Képviselőházi napló, 1927. XXXI. kötet • 1930. október 20. - 1930. november 21.

Ülésnapok - 1927-433

— Az országgyűlés képviselőházának 433. megbízásálból Kállay államtitkár úr óhajt válaszolni. Kállay Miklós kereskedelemügyi államtitkár: T. Képviselőház! Sajnos, nem tudom azon a nyomon követni a t. interpelláló képviselő urat, amely nyomon ő haladt, mert én itt csak azokra a kérdésekre válaszolhatok, amelyek a kereskedelmi tárcát^ érintik. Nagyon hálás téma lenne pedig végigmenni azoknak az állításoknak a sorozatán, amelyeket a kormány ötéves működéséből kiemelni méltóztatott és elválasztani ettől az öt évtől a dolgok egész teljességét. Elválasztani ettől azt, ami öt év alatt történt, a kül- és belpolitikai fordulatokat, a gazdasági változásokat. (Gál Jenő: Itt a fordulat!) Ez azoknak kezében, akik a való életet nem kísérték figyelemmel, hanem egy szónoklat hatása alatt alkotják meg ítéletüket, jó fegyver lehet, de ennek az országnak a közvéleményét és különösen a magyar polgárságnak a közvéleményét, azokét, akik gazdasági iskolázottsággal nézik az eseményeket, egy ilyen csokorba fűzött gyűjteménnyel megmételyezni nem lehet. (Élénk helyeslés a jobboldalon és a középen. — Zaj a szélsőbalolddlon. — Gál Jenő ismételten közbeszól.) Elnök: Gál Jenő képviselő urat kérem, méltóztassék nyugodtan és csendben meghallgatni a szónokot. Kállay Miklós kereskedelemügyi államtitkár: Gál Jenő t. képviselőtársam az ígéretek sorozatát hozta fel, amelyeket a kormány tett, de amelyeket beváltani nem tud. En végig mernék menni ezeken az ígéreteken, és teljes határozottsággal két csoportra tudnám azokat osztani. Az egyik csoportba tartoznak azok, amelyeket a kormány beválthatott, a másik csoportba soroznám azokat, amelyeknek a beváltását az időknek vagy esetleg ennek az ellenzéknek az állásfoglalása megakadályozta és nem tette lehetővé. (Zaj a bal- és szélsőbaloldalon.) Bocsánatot kérek, arra ne méltóztassék tőlem választ kívánni, hogy pl. jól ítélte-e meg a foldmívelésügyi miniszter úr, hogy 800 méternél lesz-e víz a lillafüredi kútban. Amint ilyen dolgokat méltóztatik ebben a csoportban felhozni, az a higgadtan ítélő közvélemény előtt az egész gyűjtemény súlyát leszállítja. Nagyon szomorúan állapítom meg, hogy ebbe a sorozatba, mint utolsó, belekerült a tisztviselőkérdés is. Ez sem tartozik szorosan véve a kereskedelmi tárca ügykörébe, de méltóztassanak megengedni, hogy akkor, amikor először van alkalmam erről a kérdésről beszélni, a magam egész hitével, magyarságával, meggyőződésével óvó szavamat felemeljem és tiltakozást jelentsek be az ellen, hogy a magyar tisztviselői kar ellen fellázítsák ennek az országnak bajban, keserűségben, nehéz gazdasági viszonyok közt nyomorgó közvéleményét. (Elénk helyeslés a jobboldalon és a középen. — Zaj a bal- és szélsőbaloldalon. — Gál Jenő: Sohasem csináltam.) Igenis, ami kiválóság van a magyar középosztályban, a magyar fajban, az összpontosul ma a magyar tisztviselői karban, (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon és a középen.) s aki ez ellen agitál, az a magyar középosztály és a magyar faj pozíciója ellen agitál ebben az országban. