Képviselőházi napló, 1927. XXXI. kötet • 1930. október 20. - 1930. november 21.

Ülésnapok - 1927-431

228 Az országgyűlés képviselőházának 4< gúnyra állítani. Hallottunk arról, hogy & belső fogyasztás is szervezetlen. T. Ház! Én azt gondolom, hogy egy ilyen eminenter mezőgazdasági érdekeket szolgáló javaslatnak tárgyalásiánál kötelességünk mindazokkal az ellenvetésekkel is foglalkoznunk, amelyek ezzel a törvényjavaslattal is összefüggenek. (Ügy van! Ügy van! jobb felöl.) iFel kell világosítanunk a közönsé|get arról, hogy azok a frázisok, amelyek közé a legelső helyre sorozom a legtölbbször hangoztatottlati, (hogy a magyar mezőgazdasági termelést más irányban kell átszervezni, igazán csak frázisok. Mindenki, aki a mezőgazdaságot csak egy kissé ismeri, bőségesen tudja* hogy ezt a búzatermő országot, ezt a rozstermő országot nem lehet máról holnapra növényi, gyógynövényi vagy pedig más mezőgazdasági termelési ággal foglalkozó országgá átszervezni. Aki azt állítja, — mint ahogyan ezt nagyon sokan ajánlották a magyar gazdasági kritikusok közül, akik a kritikáin túl még eddig; nem jutottak el — hogy a magyar búzatermelés helyett a földművelésügyi miniszter úr iv&gye át az országot egy más termelési ágra, az abszolút tájékozatlanságról tesz tanúbizonyságot. Magyarországon kb. 2*75 millió hold búzatermőterület van. Lehet szó arról, hogy 100^—200 ezer hold földterületen termeljünk pillangós növényeket, esetleg 1—2 ezer hold földterülettel többön ipari növényt vagy gyógynövényt, de hogy a mi búzatermőterületünket mássá alakítsuk át: ez semmi egyéb, mint közönséges politikai jelszó, amellyel pedig — figyelmeztetnem kell mindenkit — a mi mezőgazdasági közönségünk, hála Istennek, teljesen jóllakott. Ugyanezeket mondhatnám a többi jelszavakra is, és éppen ezért nem nagyon foglalkozom velük, de mégis rá kell mutatnom arra, hogy az exportunk szervezésében rejlő bizonyos fogyatékosságok és a belső fogyasztásban rejlő bizonyos szervezetlenségek részben arra vezethetők vissza, hogy a magyar állam budgetjének keretében, sajnos, a magyar mezőgazdaság nem kapja meg azt a támogatást, amelyre valóban szüksége van. (Ügy van! Ügy van!) Bátor vagyok arra utalni, hogy a magyar állami költségvetésnek mindössze 2'5%-a lesz felhasználva mezőgazda

