Képviselőházi napló, 1927. XXX. kötet • 1930. június 26. - 1930. július 11.

Ülésnapok - 1927-419

218 Az országgyűlés képviselőházának 4.1 kifejtették véleményüket, mégis magam is szó­lok erről és pedig azért, mert azt mondom, hogy a búzalisztnek a rozsliszttel való keverése egy mezőgazdasági termelési ágnál fog zavarokat előidézni, nevezetesen a burgonyatermelésnél, mert feleslegessé válik majd az a burgonya­mennyiség, amelyet ezideig a kenyérben fel­használtak. Mert a rozsliszttel kevert búzaliszt­hez burgonyát adni nem lehet, az nem bírja el a burgonyával való keverést. Éppen azért bizo­nyos mennyiségű burgonya feleslegessé válik, amit értékesíteni nem lehet. És minthogy köz­tudomású, hogy a mezőgazdasági termelés nem egyoldalú, nem is jó az egyoldalú mezőgazda­sági termelés, aki búzát, vagy gabonát termel, az egyebet, kukoricát és burgonyát is termel, megállapíthatjuk, hogy míg az egyik oldalról prémiumot kap a gazda a búzatermelés és rozs­termelés után, a másik oldalon nem fogja tudni majd a burgonyáiját értékesíteni, mert felesle­gessé válik bizonyos burgonyamennyiség. Az egyik oldalon tehát prémiumot kap a termelő, nem tudom mennyit, valószínűleg a mezőgazdasági termelők egyrésze keveset kap és csak egészen kicsi réteg, a nagybirtokosok, az ezer-, tízezer- és ennél több holddal birok fognak többet kapni. Itt is tehát kár éri a mezőgazdaságot a már említett másik káron kí­vül, amelyet a drágulásra vonatkozóan már fel­hoztam. Erre is kellene gondolnia a t. kor­mánynak akkor, amikor ilyen javaslattal elő­áll és segíteni akar a mezőgazdasági termelés válságán, mert amidőn egyik ágán látszólag se­gít^ egészen világosan kimutatható, hogy ezen az ágon mindjárt ront is. Nem arról van szó, amit tegnap egyik kormánypárti képviselő úr mondott, hogy a burgonyazúzó üzemek kifogá­solják a lisztkeverést, mert majd nem lehet burgonyát zúzni. Az a t. képviselő úr, mikor ezt megemlítette, valószínűleg egyáltalán nem gondolt arra, hogy a mezőgazdasági termelést is fogja érinteni ajs, ha kimarad a kenyérből a burgonya, mert az a jelentős mennyiség el­adhatatlan lesz a piacon és éppen ezért kár, hátrány éri a mezőgazdaságot. De más tekintetben is kifogásolható ez a javaslat. A legjobb eshetőséget feltéve, hogy kedvező a^ gazdákra ez a boletta-rendszer, ked­vező a prémium, amelyet ez a törvényjavaslat tud biztosítani, fel lehet tételezni azt is. hogy majd nagyobbrészt a gabonatermelésre fog át­terelődni a buzgóság, ami megint más terme­lési ágak rovására mehet és ismét csak kárt és hátrányt idézhet elő. Ebből a szempontból sem jó^tehát, hogy amikor a kormány a mező­gazdasági termelés^ válságán segíteni akar, ak­kor kiragad egy-két termelési ágat, a búza- és a rozstermelést és ennek értékesítését akarja elősegíteni, nem törődve a mezőgazdálkodás többi ágával, holott ha bajokról akarunk be­szélni, ha a mezőgazdaság válságáról van szó, akkor merem állítani, hogy nemcsak a búza- és a rozstermelésnél tapasztalhatók ba­jok, hanem az egyéb termelési ágaknál is. Éppen ezért helytelen az olyan törvényjavas­lat, amely nem gondoskodik a mezőgazdasági termelés egészének írendbehozásáról, hanem csak egyes ágakra gondol. De nem lehet nékem sem szó nélkül elha­ladnom azok mellett a következmények mel­lett, amelyek minden körülmények között be fognak következni ennek a törvényjavaslat tör­vényerőre emelkedése révén. A drágaság elke­rülhetetlen lesz. Mert hiába^ mondják a kép­viselő urak, hogy a kormány vigyázni fog arra, hogy ne