Képviselőházi napló, 1927. XXXI. kötet • 1930. október 20. - 1930. november 21.

Ülésnapok - 1927-435

330 Az országgyűlés képviselőházának . tekintetében is annak a felelősségnek tudatá­ban teszem meg összes rendelkezéseimet és in­tézkedéseimet, amely felelősség vállaimra ne­hezedik úgy a •kisebbségi, mint a többségi pártok, de az egész székesfővárosi polgári tár­sadalom e és a szavazópolgárok irányában is. Kell talán némely helyen szigorúbb intézke­déseket tenni, amelyeknek betartása talán ne­hézkesebb, de éppen a ikijátszások elkerülése végett szükségesek ezek az .intézkedések, mert csak így látom magam is (biztosítékát annak, hogy ia r szelvényekkel semmi módon és semmi körülmények között visszaélés ne történhes­sék. Ezekben^ voltam bátor a magam válászfát a föltett két kérdésre megadni. Méltóztassék türelemmel megvárni az én rendelkezésemet, amelyben a választás határidejét meg fogom állapítani. Megnyugtathatom az összes párto­kat és ta t. Házat, hogy kellő idő áll minden pártnak rendelkezésére abban a tekintetben, hogy a maga ajánlásait megszerezhesse. Erre a törvény kötelez, ennek a kötelességemnek elé­getés fogok tenni, maga a posta pedig a kéz­besítéseket^ úgy foffja eszközölni, ahogy azt a saját szabályai előírják. Ezeket tartottam szükségesnek a t. Ház szíves tudomására hozni, és ezek után kérem, méltóztassék válaszomat tudomásul venni. (Helyeslés a jobboldalon és a középen.) Elnök: Rassay képviselő úr kíván a vi­szonválasz jogával élni. A szó a képviselő urat megilleti. Rassay Károly: T. Képviselőház! A mi­niszter úr válaszát nem tudom tudomláisul­venni, mert az csak betetőzte azt a taktiká­zást, amelyet hónapok óta folytatnak. {Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Azt mondja a miniszter úr, rosszul emlékszem szavaira, mert ő nem azt mondotta, hogy a törvényt meg akarja tartani. (Scitovszky Béla belügy­miniszter: Nem azt mondtam, hogy: «gondo­lom», hanem kategorikusan kijelentettem!) A miniszter úr <azt mondotta: «En meg akarom tartani.» Most is azt mondotta, hogy az állá­sát köti hozzá, hogy a választások kellő idő­ben meg legyenek tartva. Bocsánatot kérek, ezzel a miniszter úr csak megerősítette azt a gyanút, hogy igenis elképzelhető az, hogy még sem fogják kellő időben megtartani a vá­lasztásokat, és ne haragudjék a miniszter úr, ha azt mondom, hogy állása nem volt olyan szitáerd, hogy ez a hozzákapcsolt kijelentés nagy megnyugvást jelentett volna a közön­ség felé. Azt mondja a miniszter úr, hogy kétszer kellett volna elhalasztani a választá­sokat^ ha azokat kiírták volna. Legyen szí­ves, árulja el a t. miniszter úr, hogy miért. Státustitok ez? Hát nem lehet nekünk tud­nunk, hogy milyen visszaélések lehetőségei me­rültek fel, és hogy mit tervez a miniszter úr ezek megakadályozására? Mi ez? Egy had­járat, (Malasits Géza: Hadjárat az ellenzék ellen!) ahol rejtett ágyúkkal és árkokkal küz­denek egymás ellen az emberek 1 ? Mi nem (aka­runk semmi mást, mint bizonyosságot. Mondja meg a miniszter úr: december 14-én, vagy 15-én lesz-e a választás, vagy pedig később? Hiszen a miniszter úr most már azt az előző kijelentését is, hogy a választások karácsony előtt lesznek megtartva, módosította, mert azt mondotta, hogy: törekszem, hogy a választá­sok karácsony előtt legyenek megtartva. A miniszter úr tehát újabb bizonytalansági mo­mentumot vitt be az egész kérdésbe. Mondja meg végre a miniszter úr, hogy tulajdonkép­pen mikor akarja megtartani a választásokat. 