Képviselőházi napló, 1927. XXXI. kötet • 1930. október 20. - 1930. november 21.

Ülésnapok - 1927-428

Az országgyűlés képviselőházának 42 áldozatkészséggel meg akarjuk indítani az építkezést, elvárjuk a kormányzattól, hogy ne­künk ugyanazt a segítséget nyújtsa, mint amilyet nyújt szerződés alapján a bankoknak». Ez az egész kérdés, mélyen t. miniszter úr. A szakaszt nem fogadom el. . Elnök: Szólásra következik? Urbanics Kálmán jegyző: Feliratkozva nincs senki. Elnök: Feliratkozva nincs senki. Kérdem Bródy Ernő képviselő urat, hogy az az indít­vány, amelyet az előadó úr magáévá tett, a képviselő úr indítványával azonos? (Bródy Ernő: Igen!) Ha igen, a vitát bezárom. A pénzügyminiszter úr kíván szólni. Wekerle Sándor pénzügyminiszter: T. Ház! Csak röviden vagyok bátor kijelenteni, hogy Bródy igen t. képviselő úrnak beadott indít­ványát, amely megfelel azoknak az intenciók­nak^ amelyek ennek a törvényjavaslatnak .be­nyújtásánál vezettek, abban a formában, aho­gyan a képviselő úr azt magáévá is tette és az előadó úr volt szíves szövegezni, elfogadásra vagyak bátor ajánlani. Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyil­vánítom. T. Képviselőház! Két indítvány adatott be házszabályszerűen és pedig az egyik az előadó úré, a másak Bródy képviselő úré, mindkettő az általános vita megkezdése előtt. Bródy képvi­selő úr indítványát elejtette, az előadó úr azt magáévá tette. Házszabályszerűen jártak el. így szavazásra bocsátom a 24 eredeti szövegét az előadó úr indítványával szemben. Amennyi­ben a 2, § eredeti szövegét nem méltóztatnának elfogadni, úgy az előadó úr indítványát jelen­tem ki elfogadottnak. (Helyeslés.) Kérdem tehát a t. Képviselőházat, méltóz­tatnak-e a 2. § eredeti szövegét elfogadni, igen vagy nem? (Nem!) így tehát az előadó úr által szövegezett 2. §-t fogadta el a Ház. Következik a 3. §. Kérem a jegyző [urat, szí­veskedjék azt felolvasni. Urbanics Kálmán jegyző (olvassa a tör­vényjavaslat 3., 4. és 5. §-ait, amelyeket a Ház észrevétel nélkül elfogad. — Olvassa a törvény­javaslat 6. §-át.) Az előadó úr kíván szólani. Temesváry Imre előadó: T. Képviselőház! Minthogy a Falusi Kislakásokat Építő Szö­vetkezet a törvényjavaslat módosított 2. §-ának harmadik bekezdése értelmében nem­csak a jelzálogilag biztosított, hanem a dologi teherként fennálló követeléseit is a szövetke­zetre engedményezheti, a 6. § első bekezdésé­ben a «jelzálog jogilag biztosított kölcsön» szavak kihagyását indítványozom. A 6. § szö­vege tehát a következőképpen módosulna: (Halljuk! Halljuk!) A 6. § első bekezdésének első és második sorában a «jelzálogilag bizto­sított kölcsön» szavak elhagyatnának és a második sorban a «követelései» szó elé «a» tétetnék, tehát a szöveg a következőképpen szólna (olvassa): «6. §> (1) A szövetkezetnek a követelései, melyeknek alapján kötvényeket bocsát ki... stb.»^ Tisztelettel kérem, méltóztassék ezt a mó­dosító indítványaimat elfogadni. (Helyeslés.) (Az elnöki széket Puky Endre foglalja el.) Elnök: Szólásra következik? Urbanics Kálmán jegyző: Feliratkozva nincs senki. Elnök: Feliratkozva nincs senki. Kérdem, kíván-e valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom. A pénzügyminiszter úr óhajt nyilatkozni? . ülése 1930 november 4-én, kedden. 