Képviselőházi napló, 1927. XXXI. kötet • 1930. október 20. - 1930. november 21.
Ülésnapok - 1927-436
Az országgyűlés képviselőházának 436 Van még valami, amit szükségesnek tartok hangsúlyozni. Az igen t. igazságügyminiszter úr azt mondotta, hogy ezeknek az ügyeknek tulajdonképpen háromfokú elintézése van. Az elsőfok maga az intézet, a második fok az^ elsőbíróság, és harmadik fok lenne a felsőbíróság. Ez téves miniszteri álláspont. Tulajdonképpen kétfokú bírói eljárásról van szó ezekben az ügyekben, szemben más polgári jellegű ügyek elintézésével, ahol rendszerint a fellebbezés után még egy felülvizsgálatnak is van helye, ami ebben az eljárásban teljesen ismeretlen, úgyhogy itt két bíróság foglalkozik az ügyekkel. Nem tudom, hogyan képzeli az igazságügyminiszter úr. hogy ezt még tovább egyszerűsítse. Remélem, nem úgy, hogy megint itt akar spórolni, e legszerencsétlenebb emberek igényeinek elbírálásánál. Igen t. miniszter úr, ne. méltóztassék úgy beállítani a kérdést, hogy magának a Társadalombiztosítónak első határozathozatala bírói intézkedés. Hiszen itt ugyanarról a fórumról van szó, amelynek segélyt kell kiszolgáltatnia. Ez annyit jelent, hogyha nekem igényem van valakivel szemben és mint peresfél fel akarok lépni, akkor írok neki egy levelet és azt mondom az illetőnek: kérlek, fizesd meg ezt a követelésemet, amelyet én támasztok, — és^ erre az illetőt kine- ' vezi a miniszter úr elsőbíróságnak, első fórumnak, amely pártatlanul ítélkezik ebben az ügyben. Még akkor sem vagyok.-. hajlandó a teljes pártatlanságot elismerni a Társadalombiztosító Intézetről, ha tudom, hogy az önkormányzatnak bizonyos beavatkozási joga van, mert más az a beavatkozási jog, ami itt történik. Itt az adminisztrációt a minisztertől vagy a vezérigazgatótól függő tisztviselők készítik elő és az orvosi véleményt, amely egyrészt a betegség megállapítására, másrészt pedig a munkaképesség csökkenésére vonatkozik baleseti kártalanítás esetén, magának az érdekelt intézetnek orvosa van hivatva mondani. A Munkásbiztosítási Bíróságnál kezdődik tulajdonképpen az elsőfokú eljárás. Ott lehet szó arról, hogy egy olyan bíró foglalkozik az üggyel, aki nem függ a Társadalombiztosítótól és olyan orvos mond szakvéleményt abban a kérdésben, hogy beteg-e valaki, vagy munkaképességcsökkenése milyen fokú, aki nem az intézet bizalmi orvosa. Csak ezt lehet tehát elsőfokú pártatlan bíróságnak tekinteni. A kérdést további megrövidítéssel, az eljárás egyszerűsítésével az én megítélésem szerint megoldani nem lehet. Legfeljebb arról lehet szó, hogy bizonyos kártalanítási esetek ne kerüljenek közbevetett intézkedések esetén bírói megítélés alá, csak végső esetben. Ehhez hozzájárulok, ez az elintézés azonban esak kis körére vonatkozhatik ezeknek az ügyeknek és nem oldja meg azt a problémát, amelyet meg kellene oldani. Igen t. miniszter úr! Itt gyors segítségre van szükség ezeknek az ügyeknek az elintézésénél. Az eljárás reformja nem segít ezeknél az ügyeknél. Egyetlen lehetőség a bírói létszám szaporítása. Ha a miniszter úr mgértést tanúsít a főudyarnagyi bírósággal szemben, s nem látom ennél azt a szűkmarkúságot, amely itt megvan és ha az Oíb.-nél sem látom azt a szűkmarkúságot, amely itt megvan, akkor ne legyen a t. miniszter úr szűkmarkú és ne takarékoskodjék — mint mondottam — ezeknél a legszerencsétlenebb embereknél, hanem tegye lehetővé, hogy ezeknek az ügye gyorsan intéztessék el és hogy ezek ne legyenek kénytelenek négy. évig várni ügyük elintézésére. KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. XXXI. . ülése 1930 november 19-én, szerdán. 