Képviselőházi napló, 1927. XXXI. kötet • 1930. október 20. - 1930. november 21.

Ülésnapok - 1927-428

148 Az országgyűlés képviselőházának . és főképpen nem ihátráltatj a, és az angol Lordok Háza a maga régi mivoltában és a maga régi összetételében is igyekszik az új-kor szükségleteihez és viszonyaihoz simulni és óva óvakodik attól, hogy az új-kor szükségletei elé gátakat és akadályokat gördítsen. Például, hogy egyet mondjak, a munkanélküliek pénzbeli támogatása elé sem gördít semmiféle akadályt, mert nagyon bölcsen belátja, hogy ebben a korszakban erre az intézményre igen-igen nagy szükség van. A miniszter úr hivatkozásai tehát nem helytállók, erőszakoltak és erőltetettek, amire a miniszter úrnak ennek a furcsa javaslatnak indokolásához szüksége is van. Elismerem, hogy a miniszter úr, ha idehoz egy javaslatot, amely az ő édes gyermeke, kénytelen azt megvédelmezni és ebben a védelemben kénytelen hivatkozásokkal élni, kénytelen megalapozni a maga véleményét és a maga szempontjai szerint formálni bizonyos dolgokat, amelyeket, ha objektíve analizálunk, egészen más képet kapunk, mint amilyent a miniszter úr itt elénk tárt. Többek között azt mondotta a miniszter úr, hogy a magyar országgyűlés mindig saját jóvoltából terjesztette ki a jogokat. Nem akarom azt mondani, hogy a miniszter úr nem ismeri a történelmet, a miniszter úr csak másképpen magyarázza a történelmet, úgy, ahogy azt pillanatnyi érdekei megkívánják. Amikor a magyar országgyűlés 1848-ban megváltoztatta a magyar alkotmányt, amidőn a rendiséget eltörölte, akkor szerte Európában igen magasan lobogtak a forradalom tüzei. (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Méltóztassék elolvasni Petőfi írásaiból azt a passzust, amely arról, szól, hogy amikor a magyar országgyűlésben elterjedt a híre annak, hogy Rákosmezején negyvenezer felfegyverzett földműves vár készen arra, hogy a magyar országgyűlés és a magyar rendiség ellen vonuljon, ennek következtében olyan nagy volt a beijedés a magyar rendi országgyűlésen, hogy jónak látta egy darabot saját jogaiból feladni és letörni. Tehát nem saját jószántából, hanem a forradalmak hatása alatt. Ez a történeti igazság, amelyet letagadni és elhomályosítani nem lehet. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbáloldalon,) Szó volt arról is, hogy az ipari munkásság képviseletének adjanak helyet a Felsőházban, amire a min'sr'ter úr azt mondja, hogy p maga is érzi az ipari munkásság képviseletének hiányát és hivatkozik arra, hogy az 1926 : XXII. te. tárgyalásánál utalt is erre, most azonban kiköti azt, hogy ha a munkásság meg tud egyezni abban, hogy valóban a munkásság képviselői kerülnének !be majdan egy új rendelkezés alapján a Felsőházba, akkor a kormány hajlandó volna ilyen változtatásokhoz hozzájárulni. Kérném szeretettel, miért nem méltóztatik a többi érdekképviseleteknél ilyen kikötéseket előrebocsátani? Miért . nem méltóztatik megkövetelni előre a biztosítékot arranézve, hogy vájjon a többi érdekképviseletek, például a Gyosz. vagy az Omge. vagy más érdekképviseletek valóban az illető érdektestület képviselőit fogják-e beküldeni a Felsőházba

