Képviselőházi napló, 1927. XXX. kötet • 1930. június 26. - 1930. július 11.

Ülésnapok - 1927-416

Az országgyűlés képviselőházának Jpl 6. úgylátszik, a belügyminiszter szándéka is, de amelyet valamely felsőbb akarat folytán nem tud végrehajtani. Szükségesnek tartom, hogy j ezúttal is fell tár jam ezeket a dolgokat és az ország figyelmét innen felhívjam arra, hogy a belügyminiszter jöjjön ide a parlament elé. A belügyminiszter úrnak lenne kötelessége elsősorban a parlamenti vizsgálóbizottság ösz­szehívása azért, hogy necsak a most folyamat­ban levő bűncselekmények vizsgáltassanak meg az ügyészség által, hanem megvizsgáltas­sanak azok a közszállítási ügyek is, amelyek­ről ugyancsaik széltében-hosszáiban beszélnek, mint olyanokról, amelyekben szintén súlyos visszaélések történtek, de amelyekre sem a bírói, sem az ügyészi, sem a rendőri nyomozás ki nem terjed. Ilyen a kivándorlási alap pénzkezelése, ilyen a kivándorlási alap által vásárolt és átalakított házak építkezése, ilyen a kiván­dorlási alap egész gestiója, amely igenis, ide­tartozik, mert eddig még sehol ügyészi, vagy bírói, vagy rendőri kézre nem jutott. Szükségesnek tartjuk, hogy ezt a kérdést parlamenti vizsgálóbizottság vizsgálja felül; szükségesnek tartjuk a i parlamenti vizsgáló­bizottság összehívását azért is, mert tudni akarjuk, hogy a belügyi Vigadó restaurálásá­val kapcsolatosan felmerült kiadási tételek miként jöttek létre, s ezek elszámolását is meg akarjuk nézni, mert az hírlik, hogy ezekben a kérdésekben is súlyos visszaélések történtek. (Simon András: Jelentse fel a képviselő úr!) Feljelentem itt, t. képviselőtársam, azért va­gyok itt, hogy feljelentsem, s azért vagyok itt, hogy megvizsgáljam ezeket a kérdéseket. Nem vagyok hajlandó elmenni a bírósághoz és ügyészséghez; a Képviselőháznál magasabb testület ebben az országhan nincs; és a Kép­viselőházat sokkal hivatottább testületnek te­kintem, mint akár az ügyészséget, akár a rend­őrséget, ilyen ügyek kivizsgálására. Szükségesnek tartom a vizsgálóbizottság kiküldését azért is, mert az elszakított közsé­geknek ittmaradt birtokkezelése körül is olyan gyanúsítások vannak, amelyek kivizsgálását feltétlenül szükségesnek tartom. Szükségesnek tartom ezt az ország megnyugtatása céljából, mert ha ez a parlamenti bizottság azt fogja találni, hogy ezekben a kérdésekben minden rendben van, akkor elégtételt fog szolgáltatni azoknak, akik ellen a meggyanusítás szól, de nem lehet ezeket a kérdéseket egyszerűen el­ütni azzal, hogy bírói, vagy ügyészi fórum hivatott ezekben az ügyekben dönteni. Ezek az ügyek idetartoznak a Képviselő­ház elé, különösen idetartoznak azután, hogy elhangzott a belügyminiszter úr részéről az a kijelentés, hogy lefogják a kezét, nem teszik lehetővé, hogy ezek az ügyek valóban kivizs­gáltassanak. Szükségesnek tartom, hogy meg-* tudjam, mint törvényhozó: ki fogja le a bel­ügyminisater kezét. (Igaz! Ügy van! a szelső­baloldalonf.) Szükségesnek tartom, hogy meg­tudjuk: micsoda magasahb erők működnek eb­ben az országban, amelyek még a miniszter fe­lett is állanak és amelyek lehetetlenné teszik egy ilyen panamának, ilyen közszállítási bot­ránynak kivizsgálását. (Esztergályos János: Talán mellék-kormányok vannak ? ; — Zaj.) Tisztán akarjuk látni, hogy melyek azok az erők, amelyek itt működnek és amelyek nem teszik lehetővé, hogy teljesen tiszta köz­szellem uralkodjék ebben az országban. Ez az egyik ok, amiért szükséges a. parlamenti vizs­gálóbizottság kiküldése, mert másutt, mint parlamenti bizottság előtt nem lehet a, minisz­ülése 1930 június 28-án, szombaton. 