Képviselőházi napló, 1927. XXX. kötet • 1930. június 26. - 1930. július 11.

Ülésnapok - 1927-415

30 ÄZ országgyűlés képviselőházának À v agy követségi palotákat vásárolni. (Felkiáltások jobbfelől: Nincsenek is nagyköveteink! Csak követeink vannak!) Erre nekünk abszolúte nincsen szükségünk, ezeket a kiadásokat az ország nem bírja el. De tovább megyek. Jólétünk továbbá attól függ, sikerülni fog-e azt a sok közéleti dudvát kipusztítani, amelyet -.zeniünk előtt látunk és amelyek önök előtt éppen olyan ismeretesek, s ezért nem is tartom szükségesnek, hogy ezeket egyenként felsoroljam, mert abszolúte nem akarok ide atrocitásokat hozni. Itt van aztán az utolsó pont: ha sikerül mezőgazdasági produkciónkat úgy értékesíteni, hogy az a mezőgazdáknak téi;yleg hasznára váljék. Ez az a programún, amelyet Magyarországon meg kell valósítani. Ez a hat pont az, amelynek alapján látom, hogy Magyarország prosperálni tud. Ne vegyék rossz néven, de én a kormánypártot tartom bűnösnek ebben az országban, a kormánypártot, amelynek nincs elég ereje arra, hogy kormányát abba az irányba terelje, amelybe az ország jóléte érdekében terelni szükséges volna. A kormánypárt tagjai az okai annak, hogy. az ország romlását vonták maguk után, mert ha a párt nem akart volna hozzájárulni ehhez, akkor sohasem jöhettünk volna abba a helyzetbe, amelyben vagyíunk. Kérdlvekérdem, honnan van ez az erőtlenség a kormánypártban? Folyton kérdezem és kérdezem és nem tudok megszabadulni attól az ideától, amit nem is szívesen hozok ide, amelyet évek óta nem hangoztattam, de amely egyéni felfogásom és véleményem, hogy tudniillik ennek csak egy az oka, nem az, hogy nines általános választójog, hanem az, hogy nincs titkos választójog, (Zaj jobbfelől.) mert ba titkos választás alapján nyilatkozhatnék meg a nép, önök. t. uraim, nem ülnének itt. (Zaj jobbfelől.) Elnök; Kérem a képviselő urat, tessék a tárgynál maradni. Sándor Pál: Hozzátartozik. Azt akarom magyarázni, hogy miért nem lehet Magyarországon rendet teremteni. (Zaj.) Elnök; Megítélésem szerint ez nem tartozik a tárgyhoz, megítélésem szerint csak az tartozik a tárgyhoz, ami a kölcsönnel Összefügg. Méltóztassék folytatni, képviselő úr, ne tessék vitatkozni az elnökkel, Sándor Pál: Nem alkarok vitatkozni, eszemágában sincsen, hogy az elnök úrral vitatkozzam; alázatosan méghajlom, de meg kell mondanom, hogy ez a Ház nem a népakarat alapján iött össze, hanem a forgalmiadóellenőrök és a szuronyok alapján. (Nagy zaj jobbfelől és a középen.) Bocsánatot kérek, ezt meg kellett mondán om. Itt vain a hiba, mert ha önök éreznék magukban... (Folytonos zaj.) Elnök: A képviselő urat figyelmeztetem, hogy az alkotmányossággal és a parlamenttel szemben a képviselő úrnak ez a kijelentése sértést tartalmaz. Tessék ilyen kjelentésektől tartózkodni. {Zaj a szélsőbaloldalon.) Csendet kérek ! Sándor Pál: Nézetem szerint ez az oka az orszáp- letargiájának. Nem tehetek róla, meg kellett ezt önöknek mondanom. (Zaj a szélsőbaloldalon.) T. uraim, méltóztassanak nekem el'hinni, olyan helyzetben vagyunik, mint a részvénytársaságok igazgatói. Ha részvénytársaság igazgatója nem paríroz, akkor a következő évben kidobják. Ügy van itt is, ha önök nem pariroznak, akkor kidobják önöket és nem lesz önökből képviselő. (Meskó Zoltán: Kicsoda! Micsoda! Hogy mer ilyet mondani? Kinek parírozunk ? — Zaj. — Elnök csenget, — Bárdos 5. ülése 1930 