Képviselőházi napló, 1927. XXXI. kötet • 1930. október 20. - 1930. november 21.
Ülésnapok - 1927-429
164 Az országgyűlés képviselőházának ht9. ülése 1930 november 5-én, szerdán. függeszti Farkas István képviselő úr mentelmi jogát. Következik a mentelmi bizottság 1031. számú jelentése Farikas István képviselő ÚT mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Kálmán Jenő előadó: Tisztelt Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség 6041/1930. f v ü. szám alatt Farkas István országgyűlési képviselő mentelmi jogának a felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntetőtörvényszék B. XXXV. 6819/1/1930. számú megkeresése szerint Budapesten a Világosság könyvnyomda r.-t. nyomdájában előállított «Pártszervezet» című lap 1929. évi december hó 5. napián kiadott 10. számában «Amnesztiát követelünk és az emigráció likvidálását!» felirat alatt egy hírlapi közlemény látott napvilágot. Ez a közlemény többek között elmondja, hogy: «Több mint tíz esztendeje, hogy Magyarországon győzött az ellenforradalom és győzelmi mámorában a történelemben szinte példátlanul álló módon látott a megtorlás munkájához, A első időkben felelőtlen elemeinek véres kilengései dermesztettek meg Magyarország népességét, később a gyorsított tanácsok elfogult ítéletei juttatták a szocialista munkások ezreit a börtönökbe, az internálótábor okba és a kietlen száműzetésbe. Ma, több mint egy évtized leforgása után, borzadva gondolunk ezekre az időkre és tárgyilagosan megállapíthatjuk, hogy noha a világtörténelemben egyetlen ellenforradalmi korszak sem volt kíméletes politikai ellenfeleivel szemben, még sem találunk a világtörténelem lapjain olyan példákat, amelyekhez a magyarországi ellenforradalom kórlelhetetlensége joggal hasonlítható volna. Példátlanul áll az ellenforradalmak történetében, hogy még 11 esztendő után is olyan szívósan és makacsul ragaszkodjék üldöző politikájához, amint az nálunk teszi a bosszúszomjas ellenforradalom. Pedig elmondhatjuk, hogy talán egyetlen országban sem sikerült soha az ellenforradalomnak olyan módon intézményesíteni hatalmát, mint éppen nálunk.» A cikk egész tartalma, de különösen idézett részei az 1921 : III. te. 7. §-ának 1. bekezdésébe ütköző, a magyar állam és a magyar nemzet megbecsülése ellen elkövetett vétség jelenségeit látszik feltüntetni. f A cikk névtelenül jelent meg, annak szerzőjét az illetékes szerkesztőség arra felhatalmazott tagjia a nyomozó hatóság eljáró közege közvetlen felhívására sem nevezte meg> így a sajtójogi felelősség Farkas István országgyűlési képviselő, felelős szerkesztőt terheli a St. 35. §-a értelmében. . A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az öszszefüggés nevezett képviselő személye és a vonatkozó bűncselekmény között nem kétséges, mert zaklatás esete forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Farkas István országgyűlési képviselő mentelmi jogát ezen ügyben ne függessze fel. Elnök: Kíván valaki szólni 1 ? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltózfcatnak-e elfogadni a mentelmi lbizottságnak azt a javaslatát, hogy ebből az ügyből kifolyólag Farkas István képviselő úr mentelmi joga ne függesztessék íé\1 (Igen!) A Ház ezt a javaslatot elfogadja s ilyen értelemben mondom ki a határozatot."' í : Következik a mentelmi bizottság 1032. számú jelentése Farkas István képviselő úr mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Kálmán Jenő előadó: Tisztelt Képviselőház! Csanád-Arad-Torontál k. e. e. vármegyék tiszti főügyésze I. 369/8—1930. t. ü. szám alatt Farkas István országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a •m. kir. szegedi V. csendőrkerület pitvarosa csendőrörse 2/4—1930. szám alatt a nagylaki járás főszolgabírájánál feljelentést tett Nyemcsok András csanádalbertii lakos ellen, mert a «Népszava» napilapot 20 példányban terjeszti Csanádalberti községben anélkül, hogy a lapterjesztésre engedélye volna. Az 1914: XIV. te. 29. §-ába ütköző sajtóügyi • kihágás miatt Nyeímcsok András ellen a büntetőeljárás folyamatba tétetvén, nevezett, előadta, hogy ő ezen sajtótermékeket az Országos Földmunkás Szövetség budapesti központjából kapja „terjesztés végett, azért a terjesztésért felelősséget nem vállal, mert ő teljesen díjtalanul osztotta ki lakásán jelentkező tagtársaknak a lapot. Az Országos Földmunkás Szövetkezet budapesti főügynökségének titkára, Takács József meghallgattatván "kijelentette, hogy a szövetség ezen napilap terjesztésével nem foglalkozik, a «Népszava» napilap megküldéseért és terjesztéseért ezen lap szerkesztője felelős. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés a vélelmezett bűncselekmény és nevezett képviselő személye között kétséges^ mivel a bizottság zaklatás esetét látja fennforogni, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Farkas István országgyűlési képviselő mentelmi jogát ezen ügyben ne függessze fel. (Az elnöki széket Czettler Jenő foglalja el.) Elnök: Kíván valaki szólani? (Nem!) Ha szólani senki nem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A javaslat meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki s. így a Há!z ebben az ügyben Farkas István országgyűlési képviselő mentelmi jogát nem függeszti fel. Következik Lingauer Albin képviselő úr mentéimi ügye. Az előadó urat illeti a szó. Kálmán Jenő előadó: T. Képviselőház! A győri kir. főügyészség 2056/1930. szám alatt Lingauer Albin országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a szombathelyi kir. törvényszék B. 118/13/1930. számú megkeresése szerint Mohácsy Lajos dr. főmagánviáldló feljelentésére eljárást indított ellene. A feljelentés előzménye az, hogy főmagánvádló nevezett képviselő ellen a szombathelyi kir. törvényszéknél saitó útján elkövetett rágalmazás és becsületsértés miatt B. 2185/1925. szám alatt sajtópert tett folyamatba, mely ügyben a főtárgyalás 1929. október hó 3-án tartatott meg és a bíróság Lingauer Albint — ki a «Vasvármegye» című politikai napilap főszerkesztője — bűnösnek mondotta ki, mint az 1914 : XIV. te. 33. §-a szerinti szerzőt az 1914 : XLL te 1. §-ába ütköző, a 3. §-nak 2. bek. 1. pontja szerint minősülő, sajtó útján elkövetett rágalmazás vétségében, melyet a «Dunántúli Néolap» cíihű időszaki lapnak Szombathelyen 1925. évi március hó 28. naoján megjelent 13. számában «Farkasok a bárányok között» cím alatt megjelent cikk címe és egyes kitételei, illetve egész