357 A választ nem veszem tudomásul. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: A miniszter úr kíván válaszolni. Zsitvay Tibor igazságügy miniszter: Igen t. Ház! (Halljuk! Halljuk!) Engedelmet kérek, de néhíáiny félreértést tisztáznom kell mé_g. Azt mondotta t. képviselőtársam, hogy a főudvarnagyi bírósággal ós az Ofb-vei szemben nem vagyok szűkmarkú. A főudvarnagyi bíróságnak tudvalevőleg egészen minimális a szervezete, ott egy bíró lát el mindent, igazán nem olyan szervezet tehát, ahol szó lehetne arról, hogy nem szűkmarkúan, hanem bőkezűen bántunk el vele. Ami az Ofb-t illeti, megnyugtathatom t. képviselőtársamat, hogy a költségvetés tárgyalása során tett ígéretemnek eleget tettem és nagyon nagy számmal, úgyszólván mind elbocsátottam az Ofb. kültagjait, illetőleg érdemeik elismerése mellett felmentettem őket a további szolgálat alól, úgyhogy az Öfb-nek a költségvetésben megszabott szűk létszámán kívül egyetlenegy bíró sem működik itt már. (Helyeslés.) Ami mármost azt illeti, hogy t. képviselőtársam szerint én tévedtem volna, akkor háromfokú elintézésről beszéltem, erre nézve kijelentem, hogy én nem tévedtem. Nem azt mondottam, hogy háromfokú bírói elintézésről van szó, hanem kijelentettem, hogy van egy első fok, a Társadalombiztosító Intézet, amelynek intézkedése igenis már egy hatósági jellegű határpza,ttal fejeződik be egy vitás kérdésben. (Györki Imre: Érdekelt fél!) Az Intézet nem határozhat elfogultan, egyoldalú érdekek alapján, hanem határozata kizárólag magas szociális szempontot képviselő, hivtali kötelességüket teljesítő közegeknek a határozata kell, hogy legyen. Ha nem így van, akkor azt méltóztassék ott szóvátenni, ahol az illető szerv feletti felügyeletnél a megfelelő választ megkaphatja. Ez az én hatáskörömbe nem tartozik. Ami pedig azt illeti, hogy le akarom csonkítani a további jogorvoslatokat, világosan megmondottam, nem arra gondolok, hogy végérvényes jelentőségű határozatoknál zárjuk ki kétfokú jogorvoslat vagy — ha jobban tetszik -- kétfokú bírói fórum igénybevételét, hanem kizárólag átmeneti jellegű, tehát olyan intézkedéseknél és elhatározásoknál, amelyek a végleges igényt nem döntik el. Ennek következtében úgy látom, hogy t. képviselőtársam felszólalásában nem tért el végeredményben az én elgondolásomtól, hanem ahhoz közeledett, amikor koncedálja, hogy lehetnek olyan esetek, amikor felesleges, hogy átmeneti vagy ideiglenes intézkedésekben fts minden fórumot kimerítsenek a felek, mert hiszen a végleges döntés, az igény kérdésében úgyis revízió alá veszi az ideiglenes intézkedéseket. De nem erről van szó.^ t. Hiáiz, nem arról van szó, hogy ma belemenjünk egy reform részleteinek tárgyalásába. Nagyon sajnálom, hogy t- képviselőtársam az interpellációra adott válaszomat nem vette tudomásul, mert helyesebbnek és jobbnak tartóim, ha ilyen kérdésekben lehetőleg minden erőnket megfesztíve, igyekezünk egyetértően eh'árni. (Igaz! Ügy van! — Helyeslés jobbfelől.) Ha t. képviselőtársam azt mondja, hogy ideiglenes intézkedésekre van szükség, akkor hangsúlyoznom kell, hogy a bírákat nem lehet hivatalból áthelyezni és nem tehetem azt sem meg, hogy ideiglenesen — abban a tudatban, hogy rövid időn belül a létszámcsökkentésére kell majd törekednem megint, mert hiszen a reform módját ejti annak, hogy a létszámot 53