Képviselőházi napló, 1927. XXXI. kötet • 1930. október 20. - 1930. november 21.

Ülésnapok - 1927-436

Az országgyűlés képviselőházának U36* nak odaallani, elmaradnak azok a hiányok éa j károsodások, amelyek ennek a kérdésnek az elhanyagolásával ma a gazdaközönséget érik. (Zaj a jobboldalon.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Marschall Ferenc előadó: A javaslat 6. §-a intézkedik arról, hogy a különböző járulékok közadók módjára (hajtassanak be, nemkülönben szabályozza a jogorvoslat kérdését is, amennyiben kimondja, hogy a kultúrmérnöki hivatal által készített kivetés ellen a vármegye alispánjához lehet fellebbezni, ezt a fellebbezési jogot azonban megszorítja abban a tekintetben, hogyha a kivetett Összeg katasztrális holdanként a négy pengőt meg nem ha- 1 ladja, a kivetés ellen csak birtokon belül lehet j fellebbezni. A vármegye alispánjának a hatá- j rozata ellen a földmívelésügyi miniszterhez '

: lehet fellebbezni, ha a határozat a kultúrmér- i nöki hivatal vagy kirendeltség által készített ! kivetést módosítja. Még arról kell említést tennem, hogy a i kultúrmérnöki hivatal által végzett munkála- | tok természetesen díjtalanok és a kultúrmér- • nöki hivatal műszaki és tiszti személyzete ! által a 'tennivalók ellátása végett teljesített utazások költségei sem számíthatók fel. Ellen- ; ben természetesen az érdekeltek terhére es- j nek a hivatalnak nem tiszti személyzete, a vízmesterek, altisztek által teljesített utazások költségei, valamint a r vízmesterek illetményeinek megtérítésére t számbavehető költségek is. T. Képviselőház! Ezekben voltam bátor röviden ismertetni az elénk terjesztett törvényjavaslatot. Végül csak azt vagyok bátor megemlíteni, hogy a 11. §-ban a törvény életbeléptetésének napja nincs meghatározva, amennyiben az államháztartás mindenkori helyzete és a költségvetés lehetőségei fogják megállapítani azt az időpontot, amikor a földmívelésügyi kormányzat a törvény életbeléptetésének a napját^ megállapíthatja. T. Képviselőház! A törvényjavaslathoz csatolt kimutatás csak általánosságban tünteti fel ezeket a munkálatokat és csak hozzávetőlegesen ad kalkulációt azokról a költségekről, amelyek a 36 millió pengőre, illetve 72 millió pengőre kalkulált összkiadásban e munkálatok elvégzésére rendelkezésre állanak. ^ Természetesen ez nem jelenti azt, hogyha később újabb munkálatok merülnének fel, avagy pedig más természetű munkálatok végrehajtása, foganatosítása is szükségessé válnék, ezen a terven túlmenőleg más munkálatok is be ne illesztessenek a földmívelésügyi kormányzat Programm jába. T. Ház! A javaslat tendenciája^ kettős. Egyrészt az ország gazdasági kultúráját megmenteni azoktól a károktól, amelyek ma a rakoncátlan és kiszámíthatatlan patakoknak, folyóknak és vízfolyásoknak rendezetlensége révén a gazdaközönséget és az érdekeltséget érik, mert bizony fel sem becsülhető az a kár, amelyet ma például a mételykór okoz az ország állatállományában. Ha meg méltóztatnak nézni ennek a javaslatak mellékletét képező térképet, akkor méltóztatnak megállapítani, hogy különösen a Dunántúlon vált sürgőssé és szükségessé ezeknek a munkálatoknak '•• a keresztülvitele, amivel ezen vidék virágzó állattenyésztésének is' nagy szolgálatot teszünk, T. Ház! A többtermelés érdekében is szükséges ennek a javaslatnak tető alá hozása. Hiszen a legelőkön és réteken a több termelés érdekében jóformán semmiféle gazdasági javító munka nem vihető keresztül addig, ameddig a vadvizek kártételei folyton-folyvást veszélyezülése 1930 november 19-én, szerdán. 337 tetik e munkát. Legfontosabb tendenciája ennek a javaslatnak azoniban az, hogy a mai munkanélküliség mellett új munkaalkalmakat is teremt. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) Ebből a szempontból fontos lenne, hogy a földmívelésügyi miniszter úr a költségvetésben meg is kapja azokat az összegeket, (Ügy van! Ügy van! jobbfelöl.) amelyek kereteit a napirenden levő javaslat állapítja meg. Mert ha a földmívelésügyi miniszter úr az egyes évekre a szükséges részleteket nem fogja megkapni, akkor az a fontos oél, amelyet ez, a javaslat maga elé kitűzött, igen nagy késéssel és az ország, nagy gazdasági károsodására csak évek imulva lesz elérhető. Ezeknek a szempontoknak figyelembevételével tisztelettel javaslom, hogy méltóztassék az előterjesztett törvényjavaslat általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni. (Elénk helyeslés és éljenzés a jobboldalon.) y Elnök: Szólásra következük? Fitz Arthur jegyző: Gyömörey Sándor! Gyömörey Sándor: T. Képviselőház! Az együttes bizottság annyira kimerítően tárgyalta az előttünk fekvő törvényjavaslatot és az előadó úr is annyira kimerítően foglalkozott vele, hogy tulajdonképpen feleslegesnek látszik, hogy még valaki hozzászóljon a javaslathoz. Ha azonban ez mégis megtörténik az én részemről, akkor ez azért történik »meg, mert én már évek hosszú során állandóan foglalkozom azzal, hogy ezeknek az apró kis vizeknek, amelyek annyi kárt

