Képviselőházi napló, 1927. XXX. kötet • 1930. június 26. - 1930. július 11.

Ülésnapok - 1927-414

Az országgyűlés képviselőházának U1U. Gr. Bethlen István miniszterelnök: Mélyen t. Ház! Azok után a felszólalások után, amelyek a törvényjavaslat indokolását, azután általánosságban a népszámlálás jelentőségét fejtették ki, amelyet az 1930. évben akarunk megejteni, s amelyek közül különösen Kenéz Béla t. barátom, Szabó Sándor és az ellenzéki padokról Gál Jenő t. képviselőtársam felszólalását kívánom kiemelni, azt hiszem, felesleges munkát végeznék, ha még külön általános indokolással akarnék a Ház elé lépni abban a tekintetben, hogy miért van szükség 1930-ban népszámlálásra. A népszámlálásit 10 évenként hajtja végre a magyar állam és most a háború óta a második népszámlálás előtt állunk. Amint a törvényjavaslatból meggyőződni méltóztatott, a kérdőívek a régi kérdőívek után és azok nyomán baladnalk, de bizonyos kiegészítéseket is tartalmaznak, amelyekkel fontos kérdések megvilágítását tervezzük. Itt különösen ki kell emelni, amit Kéthly Anna t. képviselőtársam kifogásolt, hogy miért kell már ez alkalommal is bizonyos statisztikát összegyűjteni a sportra vonatkozólag. Ez azért fontos, mert hiszen időközben az egész nemzet testnevelésére irányuló törvényt hoztunk, amelynek eredményeit a statisztikai megvilágítás révén látni akarjuk. Azt hiszem, ez fontos körülmény, különösen most, amikor a nemzet nincs abban a helyzetben, hogy fiai olyan katonai kiképzésben részesüljenek, aminőben a háború előtt részesültek, aminek lehetőségétől a trianoni szerződés fosztott meg bennünket. Ezt azonban esak mellesleg mondom, hiszen itt, amint az indokolásból látni méltóztatiik, az új kérdések sorozata van, amelyre az 1930. évi népszámlálásban kívánok választ nyerni. Ami azokat a kifogásokat illeti, amelyek az ellenzéki padokról, különösen a szociáldemokrata képviselők ajkáról felhozattak, azok részben a részletekre vonatkoznak, részben pedig a bizalom kérdését vetették fel. Ami a részleteket illeti, kifogásoltatott, hogy a népszámlálással együtt és egy időben a munkabérekre, azután a munkahiányra, a munkanélküliekre vonatkozó statisztika felvétele nem történik meg, holott itt volna a helye. Méltóztassanak figyelembe venni, hogy a következő javaslat, amelyet a képviselőház tárgyalni fog, a kormány jelentése az 1930/31. évi hivatalos statisztikai munkaterv tárgyában, és itt 48 pontban vannak f felsorolva azok az ügyek, amelyek a népszámlálástól eltekintve, statisztikai felvétel anyagát kell hogy képezzék a folyó évben, a Központi Statisztikai Hivatal részéről. Nem akarom itt a 48 pontban felsorolt anyagot előadni, csak utalok arra, hogy a 3. pont alatt a közegészségügyi statisztika, az 5. pont alatt a társadalombiztosítási statiszika, a 7. pont alatt a munkaviszonyok és a munkásjóléti intézmények statisztikája és a 21. pont alatt a gyáripari termelési statisztika művelése terveztetik, amely művelés rendjén többékevésbbé megvilágítást fognak nyerni azok a kérdések, amelyekre t. képviselőtársaim az ellenzéki padokról utaltak. Kivétel egy pont, a munkanélküliségi statisztika. De kérem, a munkanélküliségre vonatkozó statisztika csak olyan államban vihető keresztül, ahol vagy munkanélküliség elleni biztosítás van, vagy kötelező állami munkaközvetítés van. Magyarország nem az egyedüli állam, ahol nincs ilyen munkanélkülisági statisztika. Ott van pl. az északamerikai Egyesült Államok, ahol szintén nincs munkanélküliség elleni biztosítás és nincs állami munkaközvetítő hivatal. Ott ülése 19

