Képviselőházi napló, 1927. XXX. kötet • 1930. június 26. - 1930. július 11.

Ülésnapok - 1927-421

Az országgyűlés képviselőházának 421. nézete alapján áll. Kinyilatkoztatta, hogy a nyugdíjkategóriákat ő is igazságtalanoknak tartja és kijelentette, hogy a kérdés alapos tanulmányozása után hozzá fog nyúlni ennek a kérdésnek valamilyen rendezéséhez is. Az az általános helyeslés, ahogy a miniszter úr nyilatkozatait a Háznak minden oldala fo­gadta, bizonyítja, hogy a képviselőházban ebben a tekintetben a pártok között különbség nincs és ezt az igazságtalanságot a Képviselő­ház összes pártjai osztatlanul megszünteten­dőnek vélik* (Ügy van! Ügy van!) De meg kell jegyeznem ugyancsak ennek a törvény­javaslatnak a kapcsán azt is, hogy vannak még olyan kérdések, amelyek ugyanezekben a testületekben, tehát a honvédségben és az itt felsorolt különböző őrtestületekben, a személy­zetnél mélyreható jelentőségűek és megoldásra várnak. Például a magyar királyi honvédség­nél rendezendő a házassági óvadék kérdése, mégpedig nemcsak olyan szempontból, hogy a honvédelmi miniszter úr felemeli a katona­tisztek kaucióját és így voltaképpen megnehe­zíti a katonatisztek nősülését, hanem a házas­sági óvadékok kérdése is rendezendő az el­múlt esztendők következménye, a háború foly­tán, különösen az értékpapírok értékének meg­semmisülése, a hadikölcsönkötvények értéké­nek lecsökkenése, vagy például a koronajáradék­kötvények értékének lecsökkenése miatt is. Teljesen abszurd helyzet az, hogy míg az el­múlt esztendőben ugyanez a kormányzati rendszer arra az álláspontra helyezkedett, hogy a katonatiszteknek megengedte a nősülést, ha most a tőzsdén vásárolt hadikölcsönkötvények­ből mutatják ki a házassági óvadékot, ugyan­akkor ugyanaz a kormányzati rendszer nem gondoskodott arról, hogy az így elfogadott házassági óvadék valóban kamatoztassák is a legközelebbi években. Ismerek katonatiszti házasságot, amely csak^ abból az okból jöhe­tett létre, mert a kormány engedélye alapján a hadikölcsönkötvények olyan papirosoknak ismertettek el még most is, amelyekből házas­sági óvadékot lehet letenni, és ismerek olyan katonatiszti : házasságot, hogy nyomban a házasság második esztendejében beszüntettet­vén a hadikölcsönkötvények kamatozása, a házaspár immár teljes anyagi támogatás nél­kül van és marad. Vagy ne engedjék meg, hogy ilyen házasságok a hadikölcsönkötvé­dig, ha megengedi, sőt elősegíti a kormány, hogy ilyen háasságok a hadikölcsönkötvé­nyekre alapozva létrejöjjenek, akkor erkölcsi kötelessége a kormányzati rendszernek gon­doskodni arról, hogy ezeknek a papiroknak értéke legalább annyira fenntartassák, hogy azoknak kamata valóban azt az anyagi támo­gatást jelentse, amely minden katonatiszti házasságnak előfeltétele. Természetesen mindig oda lyukadunk ki, ha ilyen kérdésekkel fog­lalkozunk, hogy a hadikölcsön ügyének rende-, zése nélkül semmiféle ilyen kérdést közmeg­elégedésre meg nem oldhatunk. Már volt sze-; rencsém itt a Házban beszélni arról a munká­ról, amelyet ebben a tekintetben a népjóléti minisztérium produkált. A dicsérő szavak özönével ismertettem itt azt a rendszert, ame­lyikkel ott a hadikölcsönkérelmeket kezelik és; elintézik. (Jánossy Gábor: Ez úgyis van!); Minden hiába, az a támogatás, amit a nép­: jóléti minisztérium juttathat, végeredményben! a katonatisztek házassági kérdését meg r nem; oldja, mert a miniszter úr rendelkezésére a középosztály nyomorának megszüntetésére csu­oán 500.000 pengő áll. Kérdés, hogy mennyiben tudja ennek az 500.000 pengőnek a keretében ülése 1930 július 5-én, szombaton. 291 és ennek az igényjogosultsági címnek «a kö­zéposztály nvomora» keretében az igen t. pénz­ügyminiszter úr ezeket a házas, nős katona­tiszteket ellátni, akik nem tudnak megélni a hadikölcsönkötvények értékének megsemmisü­lése folytán. Sürgetem tehát ez alkalommal is a hadikölcsönkérdés megoldását, sürgetem ez alkalommal is a katonatiszti házassági óva­dékok kérdésének megoldását, mert ezek a leg­szorosabban összefüggnek ennek a javaslat­nak egész tartalmával és e nélkül ennek a tör­vényjavaslatnak egyébként üdvös határozvá­nyai nem érik el azt a célt, amelyet a kor­mány maga elé tűzött. A törvényjavaslatot egyébként általánosságban a részletes tárgya­lás alapjául elfogadom. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra következik? Szabó Zoltán jegyző: Homonnay Tivadar! Homonnay Tivadar: T. Ház! Az előadó úrnak tőle megszokott komolysággal ismerte­tett előadása, az előttürik fekvő törvényjavasla­tot sokkal részietesébb en ismertette, mint azt a bizottság jelentése és a törvényjavaslat terje­delme. Ez felment engem az alól, hogy ehhez a javaslathoz részletesen hozzászóljak, de fel­ment az is, hogy az előttem szóló igen t. kép­viselőtársam bonckés alá vette az egész javas­latot és kimutatta mindazokat a hibákat, ille­tőleg hiányokat, amelyek ebben a törvény­javaslatban vannak és rámutatott a legaprólé­ko&abb részletekre is. Mindezek engem ismé­telten hangsúlyozom, felmentenek az alól, hogy a törvényjavaslat legapróbb részleteivel fog­lalkozzam. Igen t. képviselőtársam rámutatott a hiá­nyokra. En ezt a törvényjavaslatot melegen üdvözlöm, mint auiely a honvédség és egyéb fegyveres erők, őrtestületek tagjainak anyagi helyzeten kíván javítani. Tudom azt, hogy ez a törvényjavaslat nem végleges rendezést kí­ván, ezt a javaslatot csak mint korrektívumot ismerem és fogadom el, mert az ország mai nehéz gazdasági helyzetében úgy a honvéd­ség, mint az egyéb fegyveres erők őrtestülete tagjainak gazdasági helyzetét véglegesen ren­dezni nem lehet, mint ahogy nem lehet végle­gesen rendezni ma a többi közszolgálati alkal­mazottak gazdasági helyzetét sem. Ezt a törvényjavaslatot korrektívumnak tartom és mint korrektívumot helyesnek tar­tom, mert ez a törvényjavaslat előrelátó, szo­ciális és olyan rendelkezéseket inaugurál, amelyek már halaszthatatlanok. A ^törvény­javaslat megnyugtató lesz a honvédség és eo-^éb fegyveres erők alkalmazottaira és öz­vefveikre, amennyiben megnyugtatás rájuk, hogy ez a törvényjavaslat mintegy előfutára annak, hogy a kormány el van határozva ar­ra, hogy ezt a kérdést idejében véglegesen rendezni kívánja. Igen t. Ház! Ezt a törvényjavaslatot azon­ban szerény véleményem szerint meleg figye­lemmel kísérik nemcsak a honvédségnek és egyéb fegyveres erőnek tagjai, hanem a köz­szolgálati alkalmazottak összes kategóriája is. Mondhatnám, hogy figyelemmel kíséri kivétel­nélkül minden közszolgálati alkalmazott tény­leges és nyugdíjas egyaránt és azt a remény­sugarat látja ebben a javaslatban, hogy ő rá­juk következik most már a sor és a katona­ság, illetőleg a honvédség és a fegyveres őr­testületek tagjai gazdasági helyzetének meg­javítása után el fog következni a közszolgá­lati alkalmazottak gazdasági helyzetének javí­tása és el fog következni a nyugdíjasok hely­zetének javítása is. Igen t. Ház! En a priuszt a n^ugdíjkérdés

Next

/
Oldalképek
Tartalom