Képviselőházi napló, 1927. XXX. kötet • 1930. június 26. - 1930. július 11.

Ülésnapok - 1927-420

Az országgyűlés képviselőházának felolvasni, hogy e törvényjavaslat értelmében Magyarországon mindenki visszaélő lesz. (Bad János kereskedelemügyi miniszter: Ugyan! Ugyan!) Felolvassuk a szöveget (olvassa): «Aki a törvényben, vagy az abban adott felhatalmazás alapján kiadott valamely rendeletben megszabott kötelességét olyan módon szegi meg, hogy cselekménye a 12. vagy 13. § rendelkezései alá nem esik», — tehát, ha még kihágást sem követ el (Gál Jenő: Ha nein tetszik valakinek!) — szabálytalanság címén 10.000 pengőig terjedő bírsággal büntetendő». Méltóztatnak érteni? Ha olyan cselekményt követ el, amelyet még kihágássá sem minősít a törvény, ha csak szabálytalanságot követ is el. Hogy mi a szabálytalanság, azt ma sem tudjuk, (Sándor Pál: Majd rendelettel j fogják megállapítani!) azt majd rendeletileg fogják megállapítani. Ilyen szabálytalanság ! esetén tehát 10.000 pengőig terjedő pénzbír- i sággal büntetendő az illető. . j Méltóztassék megengedni, hogy tovább pl- ; vassam (olvassa): «A 12. § alá eső vétség, jo- ! vedéki kihágás, súlyos beszámítás alá eső szabálytalanság», — tehát olyan^ szabálytalanság, amely törvényben nincs megállapítva — «vagy a szabálytalanságok gyakori ismétlődése esetén a pénzügymniiszter a malom vagy kereskedő költségére, a malom vagy üzlet ellenőr- | zése végett állandó ellenőrző közeget küldhet ki s a malmot kereskedelmi őrlés vágy vámőrlés végzésétől eltilthatja s esetleg üzemének ; teljes szüneteltetésére kötelezheti.» (Gaal Gaston: 3000 malom: ez 3000 ellenőr! — Bud János kereskedelemügyi miniszter: Ugyan! Ugyan!) Aki ismeri azt, hogy mit csináltak a kisiparosokkal, annak nem kell bizonyítanom, hogyha 3000 malom van Magyarországon akkor ez 3000 ellenőrt jelent, (Reisinger Ferenc: Hatezret!) mert azok az ellenőrök neim fogják elengedni azt, hogy ők ellenőrizhessenek. Olyan malom nem lesz Magyarországon, amelyről ezek az ellenőr urak meg ne álllapítsák, hogy itt valami szabálytalanság követtetett el, mert ha az a malomtulajdonos reggeltől estig ott fog állani és meg fog feszülni, úgy fog vigyázni arra, hogy itt valami szabálytalanság el ne^ követtessék, abban az esetben is megállapítják a szabálytalanságot, minthogy az ellenőrnek az lesz az érdeke, hogy az a malomtuljadonos állandóan ellenőrzés alatt álljon, hogy neki jó foglalkozása legyen, mert Csonka-Magyarországon, sajnos, kevés jó foglalkozás van. tehát miért ne szerezzen ő magának egy olyan jó állandó kenyeret, hogy p beülhet abba a malomba és azt a 'malomtulajdonost állandóan vexálhatja, állandóan zsarolhatja (Sándor Pál: Es még fizetést is kap!) és még ezért természetesen komoly fizetést is kap. Itt van tehát a dolog nyitja és aki a gyakorlati élettel összeköttetésben áll, az tudja, nagyon jól, hogy holnapután már a pénzügyminisztériumba azzal fognak szaladni a rokonok, hogy van még egy rokon, aki még nem lett elhelyezve és fognak majd veszekedni azon, hogy melyik kerüljön a kisebb malomba és melyik a nagyobb malomba, mei*t megvan írva. hogy «qui episcopatum desiderat, bonuim desiderat»: 'aki püspökséget kíván, azt jót kíván magának, (Jánossy Gábor: Ez igaz is!) aki m alom ellenőrséget kíván magának, az jót kíván magának. (Csontos Imre: Jó kis hivatal lesz annakidején! — Sándor Pál: Majd még egyes képviselők is leköszönnek! — Csontos Imre: Természetes! Még Móric is eljön malómellenőrnek! — Zaj.) En, igenis ellene vagyak ennek az egész KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. XXX. '. ülése 1930 július ú-én, pénteken. 245 ellenőrzési szisztémának, amellyel most zaklatni akarják Magyarországon azt