1 sági célokra. Engedelmet kérek, ez még szerényebb dotálás, mint amilyen a békebeli földmívelésügyii tárcák dotálása volt. Ezért nekünk itt kötelességünk lesz, hogy a jövő évi budget, keretében követeljük a fogyasztó és adminisztráló tárcák helyett a mezőgazdaságnak nagyobb honorálását, azért is, (Gáspárdy Elemér: Mindig követeltük!) hogy mindazok a kívánságok, amelyek jogosak, mindazok a törekvések és mindazok az előterjesztések, amelyek hivatva vannak a mezőgazdaság szellemében a termelés irányának és az exportnak helyes fejlesztésére és mindazok a teendők és szükségletek, amelyek jelentkeznek, teljesíthetők és kielégíthetők legyenek. Reméljük, hogy a túlsó oldal támogatását is meg fogjuk ebben kapni, mert hiszen állandóan látunk könnyeket hullatni a magyar mezőgazdaság válságáért, és most reméljük, hogy amiikor a termelő tárcák támogatására fogjuk őket felkérni, akkor az ország érdekében nem fognak ettől elzárkózni. En ezt a javaslatot nagyjában és egészében úgy fogom fel, mint amely alkalmas arra, hogy a külföldi bizalmat a mi mezőgazdasági termékeink megbízhatóságával szemben fokozni fogja. (Ügy van! a jobboldalon.) Ennek a javaslatnak legfeljebb egy hibája lehet, és . ülése 1930 november 7-én, pénteken. ez az, hogy csak most érkezett ide, s én nagyon csodálkozom rajta, — őszintén megmondom — hogy miután annyi mindent sürgetnek kormányunktól és pártunktól, ezt éppen azok nem sürgették, akiknek szívük állandóan fáj és dobog azért, hogy a magyar agrárkrízist oda, abba a stádiumba juttatta az országot, ahová jutott. Mélyen t. Ház! Az én beszédem és felszólalásom lényege egy olyan kérdés lesz, amely összefügg a márkázással és összefügg egy olyan problémával, amelynek kellő megoldása és ütőerejének fokozása nélkül az előttünk fekvő márkázási törvényjavaslat és megalkotandó törvény hatóereje sem nyilatkozhatik meg kellőképpen. En azt mondom, t. Ház, hogy termelési válság ebben az országban nincs, legfeljebb termelési nehézségek és bizonyos kedvetlenség észlelhető, értékesítési nehézségek azonban vannak, és részben ezeket a nehézségeket van hivatva enyhíteni ez a törvényjavaslat. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) A piacok megszervezése, — sajnos — külföldi relációban nem olyan egyszerű feladat, hogy azt csak gazdasági eszközökkel meg lehetne oldani, mert hiszen mindannyian tudjuk, hogy a piacok megszervezése elé bizonyos fogyasztó államok részéről politikai akadályokat is gördítenek (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) s tőlünk és a kormánytól azt várják, hogy gazdasági eszközökkel küzdj e le ezeket a politikai akadályokat. Ez teljes lehetetlenség. (Dabasi Halász Móric: Abszurdum!) Mélyen tisztelt Ház! Meg vagyok győződve arról, hogy a mi magyar mezőgazdaságunk külföldi meglbecsülését e javaslat hatékonyan elő fogja mozdítani és a mi exportlehetőségeink elől bizonyos piaci nehézségeket, amelyeik csak gazdasági jellegűek, részben el fog távolítani. Éppen ezért azt szeretném, hogy necsak a nagy tömegtermelők és necsak exportőrök élvezzék ennek a törvényjavaslatnak előnyeit és hasznát, , hanem lássa ennek hasznát az egész magyar nemzeti termelés. Márkázásra alkalmas búza termesztését kell tehát elsősorban elősegíteni. (Helyeslés a jobboldalon.) És ha ebben a munkában a földmívelésügyi kormányzat bizonyos oldalakról lekicsinyléssel találkozik is, el kell ismernünk, hogy vetőmag-juttatással, tisztitógépekkel való támogatással s a pácolás szigorú kereszülvitelével és más egyéb igazdasági eszközökkel igyekezett a kisebb, száz holdon aluli exisztenciákat is támogatni. Nem t osztálypolitikai tevékenység ez a kormány és pártunk részéről, hanem annak a tudata, hogy nem a nagybirtokos-osztály elsősorban a búzatermesztő osztály, hanem a közép- és kisbirtokos-osztály. Bennünket állandóan vádolnak azzal, hogy mi egyoldalú, feudális politikát szolgálunk, hogy már ezt a frázist használjam. Nyilvánvaló a mi egész törvényhozási munkánkból. és a kormány tevékenységéből, hogy ez tőlünk a lehető legtávolabb áll. Mélyen t. Ház! Azt mondottam, hogy törekednünk kell arra, hogy a márkázásra alkalmas búza termesztését a t. kormány a kisebb mezőgazdasági exisztenciáknál is előmozdítsa. Vagyis mit jelent ez? Ez azt jelenti, hogy a minőségi termesztést kell elsősorban fokozni és a minőségi termesztés fokozására nemcsak a szigorúan vett kormányzati rendszabályokat kell megtalálni, hanem bizonyos olyan szemléltető tevékenységet is kell a kormánynak kifejteni, amelyre Olaszországban, Bulgáriában és más mezőgazdasági államokban is látunk