Képviselőházi napló, 1927. XXXI. kötet • 1930. október 20. - 1930. november 21.

Ülésnapok - 1927-433

Az országgyűlés képviselőházának U33. túlszigorúnak tartották a büntetést. (Jánossy Gábor: Sokallták a paragrafusokat!) Abban teljesen egyetértek Sándor Pál t. képviselőtáirsammal, hogy addig, amíg meg­felelő áru nincs, károsnak tartaná a márkázás bevezetését. A javaslat nem is azt jelenti, nem is azt célozza, hogy most már azután az egész vonalon márkázunk. Teljesen egyetértek Sán­dor Pál t. képviselő úrral abban, hogy addig, amíg megfelelő tömegmárka árunk nincs, le­fokoznánk annak az árunak értékét, amely a márka kvalitását meg nem üti. Óvatosan kell tehát eljárnunk, s addig, amíg a márkának megfelelő tömegárut nem produkálunk, addig a márkázást bevezetni nem lehet és nem sza­bad. Az nem is célunk; fokozatosan fogunk haladni ezen a téren, fokozatosan fogjuk a termelést fejleszteni, fokozatosan fogunk márkaárut termelni, és csak akkor fogjuk fo­kozatosan életbeléptetni, amikor már annak a lehetősége bekövetkezik. Ami mármost Sándor Pál t. képviselőtár­samnak a zsír egységesítésére vonatkozó meg­jegyzését illeti, ezt a kérdést én már vizsgál­tatom. Abban az esetben, ha az a cég tényleg előnyösebb helyzetbe jutna azzal az ötfilléres kilogrammonkénti jutalékkal, amelyet az egy­ségesítésért kap és amelyből neki Sándor Pál t. képviselőtársunk állítása szerint jogos ju­talékán kívül két fillér maradna kilónként és ezzel előnyben volna a többi kereskedővel széniben, akkor rendezni fogjuk az ügyet. (Sándor Pál: Megnyugszom ebben!) Az előadó úr volt szíves a bacon-kérdésre válaszolni. Erre nem akarok kitérni, mert tel­jesen osztozom abban a válaszban, amelyet az előadó úr volt szíves adni, hiszen éopen a bacon-márkázásnál mutatkozik szüksége és jogosultsága a márkázásnak. Anspacheren kívül öt cég kapta meg az engedélyt és ezek közül többen lehetetlen árut szállítottak, mert amikor az eredeti hússertésből készült bacon elfogyott, akkor mangalicából r készült bacont szállítottak ki és ezzel diszkreditálták a magyar piacot. (Farkasfalvi Farkas Géza: Rettenetes lelkiismeretlenség! — Sándor Pál: Azért kell óvatosnak lenni a márkázásnál!) A magyar bacon külföldön olyan elismert volt, hQgy a legkeresettebbek közé tartozott. Még a keresztezett sertésből származott bacont is felveszi a piac, bár nem minősíti elsőosztá­lyúnak. De már a mangalicából készült ba­cont, amelynek vastag a szalonnája és nem olyan hússal átnőtt, mint a hússertésé, telje­sen értéktelennek tartják. Az ilyen áruszállí­tásokkal diszkreditálták teljesen baconunkat. Ez mutatja, hogy szükség van a márkázásra, mert ha arra az eredeti hússertésből származó baconra ráteszem a márkát és jelzem azt, hogy ez milyen márka, akkor a külföldi piac tudja, hogy milyen áruval áll szemben és már a márka garantálja, hogy nem megbízhatatlan árút, hanem biztos márkaárút kap. (Sándor Pál: Ezt nem vontam kétségbe soha.) Ez ép­pen a legfényesebben illusztrálja, hogy ma­gára a márkázásra milyen nagy szükség van. Mándy Sándor t. képviselőtársunk szak­szerű felszólalásiban bírálta^ a javaslatot és az adminisztráció megszervezésénél a decentra­lizációt kérte. Megnyugtathatom a t. képvi­selő urat, nem bürokratikus ellenőrzésről lesz itt szó. Nem fog előfordulni, hogy majd valaki kiáll és megállítja a vonatokat, vagy a ke­reskedőt üzletmenetében, zavarja.. Az ellenőr­zés olyan lesz, hogy a kereskedő rendes for­galmát és üzletvitelét akadályozni egyáltalán nem fogja. Nem fogunk nagy bürókat és KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. XXXJ. ülése 1930 november 12-én, szerdán. 