1

? Mire méltóztatott gondolni abban a pillanatban, amikor ezt méltóztatott mondani? A «zimmerrein» munkásokra vagy az Oláh Dánielekre tetszett gondolni? (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Igen, azokra!) Vájjon mire méltóztatott abban a pillanatban gondolni, amikor kikötéseket méltóztatott emlegetni, eltérően minden más érdekképviseletnek adott jogtól, ahol sehol sincsen semmiféle . ülése 1930 november l^én, kedden. kikötés arranézve, hogy ők vájjon kit fognak beküldeni a Felsőházba, a beküldÖttek vájjon fedik-e azt a fogalmat, amelyet a törvény megkövetel, azok vájjon valódi képviselői lesznek-e annak az érdekképviseletnek, amely őket beküldi? Miért éppen a munkásoknál méltóztatik olyan szervet megkövetelni, amely törvényes szerv? Az Omge. sem törvényes szerv. Lehet százéves, lehet ezeréves, lehet akármilyen idős, még sem törvényes szerv: egy magánérdekképviselet, a nagybirtokosok érdekképviselete, amely nem törvényes szerv, amely nem bír semmiféle törvényes hatáskörrel, nem bír kamarai joggal, nélkülözi a törvényes érdekképviseletnek mindenféle tényeit éppenúgy, mint egy szabad munkás szervezkedés. A különbség a kettő között csak az, hogy i az^ Omge-nek nagy befolyása van a kormányra, az Omge-nek van meglehetős nagy hatalma, amelyet gyakorol a törvényhozás és a kormány felett, az Omge-nek ezidőszerint van még annyi ereje és annyi hatalma, hogy a maga akaratát és kívánságát rá tudja oktrojálni a kormányra. Egyébként azonban ismerje be a miniszter úr, hogy éppen annyira nem törvényen alapul és nem törvényes érdekképviselet, ha százesztendős is, mint amennyire nem törvényes érdekképviselet a szabad szakszervezkedés. (Felkiáltások jobbfelől: És a Gyosz?) A Gyosz. ugyancsak egy magánérdekképviselet, az sem bír semmiféle törvényes alappal és törvényes hatáskörrel. A Gyáriparosok Országos Szövetsége a gyáriparosoknak szabad szervezkedésen alapuló érdekképviselete. Ha tehát ilyen alapon, a szabad szervezkedés alapján lehet adni az Omge-nek, mint a mezőgazdasági nagybirtokosok érdekképviseletének, lehet adni a Gyosznak, mint a gyáriparosok érdekképviseletének, tehát a szabad szervezkedés elmélete alapján álló tömörüléseknek, felsőházi tagságot, kérdem én, miért nem lehet ugyanezt megtenni * a munkásokkal, ha ugyan a munkások kérnének ebből a jogból (Farkas István: De nem kérnek!) olyanformában, mint a

( hogyan ezt a Felsőházat a kormány életre hívta? (Hódossy Gedeon: ök akadályozzák meg!) Mélyen t. Ház! Mi abból nem csináltunk sohasem titkot, hogy mi a második kamarát, a törvényhozás fölé rendelt ezt a gyámkodó testületet, a hatalmasoknak és gazdagoknak ezt a gyülekezetét nem tartjuk modernnek, nem tartjuk célszerűnek, nem tartjuk elfogadhatónak. Mi ebből nem csináltunk titkot és méltóztassék elhinni, miniszter úr, hogyha ön nem helyesli a rideg osztályképviseletet, akkor önnek sem az 1926 : XXII. t.eikket nem lehet helyeselnie, sem pedig ezt a póttörvényjavaslatot nem lehet képviselnie. Mert egy képviselet, egy törvényhozó testület, amely a detronizált Habsburg-ház fejével kezdődik és az Országos Magyar Gazdasági Egyesülettel végződik, az rideg osztályképviselet. Ahol az ipari munkásság, ahol a szellemi munkásság, ahol a nagy kereskedelmi kereső népesség hiányzik a kénviseletből, azt talán nem lehet generális, országos érdekű és jellegű törvényhozó testületnek minősíteni. Ahol a kereső, a dolgozó népesség hiányzik, R ott hiányzik tulajdonképpen a népesség túlnyomó nagyrésze s mondhatnám legértékesebb része, mert azt aztán méltóztassék meghagyni nekem, ez az én felfogásom, hogy az ország érdekében az ország jövője érdekében sokkal fontosabbnak, sokkal értékesebbnek tartom a dolgozó nép-