Képviselőházi napló, 1927. XXX. kötet • 1930. június 26. - 1930. július 11.

Ülésnapok - 1927-419

218 Az országgyűlés képviselőházának 4.1 kifejtették véleményüket, mégis magam is szólok erről és pedig azért, mert azt mondom, hogy a búzalisztnek a rozsliszttel való keverése egy mezőgazdasági termelési ágnál fog zavarokat előidézni, nevezetesen a burgonyatermelésnél, mert feleslegessé válik majd az a burgonyamennyiség, amelyet ezideig a kenyérben felhasználtak. Mert a rozsliszttel kevert búzaliszthez burgonyát adni nem lehet, az nem bírja el a burgonyával való keverést. Éppen azért bizonyos mennyiségű burgonya feleslegessé válik, amit értékesíteni nem lehet. És minthogy köztudomású, hogy a mezőgazdasági termelés nem egyoldalú, nem is jó az egyoldalú mezőgazdasági termelés, aki búzát, vagy gabonát termel, az egyebet, kukoricát és burgonyát is termel, megállapíthatjuk, hogy míg az egyik oldalról prémiumot kap a gazda a búzatermelés és rozstermelés után, a másik oldalon nem fogja tudni majd a burgonyáiját értékesíteni, mert feleslegessé válik bizonyos burgonyamennyiség. Az egyik oldalon tehát prémiumot kap a termelő, nem tudom mennyit, valószínűleg a mezőgazdasági termelők egyrésze keveset kap és csak egészen kicsi réteg, a nagybirtokosok, az ezer-, tízezer- és ennél több holddal birok fognak többet kapni. Itt is tehát kár éri a mezőgazdaságot a már említett másik káron kívül, amelyet a drágulásra vonatkozóan már felhoztam. Erre is kellene gondolnia a t. kormánynak akkor, amikor ilyen javaslattal előáll és segíteni akar a mezőgazdasági termelés válságán, mert amidőn egyik ágán látszólag segít^ egészen világosan kimutatható, hogy ezen az ágon mindjárt ront is. Nem arról van szó, amit tegnap egyik kormánypárti képviselő úr mondott, hogy a burgonyazúzó üzemek kifogásolják a lisztkeverést, mert majd nem lehet burgonyát zúzni. Az a t. képviselő úr, mikor ezt megemlítette, valószínűleg egyáltalán nem gondolt arra, hogy a mezőgazdasági termelést is fogja érinteni ajs, ha kimarad a kenyérből a burgonya, mert az a jelentős mennyiség eladhatatlan lesz a piacon és éppen ezért kár, hátrány éri a mezőgazdaságot. De más tekintetben is kifogásolható ez a javaslat. A legjobb eshetőséget feltéve, hogy kedvező a^ gazdákra ez a boletta-rendszer, kedvező a prémium, amelyet ez a törvényjavaslat tud biztosítani, fel lehet tételezni azt is. hogy majd nagyobbrészt a gabonatermelésre fog átterelődni a buzgóság, ami megint más termelési ágak rovására mehet és ismét csak kárt és hátrányt idézhet elő. Ebből a szempontból sem jó^tehát, hogy amikor a kormány a mezőgazdasági termelés^ válságán segíteni akar, akkor kiragad egy-két termelési ágat, a búza- és a rozstermelést és ennek értékesítését akarja elősegíteni, nem törődve a mezőgazdálkodás többi ágával, holott ha bajokról akarunk beszélni, ha a mezőgazdaság válságáról van szó, akkor merem állítani, hogy nemcsak a búza- és a rozstermelésnél tapasztalhatók bajok, hanem az egyéb termelési ágaknál is. Éppen ezért helytelen az olyan törvényjavaslat, amely nem gondoskodik a mezőgazdasági termelés egészének írendbehozásáról, hanem csak egyes ágakra gondol. De nem lehet nékem sem szó nélkül elhaladnom azok mellett a következmények mellett, amelyek minden körülmények között be fognak következni ennek a törvényjavaslat törvényerőre emelkedése révén. A drágaság elkerülhetetlen lesz. Mert hiába^ mondják a képviselő urak, hogy a kormány vigyázni fog