283 nagy hivatalos apparátusokat létesíteni ennek fenntartására. Az ellenőrzés maga olyan lesz, hogy a kereskedőt munkájában zavarni egy­általán nem fogja. Sürgeti Mándy Sándor t. képviselő úr a tojás márkázásának bevezetését. Ezen a téren még szintén egy kis türelmet kérek, mert most a baromfi fejlesztési akció folyamatban van. Ha már ezzel elérjük azt> hogy kellő mennyi­ségű olyan súlyú és minőségű tojást fogunk kapni, amilyen a külföldi piacon keresett, akkor fogjuk majd a tojásmánkázást beve­zetni és remélem, hogy ezen a téren is nagy sikereket fogunk elérni. Ugyancsak Mándy Sándor t. képviselőtársunk a büntető rendel­kezésekre vonatkozólag jegyezte meg, hogy azok csak akkor nem szigorúak, ha csak a rosszhiszeműséggel szemiben alkalmazzák őket. Erre nézve én nem tudok neki megnyugtató választ adni, ez már a bíróság elé tartozik, a bíró pedig aszerint fog dönteni, hogy hogyan és miképpen minősít valamely vétséget vagy bűntényt. Szabó Sándor t. képviselőtársunk szintén annak a nézetének adott kifejezést, hogy előbb piacképes termel vény eket kell produkálni és csak akkor vezethetjük be a márkázást.'Telje­sen egyetértek Szabó Sándor t. képviselőtár­sunMral ebben és teljesén ezen a nézeten va­gyok én is. Van azonban már ezidőszerint is cöbb olyan terményünk, mint például a bab, zöldségfélék, a zsír, az olajosmagvak, a hagyma és több más terményünk, amelyeket máris már­kázhatunk s amelyekkel a márkázást megkezd­hetjük. Szabó Sándor t. képviselőtársunk tanfolya­mokat sürget a gyümölcscsomagolás előmozdí­tására. Vagyok bátor jelezni, hogy a gyümölcs­fák ápolása, a gyümölcs helyes szedése, állandó eltartása és csomagolása tárgyában eddig 235 gócponton 907 községben tarttattam a múlt év­ben tanfolyamot. Ezeken a tanfolyamokon 4470 embert képeztek ki állami költségen és ezeken kívül még 11.500 ember vett részt a tanfolya­mon. A folyó éviben újra száz gócponton tar­tunk ilyen tanfolyamot. Tehát amint méltóz­tattak látni, az előkészítő munkálatok itt folya­matban vannak. Ezek a tanfolyamok szintén azt a célt szolgálják, hogy amikor már a meg­felelő márkaárut és piacképes gyümölcsöt tud­juk produkálni, akkorra népünket meg is tanít­juk a helyes gyümölcsszedésre és csomagolásra, valamint arra, hogy a külföldi ízlésnek meg­felelően tudja piacra juttatni a maga produk­tumát. Sohandl Károly t. képviselőtársam megje­gyezte az ő értékes és érdekes beszédében, hogy nem szabad a magyar búzát leminősíteni. Ezen a téren igen érdekes tapasztalataim vannak, t. Ház! Mindenki a búzáról, a búza minőségéről, a búza sikértartalmáról. és belső értékéről be­szél, s mindenféle . malmok pepecseléssel és sikermosassal akarják megállapítani a magyar búza belső értékét és minőségét, és aszerint ítélkeznek a magyar búza fölött és annak belső értéke fölött. Azért történt, hogy ebben az esz­tendőben olyan hírek voltak elterjedve, mintha a magyar búza, nem volna piacképes és belső értéke nagymérvben csökkent volna. Tagadha­tatlan,, hogy a mostani rendkívüli időjárás mellett a múlthoz képest a búza belső értéke valamivel csökkent. De nemcsak nálunk volt ez így, hanem .a siker á nagy szárazság következ­tében mindeníhol egész Európában; nem tudott kifejlődni a szemben és csak később fokozato­san fejlődött ki az erjedés révén* Közvetlen ül 42

Next

/
Oldalképek
Tartalom