Képviselőházi napló, 1927. XXX. kötet • 1930. június 26. - 1930. július 11.

Ülésnapok - 1927-423

316 Az országgyűlés képviselőházának J, a Görögországgal Athénben aláírt kereske­delmi egyezmény becikkelyezéséről, az Amerikai Egyesült Államoknak az Ál­landó Nemzetközi Bíróság szabályzatára vonat­kozó aláírási jegyzőkönyvhöz való csatlako­zásáról, az Állandó Nemzetközi Bíróság szabályza­tának módosításáról, az Észtországgal Tallinban kötött békéltető eljárási és választott bírósági szerződés becik­kelyezéséről, a Görögországgal Athénben kötött békéltető eljárási és választott bírósági szerződés becik­kelyezéséről, a nyersbőrök, illetve csontok kivitele tár­gyában Genfben kelt kétrendbeli nemzetközi megállapodás életbeléptetésére vonatkozóan Genfben aláírt kétrendbeli jegyzőkönyv becik kelyezéséről, az Országos Társadalomibiztosító Intézet betegségi biztosítási ága pénzügyi helyzetének rendezéséről, a m. kir. (honvédség és egyéb fegyveres őr­testületek tagjainak pótdíjáról és egyéb intéz­kedésekről, az 1930, évi népszámlálásról, továbbá az egyes gabonaneműek értékesítése érde­kében szükséges intézkedésekről szóló törvény­javaslatokat a Képviselőház szövegezésében változtatás nélkül magáévá tette. A bejelentést a Ház tudomásul veszi, a tör­vényeket pedig további alkotmányos eljáiús céljából a miniszterelnök úrhoz teszem át. Bemutatom a t. Háznak a Felsőház elnöké­nek átiratát, amelyben tudatja, hogy a Felső­ház az egyes gabonaneműek értékesítése érde­kében szükséges intézkedésekről szóló törvény­javaslat tárgyalása során gróf Somssich László felsőházi tag által beadott és másolat­ban megküldött határozati javaslatot elfo­gadta s azt tárgyalás és 'hozzájárulás céljából a Képviselőházhoz átteszi. Javaslom, hogy a 'határozati javaslatot a Ház előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett az említett törvényjavaslatot annakidején tárgyaló földmívelésügyi, igazságügyi, közgazdasági és közlekedésügyi, valamint pénzügyi bizottsá­goknak adja ki. Méltóztatnak ehhez hozzájárulni? (Igen!) Ha igen, úgy ezt 'határozatként mondom ki. Bemutatom a t. Háznak a Felsőház elnöké­nek további átiratát, amelyben tudatja, hogy a Felsőház a m. kir. Központi Statisztikai Hivatal 1929/30. évi munkatervéről, valamint az 1930/31. évi hivatalos statisztikai munka­tervről szóló miniszterelnöki jelentéseket letár­gyalta és tudomásul vette. A bejelentést a Ház tudomásul veszi, a je­lentések letárgyalásáról és tudomásulvételéről pedig a miniszterelnök urat értesíteni r fogom. Bejelentem a t. Háznak, hogy Kabók Lajos képviselő úr a munkanélküliség tárgyában napirend előtti felszólalásra kért tőlem enge­délyt. Az engedélyt a képviselő úrnak megadtam s így Kabók Lajos képviselő urat illeti a szó. Kabók Lajos: T. Képviselőház! A munka­nélküliség kétségbeejtően katasztrofális kérdé­sét kénytelen vagyok ismételten szovátenni. Különös indokolásul szolgál ez alkalommal az a tény, hogy a Képviselőház határozata alap­ján hosszabb szünet áll be, ez a szünet október 20-ig tart, úgyhogy több, mint három hónapon keresztül ebben a rendkívül fontos kérdésben semilyen irányban nem adódik mód, hogy az megint szóvátétessék. Ezt az alkalmat, a Ház­3. ülése 1930 július 11-én, pénteken. nak a szünet előtti utolsó ülését keli felhasz­nálnom arra, hogy