Képviselőházi napló, 1927. XXXI. kötet • 1930. október 20. - 1930. november 21.
Ülésnapok - 1927-431
£$i Az országgyűlés képviselőházának 43j tek — ez a közgazdasági író azt mondja, hogy semmilyen erőiszakkai a világon, semmilyen munkával nem lehet megakadályozni a kereslet és kínálat törvényének érvényesülését, mert j az magától be fog következni. Ebben bíznunk kell, mert ha ez a ibiziaknunk nem fog teljesülni, akkor a problémáknak olyan sorozata fog felmerülni, hogy nem hiszem, hogy a kormány győzelmesen tudna keresztülgázolni ezeken a problémákon. T. Ház! Az imént a szankciókról beszéltem és megjegyeztem, hogy egyik ellenzéki képviselőtársam e tekintetben kifejezte aggályait. Méltóztassék megengedni, hogy ezzel .kapcsolatban megemlítsem még néhány szóval, hogy mit tapasztaltam külföldön. Annak, hogy Magyarországon ilyen törvények még nem voitak, oka az, mint említettem, hogy nem volt rá szükség. Figyeljük 'meg a külföldi államokat, Hollandiát, Dániát, ezek azok az államok, amelyek tengerparti fekvésüknél fogva és már régebben bevezetett intenzív termelésükkel bőségre tettek szert és exportálni tudtak, vagyis előbb jutottak bele abba a forgatagba, amely az úgynevezett versenyt jelenti, amelynek egyik jelensége a márkázás. Dániában annak idején végigjártam néhány úgynevezett kisfarmot, ahol külön szövetkezeti alapon meg van szervezve a hizlalástól kezdve a hús, a disznóhús, a vaj, tojás, tej és minden termény márkázása'. Amikor egy tojásátvevő tanyára bementem, amely gyönyörű, a szemnek is igen szép, elmondották nekem a tojás átvételének módját Kijelentették, hogy aki pedig ide hibás tojást behoz, az nemcsak hogy a tojás árát nem kapja meg, hanem külön meg is íbüntetik. (Graeffl Jenő: Ez az!) Azt mondották, hogy minden gazdának kell annyi figyelemmel lennie es olyan komolyan vennie a dolgot, hogy a tojást^ otthon vizsgálja meg, mert minden alkalma és készüléke megvan ahhoz, hogy elkerülhesse azt a ^felesleges költséget, amibe a rossz tojás )daszáMítása, kezelése és vissza • szállítása kerül Ez régi dolog náluk és ott így van mindenüti, ott az emberek hozzászoktak a rendhez. Amikor kérdeztem, hogy gyakori eset-e a rossz tojás visszaadása, azt mondották; alig-alig történik a havi elszámolásnál néhány eset, pedig milliószámra hordják be oda a tojást. Magyarországon a gazdasági élet területén szerintem úgy vagyunk ezzel, mint a/hogyan a munkások vannak munkaadójukkal szemben; sőt továbib megyek, mint ahogyan' a gyerek van az apjával szemben, mert az az apa, aki nem törődik a gyermekével, aki nem mutatja azt az apai gondosságot és szigorúságot, amely az egészséges családi neveléshez szükséges, annak családjában a gyermek elléháskodik és nem csinál semmit. így vannak a munkások is és így vannak a képviselőik is. Ha a kormány nem erős, ha nem adnak nekünk munkát, mi is elléháskodunk. (Derültség.) Ez a láncolat megvan az emberiségnél is. Az ellenzék itt hiába beszél, mert méltóztassék megnézni, ha nem volna márkázva Rothenstein képviselő úr, akkor ő sem ülne ott, (Derültség.) de mert a márkázásról szóló törvényjavaslatot tárgyaljuk, az igen t- ellenzéki képviselő urak nem jönnek ide ennek a törvényjavaslatnak a tárgyalására. (Rothenstein Mór: Maguk mesterségesen húzzák a vitát! — Eri Márton: önök kifogásolták, hogy nem vagyunk itt! — Rothenstein Mór: Bizottsági ülésünk van!) Ismételten kijelentem, én ennek a