5. ülése 1930 november 18-án, kedden. Kérdem, miért titok ez? A belügyminiszter úr ennek az államnak a szolgaj a$ 'S cl polgárok­kal szemben nem szabad zavart csinálni, ha­nem teljesítenie kell kötelességét. (Scitovszky Béla belügyminiszter: Fogom teljesíteni!) Hát azt hiszi a t. belügyminiszter úr, hogy ma Budapest polgárainak nincs más gondjuk, mint a fővárosi választás, amikor küzködnek az élettel? Miért nehezítik meg a helyzetet? Okosabb lenne az, ha a miniszter úr elvenné tőlük az autonómiát, és az urak beülnének a városházára is, mintsem hogy ezt a játékot yigyék véghez Budapest polgárságával. (Zaj.) En sokkal becsületesebbnek tartanám, ha el­vennék Budapest autonómiáját, mintsem hogy ilyen színjátékot játsszanak el a polgárság­gal. (Ellenmondások a jobboldalon.) Elnök: A képviselő úr kijelentésében sér­tés van. Kérem a képviselő urat, méltóztassék ettől tartózkodni. (Felkiáltások a szélsőbalolda­lon: Milyen sértés? — Malasits Géza: Csak dicsérni szabad a minisztert? — Zaj.) Rassay Károly: T. Ház! Azt hiszem, hogy a belügyminiszter úr válaszát, amelyet most adott, legjobb esetben és legenyhébben kifejezve színjátéknak keli minősítenem. (Zaj.) Azt mondotta a belügyminiszter úr, hogy nehézségek merültek fel. Micsoda az a belügy­minisztérium, hogy amikor már hat hónappal ezelőtt kiadatott a végrehajtási utasítás, ma jönnek csak rá a nehézségekre? (Zaj.) Vagy a belügyminiszter úr nem alkalmas a belügy­minisztérium vezetésére, vagy pedig a bélügy­minisztérium nem áll a maga hivatásának magaslatán. Eddig még sohasem tapasztaltam, hogy a belügyminisztérium ne tudta volna meg­oldani a maga feladatát. (Scitovszky Béla bel­ügyminiszter: Harmadik eset is lehetséges!) Árulja ezt el a miniszter úr! Most az ötödik titkot hozza ide, a miniszter úr v (Farkas Ist­ván: Kozma és Wolff mint országos érdek! — Zaj.) Ami a szelvények kézbesítését illeti, a posta igenis tiltakozott az ellen, hogy 300.000 szelvényt, vagy — amint most már meg van állapítva — 292.800 szelvényt egyszerre a nyakába zúdítsa­nak. S az urak .mégis kikényszerítették ezt a módot, mert ez volt a biztos módszer arra, hogy a zavart hat hónapig növeljék. Tökéletes zavart csinálnak. Kihez menjen annak a pártnak bi­zalmi embere, hogy összeszedje a kerületekben az 1000 szelvényt, mikor fogalma sincs arról, hogy tulajdonképpen a posta rendszertelenül hova kézbesíti ki azokat. Nem lett volna-e be­csületesebb és a fair play-t, amelyet méltózta­tott említeni, nem jobban megközelítette volna-e, ha a városháza egy programmot dolgozott volna ki, amelyet közzétett volna, hogy minden párt előre tudja, hogy a szavazószelvények 50.000-es turnusokban hogyan lesznek kikézbe­sítve? (Zaj a szélsőbaloldalon. — Farkas István közbeszól.) Elnök: Minthogy Farkas István képviselő úr mar igen sokszor szólt közbe sértően, a kép­viselő urat rendreutasítom és figyelmeztetem, hogy a közbeszólásoktól tartózkodjék. Rassay Károly: Azt mondja a miniszter úr, hogy nem tudnak jobb metódust En rögtön ajánlok egy jobbat, s a miniszter úr jóhiszemű­sége azonnal kiderül, ha azt el méltóztatik fo­gadni. Tessék a városházán egy beosztást csi­nálni, minden napra 50.000 szavazószelvénnyel. Ezt a beosztást meg tudják csinálni egy dél­után. Tessék azután ezeket a bizonyos 50.000-es kvantumokat feladni postára és tessék ezt köz­hírré tenni, úgyhogy minden polgár is tudja,

Next

/
Oldalképek
Tartalom