Képviselőházi napló, 1927. XXXI. kötet • 1930. október 20. - 1930. november 21.

Ülésnapok - 1927-424

Az országgyűlés képviselőházának fy2. nyilvános gvűlésen odaáll a kormány védelmére és vitába száll a szónokkal úgy, hogy a kormány súlyos helyzetét hozza fel érvül abból a célból, hogy a szónok azt figyelembe vegye. Amidőn én következtem szólásra, (HaliHűk! Halljuk! a szélsőbaloldalon.) és a gazdasági helyzetet kezdtem ismertetni, aránylag egész rövid

; időn belül, talán 10 perces felszólalásom után a rendőrfogalmazó úr figyelmeztetett, hogy a kormányt nem szabad bírálnom. (Zaj a bal- és a szélsőbaloldalon. — Malasits Géza: A kormány szent és sérthetetlen!) Előadásomban azt magyaráztam, hogy rendkívül súlyos helyzetünknek és a nagyarányú munkanélküliségnek a kormány helytelen gazdasági politikája is az oka. Amidőn ezt a szót kiejtettem, hogy «gazdasági politika», ia rendőrtisztviselő úr felháborodott es meg a&arta tőlem a szót vonni. Amidőn kénytelen voltam megjegyezni, hogy a rendőrhatóság jelenlevő kénviselője a rend fenntartására van kirendelve, nem pedig a kormány megvédésére, akkor tovább r folytatta fenyegetését, és amidőn én a bírálatot nem hagytam abba, a szót megvonta tőlem és a gyűlést feloszlatottnak jelentette ki. Azzal toldotta még meg kijelentését, hogyha pedig tovább folytatom, azonnal előállíttat a rendőrségre. (Zaj és felkiáltások a szélsőbaloldalon: Hallatlan!) Ez ia mentelmi^ jognak olyan szokatlan és olyan frannáns módon való megsértése, hogy kénytelen vagyok itt ezt a bejelentést megtenni, mert nem tudom megérteni, hogy hogyan szabad a rendőrhatóság képviselőjének egy országgyűlési képviselővel szemben, — akit valójában kellene, hogy védjen a mentelmi jog — amidőn erre semmi ok fenn nem forog, ilyen kijelentést tenni. Természetesen megjegyeztem, hogy neki erre sem joga, sem oka nincs, úgylátszott azonban, hogy ,a rendőrtisztviselő úrral beszélni nem lehetett, és valószínű, hogy előzetesen kapott utasítás alapján járt el; (Peyer Károly: Sztranyavszky-módszer!) Salgótarjánban ugyanis korábban az ottani munkásoknak politikai népgyűlést egyáltalában nem engedélyeztek, most pedig, amidőn egy szakmai gyűlés volt, amelyen a gazdasági helyzet ismertetése a napirend keretébe felvétetett, és amelyet a hatóság engedélyezett, még a gazdasági helyzetről való magyarázatot sem engedték meg. Ügylátszik, hogy Salgótarjánban, ebben a nagy bányavárosban, e nagy munkás-frekvencián nem lehet sem politikáról, sem a gazdasági helyzetről beszélni. (Malasits Géza: Csak a kormányzatot szabad dicsérni!) Ügylátszik, hogy ott a rendőrhatóságnak a legfontosabb munkája az, hogy a kormányt védelmébe vegye, nyilvános gyűlésen a kormány érdekében a szónokkal vitába szálljon és az országgyűlési képviselőt megakadályozza abban, hogy hivatását teljesítse és a munkásokat a gazdasági helyzetről kellőképpen felvilágosítsa. T. Képviselőház! Ügy látom, hogy itt mentelmi jogomnak frappáns megsértése történt, miért is kérem ennek megállapítását. (Helyeslés a s'zélsőbaloldalon.) Elnök: A képviselő úr által tett mentelmi bejelentést átteszem a mentelmi bizottsághoz. T. Ház! Minthogy napirendünk egyetlen tárgya a további teendők iránti intézkedés, (Zaj a szélsőbaloldalon. — Halljuk! Halljuk! jobbfelől. — Elnök csenget.) ezért előterjesztést teszek a t. Háznak legközelebbi ülésünk idejére és napirendjére nézve. (Halljuk! Halljuk!) Javaslom, hogy a Ház legközelebbi ülését %. ülése 1930 október 20-án, hétfőn. 5 folyó évi október hó 27-én. hétfőn délelőtt 10 órakor tartsa — (Zaj a bal-és a szélsőbaloldalon. — Farkas István: Megint elnapolják a Házat! — Propper Sándor: Pihenés után édes a nyugalom! — Farkas István: Nem szegyeli magát ez a kormány? Miért nem mond le? A Házat sem tudja foglalkoztatni! — Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) — Csendet kérek, képviselő urak ! — és annak napirendjére tűzessék ki a mentelmi bizottság 946—959, 961-968, 1017—1019. számú jelentéseinek tárgyalása. (Zaj a bal- és a szélsőbaloldalon. — Kabók Lajos: Nagyon kedves! — Peyer Károly: Ez a munka öt hónapi naplopás után!) Csendet kérek, képviselő urak! (Peyer Károly: Ez jellemzi ezt az egész társaságot! — Kabók Lajos: Ezt szegy élni kellene!) Kérem Kabók Lajos képviselő urat, méltóztassék csendben maradni. (Állandó zaj a szélsőbaloldalon.) Kérem a képviselő urakat, maradjanak csendben, hogy .az elnök napirendi indítványát megtehesse. (Propper Sándor: Hol maradtak az éceszgéberek