SO június 26-án, csütörtökön. 13 sincs ilyen statisztika és tisztán találgatásokra és olyan számadatokra vannak utalva, amelyek szakszervezetek és más egyesületek részéről adatnak. Ezt nem azért mondom, mintha exkuzálni kívánnám ezzel azt, hogy nincs munkanélküli statisztikánk, sőt ellenkezőleg, ennek hiányát magam is tapasztaltam. Mégis azonban a szakszervezetek részéről, mind a szociáldemokrata, mint a keresztény szakszervezetek részéről rendelkezésre bocsátott statisztikai adatok kombinálni engednek, hogy tulajdonképpen mindenkor milyen nagy a munkanélküliség és hogy mikor mutat a munkanélküliség fokozódó, nagyobbodó tendenciát és mikor mutat csökkenő tendenciát. Külön munkanélküliségi statisztika felállítása e két intézmény nélkül olyan összegekbe kerülne, amelyek messze felülmúlnák talán még azt az összeget is, amelyet a statisztikai hivatalnak évenként adunk. Úgyhogy azt hiszem, egyelőre meg kell elégednünk azzal, hogy a munkanélküli statisztikára vonatkozóan a szakszervezetek nyújtsanak adatokat. A faluhelyen mutatkozó munkanélküliség annyira labilis, annyira nehezen megítélhető és megbízhatatlan, hogy elég esak elgondolnunk, hogy falusi népünk télen amúgy is munka nélkül van, mert hiszen a mezőgazdaság abban az időtájban neki kevés munkát nyújt és látjuk, hogy ezek az adatok teljesen megbizhatatlanok lennének és jobb, ha olyan adatok gyűjtésére szorítkozunk, amelyek megbízhatók, amelyek nagyjában megfelelő képet adnak a nélkül, hogy olyan momentumot kevernének bele a statisztikába, aanelyek azután messzebbmenő kombinációra adnának alkalmat, mint amelyekre a valódi munkanélküliség okot és indokot ad. Ami a muu'kabérstatisztikát illeti, errevonatkozóan a gyáripari statisztikából,^ a társadalombiztosítási statisztikából és más, például a gyáripari termelési statisztiíkából megfelelő adatokkal rendelkezünk^ ennek a statisztikának felvétele tehát a népszámlálással kapcsolatban teljesen felesleges is volna, mert hiszen a népszámlálás 10 évemként történvén, már a második évben az előző évben történt felvételek nem bírnának, csak csekély jelentőséggel. Rothenstein t. képviselőtársam kifogásolja, hogy a számlálóbiztosok itt Budapesten egyik és másik esetben nem a kellő udvariassággal jártaik el. Kérem, a budapesti számlálóbiztosok nem az állam, hanem a főváros alkalmazottai. Méltóztassék ennek folytán ezt az interpellációt, ezt a kifogást elsősorban a főváros intéző köreihez . intézni. Természetes »azonban, hop-v a magunk részéről is ki kell és ki fogjuk oktatni az országos felvételnél, a népszámlálásinál működő biztosokat, mint a hogy a múltban is megtörtént, hogy mikép járjanak el és természetesen megfelelő udvariassággal bánjanak a közönséggel. Helyeslem mindazokat, amiket Kocsán t. képviselőtársam felhozott, nevezetesen a számlálóbiztosok imstruálására nézve és különösen népünk felvilágosítására vonatkozóan, ahol a rádió igénybevételét is ajánlja, amit a magam részéről is helyeslek. / Ami a vidéki városokban a statisztikai felvételek eszközlésének lehetőségét illeti^ ennek semmi sem áll útjában. Hiszen a városi autonómiáknak joguk van, hogy a maguk részéről a tudománynak és az adatgyűjtésnek ezt a részét művelj ók és lehet és hiszem is, hogy talán a jövőben a Központi Statisztikai Hivatal munkálataival kapcsolatban, ha az egyik