Képviselőházi napló, 1927. XXXI. kötet • 1930. október 20. - 1930. november 21.

Ülésnapok - 1927-433

Az országgyűlés képviselőházának 4.33. ülése 1930 november 12-én, szerdán. 275 nál arra nézve, hogy méltányos és igazságos helyzetet teremtsenek, s ha kell, maximálják a. kenyér árát, mert ha belátják, hogy teljesen indokolatlan az az ár, amely ma uralkodik, akkor intézkedni kell ennek a helyzetnek megszüntetésére. Hiszen Kállay kereskedelemügyi államtitkár úr az egységespárt tegnapi értekezletén kimutatta, hogy micsoda igazságtalanság rejlik a mai kenyérárakban, hogy milyen indokolatlan profithoz jutnak ma a pékek és mennyire kárhoztatandó az, hogy nem akarják a kenyér árát leengedni. Ha ezt a kormányzat egyik államtitkára konstatálja, akkor ennél a konstatálásnál nem szabad megmaradni, hanem mindent el kell követni arra nézve, hogy itt a helyzet megjavíttassák. Amint mondottam, a mezőgazdasági válságot bizonyos tekintetben az a diszparitás okozza, amely van a mezőgazdasági termékek árai és egyéb cikkek árai között. Természetesen ide beleveszem az adót is, mert hiszen,tudjuk, hogy az adózás is sokkal nagyobbmérvű, mint amilyen béke idejében volt és természetes, hogy ez a lerongyolt mezőgazdaság nem bírhat meg a mai válságos időkben nagyabb adókat, mint békeidőkben. A kormánynak tehát arra kell gondolnia és azzal kell számolnia, hogy nemcsak 20—30 millió pengővel kell csökkentenie a költségvetést, hanem sokkal tetemesebben, s a mezőgazdasági termelők vállairól le kell vennie valamit azokból az adóterhekből, amelyek ma tönkresujtják őket, mert a mai válságos mezőgazdasági helyzetben nem képesek azokat az adóterheket viselni, amelyek 'ma reájuk nehezednek. Mi lenne tehát a cél, t. Ház, hogy valamiképpen megteremtsük a harmóniát a mezőgazdasági cikkek és az ipari cikkek árai között? ^ Két módszer van, amelyet et ekln tétben ajánlanak. Az egyik módszer a mezőgazdasági termények árainak emelése. Erre nézve a kormány már egy törvényt is valósított meg, a boletta-törvényt, amely, amint annak idején is megállapították, az életben bevált, azonban ma már semmivé zsugorodott éppen a gabona árának nagy esése következtében. Most a bolettajegy árának felemeléséről van szó. Éppen a tegnapi nap folyamán a kormányzópárt értekezlete határozta el, hogy a boletta árát fel fogják emelni, legalább is a mai árnak kétszeresére. A boletta, tagadhatatlan, bizonyos mértékben megsegíti a mezőgazdasági termelőket, azonban a mai helyzetben, a 'mai időben a boletta árának felemelését elhibázott ténykedésnek tartom. Amikor ezelőtt néhány héttel a miniszterelnök úr saiát pártjában beszédet mondott és azokat a javaslatokat ismertette, amelyekkel a mezőgazdaság helyzetén lehetne segíteni^ ezeket a javaslatokat általában azzal a kritikával intézte el, hogy lehetetlen megvalósítani, mert most a kereskedelmi év közepén csak bizonyos rétegnek lenne belőle haszna, nem pedig a termelők összességének. Ugyanezt az indokot és argumentumot rá lehet húzni a bolettára is. Kérdezem én, hogy most, amikor a kormányzat imaga mondja, hogy hétmillió mázsa búza került ki. a termelők kezéből és alig maradt ott négymillió mázsa, akkor célszerű-e a bolettát felemelni? Kik részesülnének ennek az előnyeiben? Semmiesetre sem azok, akik már eladták gabonáikat, hiszen a termelők legnagyobb része kénytelen volt eladni, különösen a kistermelők, mert azoknak adót kellett fizetniök. (Br. Podmaniczky Endre: Megkapják visszamenőleg! A kicsikék is meg fogják viszamenőleg kapni! — Horváth Mihály: Jól , nézünk ki!) KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. XXXI. I Visszamenőleg megkapják? (Br. Podmaniczky Endre: Persze!) Ebben is igazságtalanság van, t. Ház. (Br. Podmaniczky Endre: Miéit?) Megmondom, hogy miért: mert a búza ára ! nem egyformán csökkent, hiszen július óta körülbelül 6 pengővel esett. (Br. Podmaniczky Endre: A boletta ára nem esett, az egyforma maradt!) A búza alapára, a tőzsdei jegyzés nem volt egyforma, mert hiszen éppen az egységespárt tegnapi tanácskozásán hangzott el, ha jól emlékszem, éppen a pénzügyminiszter úr részéről olyan felszólalás, hogy 1930 júliusától novemberig körülbelül 6 pengővel esett a búza alapára; alapár alatt értve a búzának boletta nélküli árát. Ez az esés nem egyidőben és nem egyformán történt, hanem fokozatosan. Nincs tehát igazság abban, hogy aki eladta a búzáját, mondjuk 19 pengőért, az éppen úgy 6 pengőt kapjon a boletta révén, mint aki 14 pengőért adta el, ^mert a termelők így nem egyenlőképpen részesülnének a boletta áldásaiban. . Aki tegnap adta el, vagy ma adja el a búzáját, az — mondjuk — tényleg megérdemli a 6 pengőt, de aki