javaslatnak nagy fontosságot tulajdonítok a gazdasági életben. (Elénk helyeslés.) . ülése 1930 november 7-én, pénteken. Az a reményem, hogy ennek a törvényjavaslatnak következményeképpen rövid időn belül a magyar mezőgazdaság, a magyar kereskedelem örömmel fogja megállapítani, hogy ez a törvényjavaslat nagyon üdvös volt, mert általa bekapcsolódhatunk a világikereskedelembe. A törvényjavaslatot r általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. (Helyeslés és éljenzés a jobboldalon.) Elnök: A ibelügyminiszter úr törvényjavaslatot óhajt beterjeszteni! Scitovszky Béla belügyminiszter: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) A honvédelmi és pénzügyminiszter urakkal egyetértőleg van szerencsém «A honvédség, vámőrség, folyamőrség és csendőrség kötelékében szolgálatot teljesített legénységi állományú egyéneknek a köz- és magánszolgálatban alkalmazásáról» szóló törvényjavaslatot benyújtani. Tisztelettel kérem a t. Házat, hogy a törvényjavaslatot kinyomatni^ szétosztatni és előzetes együttes tárgyalás és jelentéstétel végett a véderő- és közigazgatási bizottságnak kiadni szíveskedjék. (Helyeslés a jobboldalon. — Rothenstein Mór: Azt hittem, hogy a titkos választójogról szóló törvényjavaslatot terjeszti be! — Br. Podmaniczky Endre: Maga ne higyjen semmit! — Reischl Richárd: Móric, az a knisztkindli lesz! — Zaj-) * Elnök: A ibelügyminiszter úr által benyújtott törvényjavaslatot a Ház kinyomatja, szétosztatja és előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett kiadja a véderő- és közigazgatási bizottságnak. A törvényjavaslat általános vitájára viszszatérve, szólásra következik 1 ? Urbanics Kálmán jegyző: Reischl Richárd! Reischl Richárd: T. Ház! (Rothenstein Mór: Végre egy ellenzéki!) Aki elfogadja a törvényjavaslatot. (Derültség.) Szívesen reflektálnék az előttem szólott igen t. barátom és képviselőtársam beszédére, de sajnálom, egy szót sem hallottam belőle, mert a túloldalnak méltóztatott beszélni, pedig ^a t. képviselőtársaim, mint gyakorlati gazda, értékes dolgokat szokott mondani, mint akinek igen jó szándékai vannak. A legnagyobb készséggel szívesen reflektáltam volna beszédére, így azoníban kénytelen leszek olyan képviselő urak beszédére reflektálni, akik erősebb hangon beszéltek. Az agrárpárt egyik tagja, Farkas Tibor képviselőtársaink (Br. Podmaniczky Endre: Üj tagja!) ezt a javaslatot feltételesen elfogadta. (Br. Podmaniczky Endre: Nem fogadta el!) De elfogadta. Annak ellenére, hogy szintén tagja vagyok az agrárpártnak, az olyan javaslatot, amely hivatva van a gazdáknak a már régóta kért előnyölköt biztosítani, természeteísen, készséggel elfogadom. (Helyeslés a jobboldalon és a balközépen.) Az értékesítési lehetőségek mai hiánya folytán feltétlenül r szükség van arra, hogy módokat találjunk rá, hogy a magyar terményeknek ismét megszerezzük külföldön azt a hírnevet, amely a múltban a mii terményeink értékesítését minden időben lehetővé tette. Sajnos, a múltban —miután terményünket könnyebben lehetett értékesíteni — az ellenőrzés hiánya folytán történtek olyan dolgok, amelyek a magyar termények hírnevét külföldön elrontották. Sándor Pál igen t. képviselőtársam néhány felszólalásban védelmébe vette a kereskedőket s rámutatott arra a helytelen megállapításra, mintha kereskedőink rontották volna el*a magyar termények külföldi hírnevét. Ebben magam is osztozom Sándor Pál igen