% annyi pusztulást okoznak az országnak, a szabályozását, karbantartását megsürgessem. En már ismételten felhívtam a t. miniszter úr figyelmét arra <a nagy teherre, amely a partblrtokosokat minduntalan, évről-évre folytonosan és állandóan fenyegeti s amelyet ezek a partbirtokosok egyedül nem bírnak ki: tegye lehetővé, hogy a terhükön enyhítsenek. Ezek a partbirtokosok nem tehetnek arról, hogy az összes feleslegessé vált vizek, csapadékok »az ő területükön folynak össze és ott összegyülekezve árvizeket okoznak, kárt tesznek és ezeket a károkat egyes-egyedül mindig csak őnekik, az árterület tulajdonosainak kell elviselni ök. A megoldá« elméletileg tulajdonképpen akkor lenne igazságos, ha az egész folyórendszer összes birtokosai kényszerítve lennének a teherviselésre a szabályozásokat illetőleg azért, mert az árterület birtokosai valóban nem tehetnek arról, hogy a vizek mind náluk folynak össze. A csapadéknak Ugyanis az a tulajdonsága van, hogy nemcsak az, árterületekre esik le. hanem az egész folyórendszer területére, a víznek pedig az a rossz szokása van, hogy a magasabb helyekről lefelé igyekszik a völgyekbe és azokat elárasztva, a pusztításokat ott viszi végbe. A gyakorlatban az a megoldás, hogy a folyórendszer összes birtokosai viseljék a terheket, nagyon nehezen volna megvalósítható azértmert rengeteg tulajdonos van, s mert nagyon gyakoriak a tulajdonváltozások és így^ nagy nehézségekbe ütköznék, hogy ezeket a változásokat évről-évre minduntalan tekintetbe vegyék. Ez a megoldás tehát nem felelne meg. Most az a kérdés vetődik fel: miként lehetne enyhíteni az árterületek birtokosainak terheit. Először is az a mód kínálkoznék, hogy a terheket egészen az állainVháztartásra ruháznék át, amit azonban az államháztartás nem bírna meg. mert óriási terheket róna rá. A másik megoldás az, amelyet ez a törvényjavaslat igyekszik megközelíteni, hogy tudniillik a terheket az érdekeltekre nyomja rá. azonban ezeket a terheket némi segítséggel