4 a pár embert, akinek még önálló exisztenciája van, mert így annak az exisztenciája is megszűnik. Mert az is érdekes, hqgy a forgalmi adó-ellenőrzés intézményének mi lett a következménye? Az lett a következménye, hogy azok a forgalmiadóellenőrök, akik mezítláb és rossz álsóruhában érkeztek meg az egyes községekbe, a végén, amikor már el kellett menniök, új cipőben s ha talán nem is szmokingban vagy frakkban, mindenesetre azonban házbirtokkal mentek el, (Jánossy Gábor: Kivételesen!) igaz ugyan, hogy a községek iparosait levetkőztették, így lesz ennek a törvénynek az alapján is. Én tisztelettel figyelmeztetek mindenkit, akinek van még valamije (Egy hang balfelől: És akinek van malma!) és akinek van malma és akihez majd az ellenőröket benyomják, hogy igenis ennék az ellenőrzésnek az lesz a következménye, hogy az ellenőr uraknak lesz a végén pénzük és a malomtulajdonosoknak lesz — tapasztalatuk. Nagyon kérem tehát a miniszter Urat, hogy ne méltóztassék egy törvény alkotása alkalmával idejönni a Képviselőház elé s nekünk azt mondani, amikor a törvényben kifejezetten benne van, hogy ennek a rendeletnek szakaszai alkalmazandók, — mert hiszen az egész 13. § ezt a rendeletet törvényesíti — hogy ezt nem fogjuk végrehjtani. Ha nem fogjuk végrehajtani, akkor — hiszen ez még nem törvény — tessék kivenni. (Bud János kereskedelemügyi miniszter: Félreértette a képviselő úr!) Bocsásson meg a t. miniszter úr, ha nekem meg tudja magyarázni, hogy a 13. §-ban nem az van benne, hogy a jövedéki kihájgási rendelet összes intézkedései alkalmazandók, akkor vagy én nem tudok olvasni, vagy pedig az urak nem tudnak szövegezni. (Bud János kereskedelemügyi miniszter: Azok alkalmazandók, amelyeket alkalmazni kell!) Rendben van, én is azt mondom, hogy azok alkalmazandók, amelyeket alkalmazni kell, de ki fogja megállapítani, hogy melyik szalkasz alkalmazandó? A pénzügyőri szemlész fogja megállapítani, mert neki nincs külön rendelete arra vonatkozólag, hogy ezek a szakaszok pedig nem alkalmazandók. Gondolja a t. pénzügyminiszter úr, hogy a pénzügyőri szemlész megbolondult, hogy amikor ő az egyesség reményében letartóztatja azt az embert, vagy házkutatást tart nála vagy szémélymotozást, mert hiszen joga van neki kiegyezni azzal az emberrel, nem fogja a törvényadta lehetőséget kihasználni! (Gaal Gaston: Ezzel a kiegyezési joggal történik a legtöbb visszaélés!) Mert itt jön azután a zsarolásnak egy remek paragrafusa, amelynek értelmében ki lehet egyezni, — tetszik érteni? — ki lehet egyezni; ha eljön az a pénzügyőri szemlész s ha szabálytalanságot talál, akkor, mielőtt az eljárás megindulna, ki lehet egyezni. Ez egyúttal annyit jelent, Jhogy a pénzügyőri szemlész rövidebb úton kapja meg a pénzt, mint abban az esetben, ha végimenne az eljárás. Hogy tág tere nyiljon a zsarolásnak, a kihallgatásnál ügyvédnek nem szabad jelen lennie. Ha tehát — mondjuk — egy malomban vagy egy gazdánál a malomtulajdonos vagy a gazda kihallgatása végett megjelenik a pénzügyőri szemlész, az ügyvédnek, aki figyelmeztethetné őt arra, hogy: «Nincs semmiféle okod arra, hogy félj», à kihallgatásnál nem szabad jelen lennie, csak azért, hogy jobban megijedjen az illető. (Gaal Gaston: Itt ügyvédtilalom van, másutt ügyvédkényszer. Én nem védhetem magamat a járásbíróság előtt ügyvéd nélkül. Itt ügyvéd 36