f akkor adta el, amikor a búza ara 18—19 pengő volt, >az olyan jogosulatlan előnyhöz jutna, amelyben az, aki most adja el a búzáját, nem részesülne. De azonkívül újólag nagy összegre van szüksége az államkasszának. A pénzügyminiszter úr pedig azt mondotta, hogy nem tud ennek fedezésére más/honnan összeget előteremteni, mint azzal, hogy felemelik a lisztforgalmi adót. Szóval ismét csak a drágaságot fogja növelni. Hát, most már mindent a fogyasztók kárára kel] csinálni ebben az országiban? En a legcélszerűbbnek azt tartanám, ha ezzel a felemeléssel egyelőre felhagynának és hagynák ezt a jövő gazdasági évre, mert igazságos alapon csak akkor lehet ezt megoldani. T. Ház! Az én véleményem tehát az, hogy most egyáltalán nem időszerű a boletta felemelése, mert nem lehet igazságos alapon intézni. (Br. Podmaniczky Endre: Nincs is most törvényjavaslat!) De éppen a miniszterelnök úr mondotta, hogy sürgősen be kell nyújtani, mert januárban már illuzóriussá válik ennek a javaslatnak a Ház elé hozatala. De nem is célszerű abból a szempontból sem, mert ma oly nyomorúság van, hogy újabb terhekkel nem lehet megterhelni ezt az országot. Ma a vagyonos osztálynak bizonyos szempontból példát kell 'mutatni. Folytonosan inségakciókat létesítünk, hogy valamiképpen megakadályozzuk azt a nagy nyomort és éhséget, amely elé főleg a munkanélküliek néznek a télen. Hiszen például csak Újpesten kétezret tesz ki a munkanélküliek száma. Mit jelent ez városi helyen? Faluhelyen az a munkanélküli, ha máshová nem, elmegy a szomszédjához és ott kér és kap lisztet vagy burgonyát, de városi helyen egyenesen neki mehet a Dunának, mert ott igazán nincs senki, aki a munkanélkülit megsegítse. (Barabás Samu: Ügy van az a falun is!) Elég szomorú. (Barabás Samu: A szegény ember mindenütt szegény ember!) Amint a pénzügyminiszter úr a tegnapi értekezleten mondotta, a szociális helyzet azt kívánja, hogy a felemelést illetőleg óvatosak legyenek és ebben az Ínséges időben valahogyan elégedjenek meg azzal, ami van. Tudom én

r azt, hogy nehéz nekik is elviselni a bajt, de mégiscsak jobban el bírják viselni azok, akiknek birtokuk van, mint azok, akiknek semmijük, még munkájuk sincs. Nem merem azt mondani, hogy méltánytalan, de a mai helyzetben lehetetlen és számolni kell azzal a nagy 41