Képviselőházi napló, 1927. XXXI. kötet • 1930. október 20. - 1930. november 21.

Ülésnapok - 1927-436

346 Az országgyűlés képviselőházának 436. ülése 1930 november 19-én, szerdán. egész területnek földadója 42.300 pengő, addig a terület felének ártéri járuléka 97.000 pengő. Egy másik községnek csak egyharmada esik ártéri területbe. Az egész községnek földadója 25.700 pengő, ezzel szemben 60,000 pengő az ártéri járulék, holott a község területének csak egyharmada esik ártéri járulék alá. Avagy ott van járásunk székhelye, Kúnszentmiklós község, amelyet elég gyakorta méltóztatnak a vasútvonal mentén látni. 28.000 katasztrális holdiat tesz ki annak a községnek a határa, ebből 17.000 katasztrális hold esik ártéri járulék alá, A községnek összes földiadója a 28.000 katasztrális hold terület után 35.000 pengő, a 17.000 katasztrális hold ártéri területnek ártéri járuléka pedig 145.000 pengő. (Felkiáltások: Hallatlan!) 145.000 pengő, szemben 35.000 pengő állami egyenes földadóval. (Zaj.) Avagy van egy másik község. Peszéradaes község 29.000 katasztrális hold az egész területe, ebből ártéri járulék alá esik 24.000 katasztrális hold. Az egész községnek, az egész határnak földadója 15.400 pengő, ártéri járuléka pedig 123.000 pengő. Méltóztassék elképzelni azokat a szegény adófizetőket, akik ezen a területen élnek és akik ma a mai nehéz gazdasági viszonyok mellett, az idei rossz termés következtében adójukat sem tudják kifizetni és ma még ezeknek a földeknek — ismétlem — kétharmad része egyáltalában nem is terem. Ez az, amit nem értenek meg, mert nem lehet megérteni. Hai nem tereim a föld, hogy lehet az után ártéri járulékot követelni? Es mi mégis íkövete'lnük, mert ki van vetve. És hogy hogyan van kivetve, erre is hozok példákat. Van egy választóm, akinek 52 pengő földadója és 1179 pengő ártéri járuléka, van. Egy másik választómnak 784 pengő a földadója az egész föld után, ártéri járuléka pedig 4546 pengő. (Reischl Richárd: Nem lehet kibírni!) Hát ki lehet ezt bírni? Van egy míáisik választóm, a,kinek 976 pengő a földadója — tehát jómódú gazda — és 15.719 pengő az ártéri járuléka. (Reischl Richárd: Ezt nem lehet kibírni!) A földadót kifizetheti, de ez az óriási ártéri járulék is ki van róva. Miből fizesse ezt kii (Farkasfalvi Farkas Géza: Hány holdja van?) Ki tudom rögtön száanítani: 15.000-et kell osztani 9-cel, mert ezidőszerint az ártéri járulék 9 pengő 20 fillér, tehát 1400 hold földje lehet, amiért fizet 15.719 pengő ártéri járulékot. Fizetné, ha az a terület dúsan termő szántóföld volna és nem szikes legelő, vagy esetleg zsombék vagy nádas, amely nem terem. Van olyan adófizető, akinek 8 pengő a földadója és 1337 pengő az. ártéri járuléka. Van olyan, akinek 2 pengő 10 fillér a földadója — Izsák határában — és 2415 pengő az ártéri járuléka. Van olyan, akinek: 433 pengő a földadója, 6890 pengő az ártéri járuléka. Egy másiknak 70 pengő a földadója, 2113 a® ártéri járuléka, másiknak 15 pengő földadója, 265 az láirtéri járuléka, 524 pengő az adója, 2952 pengő,az ártéri járuléka, 8 pengő a< földadója s 1137 pengő az ártéri járuléka, 20 pengő a földadója s 1343 pengő az ártéri járuléka, 1065 pengő a földadója s 9432 pengő az ártéri járuléka, 311 pengő a földadója 2410 pengő az ártéri jiáruléka, ismét másiknak 668 pengő a földadója, 7538 pengő az ártéri járuléka-. Ezt így folytathatnám a vég telenig. Amikor tudniillik a törvényjavaslat azt mondja, hogy a fenntartási költségek és a hozzájárulási arány gondossággal állapítandók meg, akkor hozom itt ezt elijesztő példának. Igenis végig kell gondolni a kölcsön feltételeit. és nem elég sem 10, sem 20 esztendő, sőt 30 sem ; meggyőződésem szerint legalább 50 esztendős amortizációs kölcsön szükséges ahhoz, hogy ezeknek a vízszabályozásoknak terheit ilyen módon a vizek alól felszabadult földek elbírjlálk. (Ügy van! a jobboldalon.) De, amint mondottam, óriási közérdek az is, hogy ezeknek az ártéri járulékoknak kérdését feltárjam, mert ma már közlegelőink vannak veszélyben. Községeink: Tass, Szalkszentmárton, Dömsöd tej szövetkezetek tagjai; gyönyörű állattenyésztésük van, nagymennyiségű tejet szállítanak fel naponta Budapestre, ellenben közlegelőik a víz levezetése folytán annyira leromlottak, hogy már lehetetlen fenntartani azt az állatállományt, amelyet eddig fenntartottak. De nemcsak legelőjük romlott, de terheik is elviselhetetlenek. Példa erre a következő: Kunszentmiklós kapott a vagyonváltság földekből közlegelőnek 741 katasztrális holdat. Ennek ártéri járuléka 5862 pengő. Nagyon érdekes! A juttatott vagyonváltság földnek évi törlesztése 5865 pengő, szóval a vételár fejében évenként 5865 pengőt fizetnek és 5862 pengőt fizetnek ártéri jutalék gyanánt, .amikor a ^törlesztést is alig bírják. Ha még ehhez hozzájön 334 pengő földadó és egyéb adó 656 pengő, akkor talány, hogyan lehet 5862 pengő ártéri járulékot fizetni, anynyival is inkább, mert ma ennek a 741 katasztrális hold földnek összes bevétele 3700 pengő. 3700 pengőből kell tehát 12.000 pengőt kifizetni. Hasonló a helyzet Fülöpszálláson, ahol kaptak 673 holdat, amelynek vételártörlesztése évenként 4367 pengő, ártéri járuléka pedig 3946 pengő. Veszélyben van tehát közlegelőjük, mert nem tudják a részleteket fizetni. Avagy itt van a tasi telkesgazdák esete, akiknek 260 katasztrális hold területük közlegelő és 2390 pengő ártéri járulékot kell fizetniök akkor, amikor egész jövedelmük 400 tehén után nem tesz ki