ismételten szóljak a kérdés­ről és újból rámutassak arra, hogy a legna­gyobb munkaszezón idején kétségbeejtően nagyarányú a munkanélküliség. A legnagyobb munkaszezón idején hónapról-hónapra emelke­dik a munkanélküliek száma, jelentős, számot­tevő, szabadtéri munka egyáltalában nincsen. A képviselő urak valószínűleg éppen úgy tudják, mint mi, hogy építkezés a fővárosban, de_ az egész országban is alig van. Éppen eb­ből kifolyólag, hogy az építkezések elmarad­tak, legalább 40 iparág munkája teljesen szü­netel. A munkanélküliek nyomora leírhatatlan és nem látunk olyan intézkedéseket, amelyek arra mutatnának, hogy a kormánynak komoly a szándéka ezen a rendkívüli nagy munka­nélküliségen segíteni. Elhangzottak itt kormányférfiak részéről kijelentések, amelyek a közmunkák megindítá­sára vonatkoztak, úgy látszik azonban, hogy a kijelentések, az ígéretek után hónapok múlva ezek a közmunkák a munkanélküliséget nem enyhítik, egyrészt azért, mert olyan kicsiny méretűek, hogy komolyan számba nem jöhet­nek, másrészt pedig azért, mert a beigért köz­munkák jelentékeny része elmaradt. A Képviselőház most három hónapig nem tart ülést. Mi történik ez alatt a hosszú idő alatt, hogyha, amidőn a Ház üléseket tart, akkor sem történik meg az a köteles gondos­kodás a kormány részéről, amelyre ebben a katasztrofális ügyben szükség lenne 1 ? Azt ta­pasztaljuk, hogy a munkanélküliségen enyhí­teni, segíteni lehetne akkor, ha a konmány tényleg komolyan teljesítené azokat az Ígére­teket, amelyeket résziben itt a Házban, rész­ben pedig a Házon kívül megtett. Azt mond­juk, hogy a munkanélküliségen segíteni lehetne akkor, ha azok a közmunkák, amelyek min­denféle formában belekerültek a közvéle­ménybe, végre megindulnának, A szociáldemokratapárt képviselői nemré­gen interpellációk sorát voltak kénytelenek itt elmondani és habár miniszteri válaszok hang­zottak^ is el ezekre az interpellációkra, még­sem látunk komoly intézkedéseket, mégis azt tapasztaljuk, hogy a munkanélküliség most is, a legnagyobb munkaszezon idején ijesztően növekszik. Mi lesz télen, ha még az utolsó pil­lanatokban sem történik meg az, ami a munka­nélküliség enyhítése érdekében szükséges 1 Olyan nyomor fog fellépni és a munkanélkü­lieknek olyan nagyfokú éhezése fog bekövet­kezni, — és ezt nem fenyegetésképpen mond­juk, de minden körülmények között bekövet­kezendőnek tartjuk — hogy ez komoly vesze­delmeket fog jelenteni. Látjuk azt, hogy itt munkaalkalmak volná­nak. Tudjuk azt, hogy elhatározott közmunkák vannak. Hiszen egyet-mást fel is lehet emlí­teni. Különösen rá lehet mutatni arra, hogy nem egy komoly, nagy közmunkát^ a kormány magatartása, a kormány elgondolása és elha­tározása hátráltat. Hogy egy példát ragadjak ki, itt van a Beszkári, Budapest legnagyobb közlekedési vállalata^ amely elhatározta, hogy nagyarányú beruházást hajt végre, kocsipark­ját megnöveli, áramfejlesztő-telepeket létesít, bővít, egyszóval csupa értékes közmnkát, olyan beruházást hajt végre, amely kifizetődik, amely a bevételekből fedezhető, mert hasznos beruházások azok, amelyeket elhatároztak. Majdnem 40 millió pengős értéket képez az elhatározott beruházási munka — pontosan 38*8 milliót — és ennek végrehajtása céljából a Beszkárt. a maga embereit és a Községi Ta-

Next

/
Oldalképek
Tartalom