások, mint amik ebben az egyetemi professzor által írt könyvben meg-, jelentek, amely könyv,' mondom, a hágai optáns-pérrel kapcsolatban jelent meg. A pécsi egyetemi professzor könyve ada­tokat tartalmaz erre vonatkozólag, mégpedig névszerint felsorolva, hogy kik azok a magyar birtokosok, akiknek az elcsatolt területen vol­tak vagy vannak birtokai, akik, mint optánsok igénnyel léptek fel az utódállamokkal szem­ben. Ez a könyv feltünteti azokat az adatokat is, hol vannak ezek a birtokok, amelyekre nézve igénnyel lépnek fel az optánsok és hogy mek­kora ezeknek a birtokoknak terjedelme. Mindazok az adatok tehát, amelyek a köz­leményben bennefoglaltatnak, bennefoglaltat­nak a pécsi professzor könyvében is. Ha tehát az osztályelleni izgatás tényálladékát meg lehet konstruálni e cikk alapján, akkor ugyan­ezt meg kell és meg lehet konstruálni a pro­fesszor könyve alapján '• is. r Azonban dacára annak, hogy a könyv már régen megjelent és az indítvány elévülési ideje is már régen le­telt, a királyi ügyészségnek esze ágában sem volt, hogy az ebben a könyvben foglalt adatok alapján bűnvádi eljárás megindítása iránt in­tézkedéseket tegyen. Ebben a köziemenyhen nemcsak az áll, amit a mentelmi bizottság je­lentése magában foglal, — mert ez egy kimu­tatást, mégpedig táblázatos kimutatást tartal­maz arról, hogy az; optánsokat hogyan lehet bizonyos kategóriák szerint csoportosítani és ebből a táblázatos kimutatásból azt látjuk, hogy külön fel van tüntetve az 1—4 holdig, az 5-49 holdig, 50-99 holdig, a 100-499 holdig, az 500—999 holdig terjedő birtokkal rendelkező és az 1000 holdon felüli birtokosoknak a száma, feltüntetvén azt, hogy 1—4 holdig terjedő bir­tokkal rendelkező igénylő 12 van és ezeknek a birtokosoknak igénye 25 hold, 5—49 holdig terjedő birtokkal rendelkező igénylők száma 29, ezeknek igénye 390 hold földre terjed. (Zaj a jobboldalon.) Elnök: Csendet kérek a jobboldalon, kép­viselő urak! Györki Imre: 50—99 holdig terjedő birtok­kal rendelkező 45 igénylő van, akik 3359 hold­dal vannak érdekelve, 100—499 holdig terjedő birtokkal rendelkező igénylőként szerepelnek 117-en és a holdak száma 30.000, 500-999 holdig terjedő birtokkal rendelkező 48 igénylő szere­pel, 33.214 holddal, végül pedig feltünteti a kimutatás az ezer holdon felüli birtokos igény­lők számát. Ezeknek száma 99, ellenben az ál­taluk igényelt birtokoknak terjedelme 603.146 hold. Nem tett tehát egyebet a közlemény, mint egyszerűen kiírta ezt a táblázatos kimu­tatást ennek az egyetemi professzornak a könyvéből és ennek nagyobb^ nyilvánosságot adott, mint amely nyilvánosságot jelent ennek a könyvnek megjelentetése, mert hiszen rész­ben terjedelmi, részben egyéb okfejtése és ára miatt nem lehet azt a nagyközönséggel megis­mertetni, ellenben az adatoknak egy politikai . ülése 19S0 október 27 ~m, hétfőn. 25 • napilapban való leközlése lehetővé teszi, hogy a közönség tájékozódást szerezzen és adatokat kapjon arra vonatkozólag, hogy tulajdonkép­pen mi volt az a nagy horderejű kérdés, ame­lyet általában optáns-ügynek neveznek és amely olyan nagyfontosságú kérdés volt, hogy a magyar kormány, illetve hivatalosan, sajnos, a magyar állam külpolitikáját több, mint hat esztendőn keresztül állandóan ez töl­tötte ki. Azt kell ugyanis megállapítanunk, t. Kép­viselőház, — és azt hiszem, ebben a tekintetben vita közöttünk nem igen van — hogy amióta Bethlen István átvette ennek az országnak kor­mányzását, azóta a magyar kormányzat kül­politikája nem merült ki másban,^ mint csak állandóan az optánskérdésnek a népszövetségi fórum elé való juttatásában és mindazoknak a nemzetközi fórumoknak foglalkoztatásában, amelyeknek valamilyen beleszólása vagy intéz­kedési joga van az optánskérdésben. Látjuk és többször hivatkoztunk arra, hogyha a magyar miniszterelnök a magyar revízió kérdésében, a trianoni békeszerződés egyéb sérelmes pontjai­nak kiigazításaira vonatkozólag annyi energiát használt volna fel, mint amennyit felhasznált az optánskérdésnek megoldására, akkor a revízió kérdése már sokkal inkább előtérben lenne, mint ahogyan ma van. A miniszterelnök ellenben ezt a kérdést nem vetette fel, nem ment ezzel a kérdéssel s a békeszerződés egyéb sértő és bántó rendelkezéseinek megváltoztatásával, reparálá­sával a külföldi fórumok és a Népszövetség elé, hanem azt láttuk, azt olvashattuk és azt tapasz­talhattuk, hogyha tavasszal ülésszakot kezdett meg a Népszövetség, akkor ott volt, mint a magyar kormánynak egyetlen külpolitikai problémája, az optánskérdés, majd mikor ezt a kérdést erről a tavaszi ülésszakról a Népszövet­ség elhalasztotta, vagy levette a napirendről és ősszel megint összeült a Népszövetség, akkor megint nem volt más magyar probléma, amely ­lyel a Népszövetséget foglalkoztatni lehetett volna, mint megint csak az optánskérdés. Hat esztendőn keresztül^ minden tavasszal, minden ősszel csak az optánskérdés s el foglalkozott a Népszövetség, más problémája ennek a kor­mányzatnak nem volt, más problémával ez a kormányzat nem kívánta foglalkoztatni a kül­földi államoknak delegáltusait, csak mindig ez­zel a problémával. Amikor tehát a Népszavának ez a közlemé­nye nem tartalmaz egyebet, csak puszta adato­kat és pedig táblázatos kimutatást arról, hogy kik jelentettek he igényt, mint optánsok, akkor semmi tekintetben sem lehet azt mondani, hogy ez kimerítené az osztályelleni^ izgatás bűncselek­ményének tényálladékát, annál kevésbbé, mert — mint utaltam az imént a számszerű adatokra — ebben a közleményben nemcsak az van feltün­tetve, hogy kik az ezer holdnál nagyobb birto­kos igénylők és mennyi az ezek által igényelt földterületek nagysága, hanem fel van tüntetve egészen tárgyilagosan az is, hogy mennyi az 1—4 holdig, mennyi az 5—49 holdig terjedő bir­tokosoknak, tehát a törpebirtokosoknak és a kisbirtokosoknak is az igénye, ami azt bizo­nyítja, hogy a legtárgvilagosabb szempontok szerint történt ennek a közleménynek megírása és ebben a közleményben foglalt adatoknak közzététele. Minthogy pedig maga ez a közle­mény szerintem egyáltalában nem alkalmas arra, hogy ezért valaki ellen bűnvádi eljárást indítsanak, ennélfogva zaklatásnak tekintem a mentelmi bizottság jelentésében foglalt állás­pontot és kérem a t. Házat, hogy Parkas István képviselőtársam mentelmi jogát ne méltóztas­sék felfüggesZiteni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom