Képviselőházi napló, 1927. XXXI. kötet • 1930. október 20. - 1930. november 21.

Ülésnapok - 1927-425

Az országgyűlés képviselőházának h nak, hiába hamisítanak, azt a tényt, hogy Magyarország munkálkodó népe huszonhárom esztendőn át kénytelen lesz évi tizenhárom és félmillió aranykoronát kiizzadni néhány nagybirtokos kártalanítása érdekében, azt a felháborító és elkeserítő tényt nem tudják megváltoztatni, sem letagadni. Hiába zengenek győzelmi éneket, mert Hágában nem Magyarország győzött, hanem csak a magyar nagybirtokosok. Ezekért a 10 000 és 50.000 holdas nagybirtokosokért, — akik között ott van Bethlen miniszter^ elnök is — ezekért fog verejtékezni a magyar nép évtizedekig. Ezekért adja ki a lelkét, ezek miatt fog elpusztulni még több csecsemő, még több tüdővészes, még több Ínséges.» E cikkben foglalit tényállítások és kifejezések úgy tartalmilag, mint egyetemes hatásukban ,a tárgyilagos bírálaton^ túlmenők, célzatuknak megfelelően a szenvedélyek felkeltésére és a gyűlölet kiváltására alkalmasak s ezért a Bitk. 172. Vának 2. bekezdésébe ütköző és az 1912 : LXIII. te. 19. Va szerint minősülő osztály elleni izgatás bűntettének jelenségeit tüntetik fel. A cikk névtelenül Jelent meg, annak szerzőjét az illetékes szerkesztőség erre felhatalmazott tagja a nyomozó hatóság eljáró közege közvetlen felhívására sem nevezte meg, így a sajtójogi felelősség Farkas István országgyűlési képviselő, felelős szerkesztőt terheli, a St. 35. Va értelmében. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefügfés nevezett képviselő személye és ja. vélelmezett üncselekmény között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, iavasolja a t. Képviselőháznak, hogy Farkas István országgyűlési képviselő mentelmi jogát ezen ügyben függessze fel. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra következik? Petrovics György jegyző: Propper Sándor! Propper Sándor: T. Képviselőház! Egy korábbi mentelmi ügy tárgyalásakor Györki Imre képviselőtársunk szóvátette és kifogásolta azt, hogy egy egész nagy cikkből kiszakítanak néhány sort, arra alapítanak vádat és ezen a címen kérik az illető képviselő mentelmi jogának felfüggesztését. Ez a kifogás itt is fennáll, amennyiben itt is egy meglehetősen nagy és komoly vezércikkből szakítottak ki néhány sort, amelynek alapján azután az ügyészség vádat emelt és a 949. számú képviselőházi iromány szerint osztály elleni izgatást vélt megállapítani. Mindenekelőtt én is kifogásolom azt, hogy a Képviselőház kénytelen egy cikkből kiszakított néhány sor ismeretében dönteni ilyen súlyos kérdésben s nincs alkalma az egész cikkeit, a cikk összefüggését megismerni, hogy alaposan és^ lelkiismeretesen dönthessen. Ezt a hiányt a jövőben mindenesetre pótolni kellene és el sem tudom képzelni, — megfordított viszonylatban sem, ha nekünk kellene más pártállású képviselők fölött dönteni — hogy mi néhány kiszakított sor ismeretében döntsünk súlyos kérdésekben. Ezt tehát a jövőben reparálni kellene. T. Képviselőház! De egészen hamis és helytelen az a megállapítás is, hogy itt osztályelleni izgatásról lehet szó. Ha a mentelmi jog a képviselőt a zaklatás ellen védi, akkor ebben az esetben bizony szükség van erre a védelemre, mert az a kivonat, amelyet az előadó úr fel is olvasott, minden lehet, csak -osztály elleni izgatás nem. Méltóztassék csak figyelni: a tételes jog az osztály fogalmát nem definiálja, tétele. ülése 1930 október 27-én, hétfőn. 17 sen tehát az osztály fogalma nincs definiálva. Mármost mi az osztály? A cikk szerint egynéhány optáns; van közöttük tízezer vagy ötvenezer holdas, de a tárgyalásokból tudjuk, hogy vannak közöttük egy-két-háromholdasok ia Az ötvenezerholdas és az egyholdas együttvéve nem lehet egy osztály, ezek nem alkothatnak egy osztályt. A feudális nagybirtokos és a földhözragadt kisparaszt a maga egy holdjával nem alkothat egy osztályt, ha érdekelve van is az optánsperben. Itt tehát nem lehet szó osztályról, nem lehet tehát szó osztályelleni izgatásról sem. Egészen furcsa menetet adunk mi a jogfejlődésnek, ha szükség esetén politikai szempontokbó