40 tért meghallgatni, hogy kire és milyen tényre vonatkozóan értette azt a kijelentését, amely szerdán elhangzott. Másodsorban felsoroltam azokat a gyanúkat, amelyek — mondom, — a levegőben úsznak, amelyekről beszél mindenki, aki belügyi kérdésekkel bármi tekintetben is foglalkozott s amelyek ezidőszerint még bírói vagy ügyészi eljárás tárgyát nem képezik. Ezeket is meg kell nekünk vizsgálnunk, azért vagyunk itt. Mi vagyunk hivatva ezek­nek a kérdéseknek megvizsgálására. Az or­szág szempontjából sokkal nagyobb hordereje van annak, hogy ezek a kérdések kivizsgáltas­sanak, mint annak, hogy a nép szempontjából olyan ominózus javaslatot tárgyaljunk, mint amilyen a boletta ja vaslat. Kérem a t. Házat, hogy felsorakoztatott indokaim alapján méltóztassék azt a napi­rendi indítványt elfogadni, amelyet Esztergá­lyos t. képviselőtársam terjesztett elő. (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon. — Zaj jobbfelöl.) Elnök: Szólásra következik? Perlaki György jegyző: Váry Albert. Váry Albert: T. Képviselőház! Az elnöki napirendi indítványt fogadom el. (Zaj a szél­sőibaloldalon. — Halljuk! Halljuk! jóbbfelől.) Nem értem azt az izgalmat, amellyel a t. túl­oldal azokat az intézkedéseket fogadja, ame­lyek a legutóbbi bűnügyi nyomozások folytán történtek. Az egész közvélemény megnyugvás­sal fogadja azt, hogy azok ellen, akik bűn­cselekmények gyanúja alatt állanak, a meg­felelő szigorú fegyelmi és büntetőeljárás fo­lyamatba tétetett és a megfeleő intézkedések megtörténtek. (Ügy van! Ügy van! a jobboldal­ion.) Mármost nem tudom megérteni a t. túl­oldal elgondolását. Ezt a szigorú eljárást való­színűleg nem kifogásolja, mert hiszen az egész ország közvéleményét egyenesen megnyug­tatja az a nyomozás és az a bűnvádi eljárás, amely a legmagasabb köztisztviselőig is pár­tatlanul és objektive lefolytattatik. (Reisinger Ferenc: Én ugyan nem vagyok ezen a véle­ményen!) Miért kell akkor parlamenti bizott­ság? Ha mi parlamenti bizottság kiküldését akarjuk konkrét büntető ügyben, akkor tulaj­donképpen megzavarjuk azt a pártatlan, ob­jektív büntető eljárást és igazságszolgáltatást, (Úgy van! Ügy van a jobboldalon. — Ellen­mondások a szélsőbaloldalon.) amelyben pedig az egész ország közvéleménye kell, hogy meg­nyugodjék. A kiküldendő parlamenti bizott­ság ugyanis bármit határozna, az ország köz­véleménye abba nem nyugodnék bele, ezt párt­állás szerint kommentálnák és így egészen megnyugtató eredményre nem jutnánk. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalom) Bízzunk mi abban, hogy az illetékes büntető hatóság tudja a maga kötelességét. Ha hizonyos bűncselekmények öt évre nyúlnak vissza, meg­nyugodhatik benne a t. túloldal is, hogy a nyo­mozás öt évig visszamenőleg ki fogja deríteni azokat az esetleges visszaéléseket, vagy bűn­cselekményeket, amelynek nyomatékos gya­núja fel fog merülni. (Simon András: Köteles­sége kideríteni!) Senkit illetékes bírájától, illetékes büntető hatóságától elvonni nem szabad. Mi legyünk azok, akik rossz példával járunk elől és elvon­juk illetékes fórumától ezeket az ügyeket s ezekben az ügyekben szereplő személyeket? Azt hiszem, nincs az országban egyetlenegy! ember, még a túloldalon sem, aki a bíróság uártatlan­ságában, tárgyilagos ítéletében meg nem nyu­godnék. Politikát belekeverni azonban -teljesen céltalan egy konkrét bűnügyben, (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) mert hiszen ez közön-

Next

/
Oldalképek
Tartalom