1

?) Kérem Propper képviselő urat, maradjon csendben! Kérdem at. Házat, méltóztatnak-e az elnöki napirendi indítványt elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem! — Hegymegi Kiss Pál szólásra jelentkezik. — Malasits Géza: Nagyon meddő volt a nyaralás! — Peyer Károly: Rossz volt a termés! — Zaj.) Hegymegi Kiss Pál képviselő urat illeti a szó! Méltóztassanak csendben maradni és meghallgatni a képviselő urat! Hegymegi Kiss Pál: T. Ház! Ismét szünetre megyünk akkor, amikor már elég pihenésünk volt. En azt gondolnám, sokkal helyesebb volna, ha ezt az időt arra használnék fel, hogy a gazdasági válság kérdését megbeszéljük (Fábián Béla: Majd az egységespártban megbeszélik ma este!) és meghallgassuk a kormánynak idevonatkozó javaslatait és terveit, mert kétségtelen az, hogy a mai súlyos gazdasági válságon a lehetőséghez képest minél sürgősebben segíteni mindnyájunk kötelessége. Nincs ma társadalmi réteg, amely ne nyomorogna, amely ne lenne kétségbeesve a mai súlyos gazdasági helyzet közepette. Utalok ebben a r tekintetben a gazdatársadalom, az iparos- és kereskedőtársadalom, valamint a munkásosztály panaszaira, utalok a szabadfoglalkozásúaknak rendkívül súlyos helyzetére és utalok a magyar tisztviselőtársadalomnak, különösen pedig a kisfizetésű tisztviselőknek súlyos helyzetére is. A parlamenti szünet alatt a napilapokban azt is olvastam, — ^és idevonatkozólag kormánycáfolatot egyáltalában nem kaptunk — hogy a kormány foglalkozik a fixf izetésű tisztviselők fizetésének redukciójával is, mégpedig egy általános redukcióval, holott nézetem, szerint a magyar tisztviselők 90%-a olyan súlyos helyzetben van, hogyha ezektől a kisfizetésű tisztviselőktől egy bizonyos százalékot elvonnak, ez azt jelenti, hogy ezzel a tél idejére szaporítják a nyomorgók számát. (Zaj. — Halljuk! Halljuk!) Választókerületemben megkérdeztem a gazda-, az iparos- és a kereskedőtársadalmat ebben a tekintetben, és azok egyhangúlag tiltakoztak az ellen, hogy a kistisztviselők fizetéseit t leszállítsák, mert ezzel csak a belső fogyasztást csökkentené a kormány, amely belső fogyasztás csökkentését a gazdatársadalom, az iparos, a kereskedő egyaránt megérezné, mert azok a kistisztviselők saját élelmükből, saját ruházkodásukból lennének kénytelenek megtakarítani az elvonni szándékolt fizetést. Minthogy én nem olvas-