arra, hogy ne emelkedjék a drágaság, nem fog tudni énre vigyázni, mint ahogy nem tu9. ülése 1930 július 3-án, csütörtökön. dott annakidején sem, amikor a gyufakölosÖnről tárgyalt. Akkor is történt célzás arra, megmondtuk akkor is,-hogy meg fog drágulni a gyufa. Erre mód is adódott és nem is kellett jósnak lenni ahhoz, hogy az ember megmondja előre azt, ami igen hamarosan be is következett, hogy tudniillik a gyufa meg fog drágulni. Körülbelül 2 év óta van életben ez: a'törvény és azóta két ízben emelkedett a gyufa ára, úgy, hogy az annakidején 4 filléres gyufa most már 6 fillérért kapható. Tehát 50% -kai emelték a gyufa árát, holott akkor is hallottunk igen komoly kormánykijelentéseket, amelyekkel bennünket és az ország lakosságát meg akarták nyugtatni, hogy nem kell félni semmitől, a gyufa ára nem fog emelkedni. így leszünk most is a drágulással. S az is igaz, amire képviselőtársaim figyelmeztetnek, hogy a gyufa minősége is megromlott, kevesebb szál van egy-egy dobozban és a dobozok is kisebbek, mert a gyufatröszt pontosan ki tudja számítani, hogyha ilyenmódon csapja be az ország népét, ez az ő számára milyen előnyt jelent. Hogjr állhat oda a kormány azzal, hogy majd erős kézzel rajta lesz, hogy ne próbálják a kenyér, a liszt árát olyan módon emelni, hogy ez az ország lakosságának elviselhetetlen legyen. Ezzel annál kevésbbé állhat oda a kormány, mert a drágítok közé legelsőnek áll oda és a vámok emelésével utat mutat arra, hogyan kell valójában itt a drágítást végrehajtani. Nagyon jól hozzáülik ez a kormánydrágítás ahhoz a gyufadrágításhoz, amely bekövetkezett. Ezután, ha pipára gyújtanak a vidéken a mezőgazdák, r akkor nemcsak a gyufa árának t emelkedése jut eszükbe, hanem a dohány árának emelkedése is és egyszerre kétféleképpen szidhatják majd azt, aki számukra ezt megteremtette. Végesvégig azoknál a rendelkezéseknél, amelyek már a törvényjavaslat törvényerőre emelkedése előtt megtörténtek, tapasztalható, r hogy a drágulás elkerülhetetlen. Ez a drágulás minden körülmények között kifejezésre fog jutni a kenyér árában is. De az nem elég, hogy megdrágítják a kenyeret, hanem ezenkívül még meg is fogják rontani az ország lakás s ágának kenyerét. Arról is hallottam ugyanis — úgy emlékszem, tegnap — kijelentéseket, hogy milyen nagyszerű a rozsliszttel kevert kenyér. Pedig jól kell tudnia mindenkinek, hogy az a rozsliszttel kevert búzalisztből készült kenyér nyúlós, különösen a nyári melegben nem áll el, hamar megsavanyodik és éppen ezért élvezhetetlenné válik. (Élénk ellenmondások a jobboldalon.) Ez így van, ezt letagadni nem lehet. Tessék csak szakembereket megkérdezni; azok megmondhatják, hogy a tiszta rozslisztből készült kenyér nem lesz nyúlós, ellenben a rozsliszttel kevert búzalisztből készült kenyér igenis nyúlós lesz. (Farkas Gyula: Mese!) Mese, t. képviselőtársam, az az "ígéret, amely folytonosan elhangzik, és amelyet önök is támogatnak, hogy a kormány majd gondoskodik arról, hogy az ország lakosságának megélhetése ne dráguljon meg. (Zaj. — Elnök csenget.) Mert ezzel szemben azt látjuk, hogy az egész vonalon megindult a drágulási folyamat. (Zaj.) Kezdődött már a gyufánál, most folytatódik a kávénál, a teánál, dohánynál, a levélbélyegnél és a lisztekre is átcsap. Ennél többet nem kell mondanom. (Propper Sándor: A búzakenyeret majd az idegenek eszik!) Ez elegendő annak bizonyítására, hogy általános drágulás fog ennek^ a törvényjavaslatnak törvényerőre emelkedése