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon és a középen. — Zaj a bal- és a szélsőbaloldalon- — Gál Jenő: Ne féltse tőlem a tisztviselői kart.) En nagyon jól tudom, hogy a t. képviselő úr a magyar tisztviselői karral jóbarátságban van. Nagyon sokszor hallottam véleményét a magyar bíróról, a magyar tisztviselőről, de nagyon kérem, hogy ezt a véleményét mindenülése 1930 november 12-én, szerdán, 303 kor őrizze meg és olyankor, amikor itt egy másik véleménnyel kapcsolatban támadás tárgyává teszi, akkor ne méltóztassék képviselő úrnak azt a véleményét, amelyet ismerek, megváltoztatni. Most egy konkrét kérdésre akarok válaszolni. A kormány igenis mindent el akar követni a munkanélküliség enyhítésére, (Kabók Lajos: Régi frázis!) a munkanélküliségen túl munkaalkalmak adásával akar segíteni a nyomor megszüntetésén. De méltóztassék egyet egészen határozottan végül tudomásul venni. Munkaalkalmakat csak közpénzekből lehet adni, aki tehát, dobálódzik a munkaalkalmakkal és a közmunkával, mint jelszóval, az igenis kétségbe vonja és hibáztatja azt, hogyha ezekkel a kérdésekkel az egyes tárcák megfelelő alapossággal, körültekintéssel és szakszerűséggel foglalkoznak. Ugyanaz tulajdonképpen felhívja az illetőket arra, hogy közpénzen, az adófizetők pénzével járuljanak hozzá esetleg olyan munkálatokhoz, amelyek nem kellő megfontoltsággal eszközöltetnek, amelyek a közmunkák célját nem az elérhető maximális módon szolgálják. Bocsánatot kérek, közpénzeket adni - magánvállalkozásnak csak azért, hogy reklámot csináljunk annak, hogy a munka megindult és nam tekintjük, mi lesz, ha teljesíteni kell ezeknek a munkáknak az árát, és ha megszűnnek ezek a munkák: ez nem lenne olyan kormányzat, amely nyugodtan viselhetné a felelősséget az országban. Nagyon becsülöm ezeket az urakat, és mert ennyire becsülöm, merem állítani, meggyőződésem, hogyha azoknak a kezébe kerülne az intézkedés, akik ma nagy elánnal vannak a közmunkák szinte korlátnélküli megindítása mellett, éppen olyan megfontoltsággal, éppen olyan konzervativizmussal és éppen olyan óvatossággal bocsátanának közpénzeket közmunkákra és a magánvállalkozás céljaira. őszintén beismerem, hogy itt a költségvetés kapcsán tartott beszédem alkalmával és egy más alkalommal programmszerűen bejelentettem a Horthy Miklós hídnak munkaépítési programmját és kilátásba helyeztem, hogy augusztusra a munka ki lesz írva. őszintén kijelentem, hogy azóta változott a helyzet, pénzügyi helyzetünk ma már nem olyan. (Gál Jenő: Átcsoportosítás!) De ne méltóztassék azt mondani, hogy májusban, amikor a kilátások olyanok voltak, hogy meglesz a pénzügyi fedezet, nem mondtam igazat, hogy üres ígéretet tettem. Nem, mintha nem lehetett volna a fedezetet előteremteni, hiszen tucatszámra vannak ajánlatok, meg hitelezési ajánlatok és nincsen nagyobb vállalkozás Magyarországon, amely ne jött volna azzal, hogy hitelbe megépíti a hidat, de méltóztassék^ meggondolni, hogy állami pénzeknek kiadásáról van szó, meg kell néznünk azt az ajanlatot, és ha nincs közöttük olyan, amely a maga tárgyszerűségével megérdemli azt, hogy foglalkozzunk vele, akkor az építést nem szabad megindítani. (Ügy van! jobbfelől.) Én csak röviden beszámolhatok arra a kérdésre, amelyet az igen t. képviselő úr hozzáim intézett. Mindazok a munkák, amelyek folyamatban vannak a kereskedelemügyi tárca keretében, teljes pénzügyi alapozottsággal bírnak. Ha méltóztatik óhajtani, egészen röviden felsorolhatom őket. Itt vannak összes adataim, akár részletekbe is mehetek. Ezek a munkálatok jelenleg folyamatban vannak, vagy pedig az őszi szezon miatt a befejezéshez közelednek, de tavasszal újból megindulnak, a posta költségvetésében kitesznek 28 milliót, a vasút-