r ugyanannyit. Természetes, hogy ennek az .a vége,Jhogy a legelőtársulatok tönkremennek. Ez tényleg meg is történt. A dömsödikoroséri közbirtokosság legeltetési társulatának tagjai a múlt hét hétfőjén összegyűltek vagy ötszázan és bejelentették fizetésképtelenségüket, mert nem képesek az ártéri járulékot is és a közterheket is fizetni. 950 katasztrális hold a dömsödi közbirtokosság legeltetési társulatának az a területe, amely után 8500 pengő az ártéri járulék, a földadó pedig 900 pengő. A jövedelem holdanként 6 pengő, de a kiadás holdanként 12 pengő. Azt hiszem, egészen világos dolog, hogy ahol holdanként 12 pengő a kiadás és, 6 pengő a jövedelem, ott csődbe kerül az egész legeltetési társullat. Ugyanez a helyzet a közös tehénlegelőnél, ahol 650 katasztrális hald, terület, van közös legelőként. 6500 pengő az ártéri járulék, az egész csupa kisgazdáké, osztatlan közös legelő, a földadója 550 pengő, haszon egyáltalán nincs, az állatállomány megcsappant. De ugyanilyen tragikus helyzetben vannak egyes kisemberek, akik a földbirtokrendazés során kaptak Dömsödön az uradalomból 500 katasztrális hold legelőt. Csatorna és adó holdanként 11 pengő, fizetési törlesztés 5 pengő holdanként, tehát holdanként 16 pengőt fizetnek s kapnak a legelőért 2 pengő osztalékot. 194 kisexisztencia tönkrejutásáról van itt szó a magas ártéri járulék miatt. Mindezek azt bizonyítják, hogy amikor törvényt alkotunk, elsősorban az élet számára alkossunk törvényeket (Helyeslés.) és jóelőre gondoljuk végig, miféle eshetőségek és lene-