141 A pénzügyminiszter úr nem óhajt nyilatkozni, így ia tanácskozást is 'befejezettnek nyilvání­tom. Következik a határozathozatal. A f 6. § eredeti szövegével szemben áll az előadó úr^ módosító indítványa. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a 6. § eredeti szövegét elfogadni, szemben az előadó úr módosító indítványával, igen vagy nem? (Nem!) Nem, ennélfogva tehát a 6. §-t az előadó úr módo­sításával jelentem ki elfogadottnak. Következik a 7. §. Kérem annak felolva­sását. Urbanics Kálmán jegyző (olvassa a tör­vényjavaslat 7., 8. és 9. §-ait, amelyeket a Ház észrevétel nélkül elfogad. — Olvassa a tör­vényjavasalat 10. §-át): Az előadó úr kíván szólani. Temesváry Imre előadó: T. Képviselőház! A 10. § második bekezdése helyett egy új szö­veget leszek bátor indítványozni. (Farkas István: Megint új szöveg!) A pénzügyi bizottság tárgyalása alkalmá­val ugyanis Gaal Gaston t. képviselőtársam kifogásolta azt, hogy ez a törvényjavaslat 20 évi községi pótadó mentességet is biztosít az új építtetők részére. A képviselő úr ezt a ki­fogását alátámasztotta azzal, hogy a közsé­gekre nézve amúgy is igen nagy teher r háram­lik utcák és terek rendezése következtében, ha valamely községben egészen új részek épülné­nek ki egy ilyen lakásépítési akció keretében. Akkor ő erre vonatkozólag nem tett ugyan javaslatot, de rábízta a pénzügyi kormány­zatra, hogy ezt a javaslatot, illetőleg ezt a szakaszt olyképpen formulázza át, amely az ő nézetét is bizonyos mértékben alátámasztja, azonkívül azonban a már korábban fennálló törvényeinkkel is összhangba hozható legyen, így tehát, miután a kormány e törvényjavas­lat előterjesztése alkalmával azt a célt tűzte ki maga elé, hogy minél szélesebb mederben induljon meg ez az újabb építkezés, ez vezette d kormányt arra, is, hogy adókedvezmények­ben, rendkívüli házadókedvezményekben, va­lamint pótadókedvezményekben is részesíttetni kívánja az építtetőket. Mármost erre vonatko­zólag benyújtandó új szövegem a következő­képpen szólna (olvassa): «A rendkívüli ideig­lenes házadómentesség tartama 30 év» — úgy, mint ahogyan az eredeti szövegben is van — «mely az első 15 évben a községi pótadóra is kiterjed. A törvényhatósági városok kisgyű­lés e, továJbbá a megyei városok és községek képviselőtestülete akár a város, illetőleg a község területén, akár annak csak valamely pontosan meghatározott részén (Zaj. — Elnök csenget.) «a jelen szakasz alapján rendkívüli ideiglenes házadómentességben részesített " új épületekre 15 év helyett 20 évi községi pótadó mentességet engedélyezhet.» tehát további öt évi pótadómentességet t engedélyezhet. Módosí­tásom tehát tulajdonképpen azonos volna az­zal a szöveggel, amely az eredeti javaslatban fel volt véve, (Peidl Gyula: Amit egyik ke­zükkel adtak, a másikkal visszaveszik! Na­gyon jellemző! — Ellenmondások a jobbolda­lon.) miután azonban a korábbi években meg­adott hasonló kedvezményekre vonatkozólag csak 15 év van már hátra, ennek következté­ben a 15 évi községi pótadóimentességet kí­vánja a törvényjavaslat fenntartani azzal, hogyha azt a község vagy à kisgyűlés még öt évvel még kívánja pótolni, erre vonatkozólag a joga meg legyen. tisztelettel kérem, méltóztassék ezt az in­dítványomat elfogadni. T. Képviselőiház ! Ugyancsak a 10. §-hóz új 22*

Next

/
Oldalképek
Tartalom