1 vagy az üldözési inger kielégítése érdekében minden kis érdekcsoportot osztálynak minősítünk^ s ha azokat bírálat alá veszik, akkor azt osztályelleni izgatásnak minősítik. Nem tudom, hány ember, azt hiszem, körülbelül száz ember van érdekelve az optánsperben. Nem tudom egészen pontosan, nem tudom, hogy száz-e vagy kétszáz, de ez nem is fontos, mert ha egy országban néhány száz embert időlegesen, átmenetileg egy közös érdek összefog is, ezeket azért jogilag nem lehet az osztály fogalma alá vonni és ezen az alapon nem lehet őket olyan védelemben részesíteni, ami a büntetőjog értelmében egy osztályt megillet. T. Képviselőház! Ha valaki sértve érezhetné magát az ebben a cikkben foglaltak vagy a kiszakított rész által, akkor csak a kormánypárti sajtóorgánumok, a kormánypárti újságok lehetnének azok, amelyekről a cikk azt mondia, hogy hiába okoskodnak, ravaszkodnak és hiába hamisítanak. Érteném, ha a kormánypárti újságok egyike-másika magára venné ezt a rá nézve sértő — bár igaz — megállapítást és mint sértett lépne fel s kérné a cikkíró megbüntetését — nem tudom én — becsületsértés vagy rágalmazás címén, és próbálná, igazolni, hogy ő az optánskérdésben nem hamisította nem ravaszkodott; de hogy osztállyá léptetik elő azt a néhány .földtulajdonost, aki az optánsperben érdekelve van, az egészen furcsa, és egészen hamis és helytelen jogfejlődésnek nyit tág teret, aminek később igen kellemetlen és kényelmetlen következményei lehetnek, ha ebben a pillanatban a bosszúálló ingernek alkalmat is ad a megnyilatkozásra. En úgy látom és úgy tudom, hogy azt, amit az iromány tud, hogy tudniillik ^alkalmas a szenvedélyek felkeltésére és a gyűlölet kiváltására, nem a cikk idézi elő. nem a cikk maga, nem egy tény megírása — különösen, ha az i^az —- vált ki elkeseredést és kelt fel szenvedélyeket, (hanem valamely cselekmény elkövetésié. Talán mégis csak az a fontos, ha valamit elkövetnek, s nem az, ha valamit megírnak. Ezek szerint a gyilkost fel lehet menteni, csak azt kell elítélni, aki a gyilkosságot megírja, mert hiszen az a bűnös, aki megír valamit, amit elkövetnek, ami a valóságban alkalmas arra, hogy gyűlöletet keltsen bizonyos rétegekben. A tapasztalati tények birtokában most már így empirikus alapon megállapíthatjuk, hogy a. cikk és a kiszakított rész állításai megfelelnek a valóságnak. Amit az előadó úr volt szíves felolvasni az irományból, az a kiszakított rész nem szórói-szóra igaz? Hát nem igazolódott bel Hát nem méltóztatnak arra emlékezni, hogy az optáns per tárgyalása után itt Magyarországon, Budapesten ünnepi banketteket rendeztek a miniszterelnök úr tiszteletére, aki egy modern Jázonnak játszotta ki magát, mondván, hogy elment és elhozta az arany