emelkedjék a drágaság, nem fog tudni énre vigyázni, mint ahogy nem tu­9. ülése 1930 július 3-án, csütörtökön. dott annakidején sem, amikor a gyufakölosÖn­ről tárgyalt. Akkor is történt célzás arra, megmondtuk akkor is,-hogy meg fog drá­gulni a gyufa. Erre mód is adódott és nem is kellett jósnak lenni ahhoz, hogy az ember megmondja előre azt, ami igen hamarosan be is következett, hogy tudniillik a gyufa meg fog drágulni. Körülbelül 2 év óta van életben ez: a'törvény és azóta két ízben emelkedett a gyufa ára, úgy, hogy az annakidején 4 fillé­res gyufa most már 6 fillérért kapható. Tehát 50% -kai emelték a gyufa árát, holott akkor is hallottunk igen komoly kormánykijelentése­ket, amelyekkel bennünket és az ország lakos­ságát meg akarták nyugtatni, hogy nem kell félni semmitől, a gyufa ára nem fog emel­kedni. így leszünk most is a drágulással. S az is igaz, amire képviselőtársaim figyelmeztet­nek, hogy a gyufa minősége is megromlott, kevesebb szál van egy-egy dobozban és a do­bozok is kisebbek, mert a gyufatröszt ponto­san ki tudja számítani, hogyha ilyenmódon csapja be az ország népét, ez az ő számára milyen előnyt jelent. Hogjr állhat oda a kor­mány azzal, hogy majd erős kézzel rajta lesz, hogy ne próbálják a kenyér, a liszt árát olyan módon emelni, hogy ez az ország lakosságá­nak elviselhetetlen legyen. Ezzel annál ke­vésbbé állhat oda a kormány, mert a drágítok közé legelsőnek áll oda és a vámok emelésével utat mutat arra, hogyan kell valójában itt a drágítást végrehajtani. Nagyon jól hozzáülik ez a kormánydrágítás ahhoz a gyufadrágítás­hoz, amely bekövetkezett. Ezután, ha pipára gyújtanak a vidéken a mezőgazdák, r akkor nemcsak a gyufa árának t emelkedése jut eszükbe, hanem a dohány árának emelkedése is és egyszerre kétféleképpen szidhatják majd azt, aki számukra ezt megteremtette. Véges­végig azoknál a rendelkezéseknél, amelyek már a törvényjavaslat törvényerőre emelke­dése előtt megtörténtek, tapasztalható, r hogy a drágulás elkerülhetetlen. Ez a drágulás minden körülmények között kifejezésre fog jutni a kenyér árában is. De az nem elég, hogy megdrágítják a kenyeret, hanem ezenkí­vül még meg is fogják rontani az ország la­kás s ágának kenyerét. Arról is hallottam ugyanis — úgy emlékszem, tegnap — kijelenté­seket, hogy milyen nagyszerű a rozsliszttel kevert kenyér. Pedig jól kell tudnia mindenki­nek, hogy az a rozsliszttel kevert búzalisztből készült kenyér nyúlós, különösen a nyári me­legben nem áll el, hamar megsavanyodik és éppen ezért élvezhetetlenné válik. (Élénk el­lenmondások a jobboldalon.) Ez így van, ezt letagadni nem lehet. Tessék csak szakembere­ket megkérdezni; azok megmondhatják, hogy a tiszta rozslisztből készült kenyér nem lesz nyúlós, ellenben a rozsliszttel kevert búzaliszt­ből készült kenyér igenis nyúlós lesz. (Farkas Gyula: Mese!) Mese, t. képviselőtársam, az az "ígéret, amely folytonosan elhangzik, és ame­lyet önök is támogatnak, hogy a kormány majd gondoskodik arról, hogy az ország la­kosságának megélhetése ne dráguljon meg. (Zaj. — Elnök csenget.) Mert ezzel szemben azt látjuk, hogy az egész vonalon megindult a drágulási folyamat. (Zaj.) Kezdődött már a gyufánál, most folytatódik a kávénál, a teá­nál, dohánynál, a levélbélyegnél és a lisztekre is átcsap. Ennél többet nem kell mondanom. (Propper Sándor: A búzakenyeret majd az idegenek eszik!) Ez elegendő annak bizonyí­tására, hogy általános drágulás fog ennek^ a törvényjavaslatnak törvényerőre emelkedése

Next

/
Oldalképek
Tartalom