június 27-én, pénteken. Ferene: A kormánytól függnek, nem a választóktól! — Esztergályos János: Őszinte, igaz beszéd! — Meskó Zoltán: Ismételje csajk meg!) Elnök: A képviselő úrnak ez a. kijelentése sértést tartalmaz, ezért rendreutasítom. Tessék megmaradni a tárgyilagos bírálatnál. (Meskó Zoltán: Ki pariroz itt? — Zaj a szélsőbaloldalon. — Esztergályos János: önök mind! — Zaj.) A képviselő úrnak nincs joga közbeszólni! (Rothenstein Mór: Hazajött a gazda és paríroznak! — Meskó Zoltán: Láthatta éppen a boletta-j avaslaitnál !) Sándor Pál: Ha szabad volna megismételnem, de az elnökkel nem szállhatok szembe; megismételném, mert van ainnyi bátorságom, mint amennyit a képviselő úrban tisztelek. (Meskó Zoltán: Hogy mer ilyet állítani? Mondja nekem ezt a folyosón szemembe! — Györki Imre: Jöjjön ki, megmondjuk ott is!) Elnök: A képviselő urakat figyelmeztetem, maradjanak csendben. Zavarják a képviselő urat is és az elnököt is zavarják kötelességének teljesítésében. (Meskó Zoltán: Mindig mindemkinek megmondom a véleményemet.) Kérem a képviselő urat, méltóztassék csendben maradni. (Esztergályos János: A képviselő úr mindig csak alkalmazkodott, parirozott! — Meskó Zoltán: En? Hogy mer ilyet mondani? — Kun a P. András: Azért, mert ez a szokása! — Zaj a jobb- és a baloldalon.) A képviselő urat nyugalomra, csendre és higgadtságra intem. Tessék csendben maradni. A képviselő úr szíveskedjék besaédét folytatni. (Kuna P. András: Tárgyilagosan !) Sándor Pál: Teljesen koneedáloin, hogy a képviselő úr cseppet sem kevésbbé férfi, mint én. Em azért tettem ezeket a szemrehányásokat, mert meggyőződésből beszéltem. Ha pedig, t. képviselőtársam, azt méltóztatik nekem mondani, hogy a boletta-rendszernél láttam az ellenkezőjét, (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Éppen ott!) akkor azt mondom, Igenis láttam és ha ezt a módszert alkalmazták volna már sokkal előbb, sóikkal lényegesebb kérdésekben, akkor — éppen t. képviselőtársaim, akinek nézeteit ismerem, nem fog engem meghazudtolni — SÍZ ország ebbe a sivár helyzetbe nem jutott volna. (Krisztián Imre: Akkor rendben van!) En tehát indítványt nem teszek. Abszolúte nem akarok hozzájárulni a vitához többel, mint azzal, hogy kritikámat elmondom, nézetemet, meggyőződésemet becsületesen idehozom. Ebben az én nézetemben lehetnek^ hi'bák, ebben az én nézetemben lehetnek botlások, a lényeg azonban, amit önök elé tártam, esküszöm önöknek, igaz. Ezt a javaslatot nem fogadom el. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: T. Képviselőház! Görgey István képviselő úr, mint a külügyi, valamint közgazdasági és közlekedésügyi bízott előadója kíván jelentést tenni. Görgey István előadó: T. Képviselőház! Van szerencsém a külügyi, valamint közgazdasági és közlekedésügyi bizottság együttes jelentését az Ausztriával 1922 február hó 8-án kötött kereskedelmi egyezmény, az 1926 április hó 9-én kötött és az 1926 : XVIII. tc.-be iktatott kereskedelmi pótegyezmény, valamint az 1928 június hó 24-én kötött es az 1928 : XXXIV. törvénycikkbe iktatott második kereskedelmi pótegyezmény kiegészítésekép 1930 június hó 14-én Wieuiben aláírt kereskedelmi^ pótegyezmény becikkelyezéséről szóló 1002. számú törvényjavaslat tárgyában, továbbá ugyancsak a Képviselőház külügyi, valamint közgazdasági és közlekedésügyi bizottságának együttes jelentését a Görögországgal 1930. évi június hó 3-án Athén-