Képviselőházi napló, 1927. XXX. kötet • 1930. június 26. - 1930. július 11.
Ülésnapok - 1927-419
194 \Àz országgyűlés képviselőházának a magyar szociáldemokraták s Marx elvei alapján keletkezett a komün 1919-ben. (Zaj a szélsőbaloldalon.) •_ Elnök: Kérem a képviselő urat, szíveskedjék magát a tárgyhoz tartani. Krisztián Imre: Ismétlem, teljes mértékűben aláírom és elismerem Berki Gyula mélyen üt. képviselőtársamnak e téren felsorolt életre yaló adatait. Csak azt teszem vita tárgyává, bogy nem ez dönti el a kérdést. Nem elég ugyanis az, hogy sokat termel a falu, mert az elforgácsolódik a kiadásainál. Azt vagyok kénytelen megállapítani, hogy a tör vény javaslat, nem egyenlő 'elbánásban részesíti a kicsit és a nagyot. Erre a megállapításra az a körülmény vezetett, hogy a folyosón és a bizottsági teremben elhangzott beszédek alkalmával magas látókörű, nagyképességű emberek, akik nagy közgazdászok, szinte hadilábon voltak ez> zöl a kérdéssel és lavíroztak, hop'v vájjon millyen mértékben árt vagy használ a kicsinek vagy nagynak, és szükséges-e, jó-e? En ezektől? a gondolatoktól vezéreltetve mentem haza a saját községembe, ahol megszejceztem az errevonatkozó szükséges adatokat. .ÍEzek szerint törekedtem összeállítani egy ki"mutatást, és nem —< hogy úgy mondjam, — légből kapott statisztikai adatokat hoztam \ossze , hanem tisztára reális alapokon indultam ,eL .Elmentem a múlt cséplési idény alatt a fa.Mban cséplő géptulajdonosokhoz, .megtudni, »hogy az elmúlt gazdasági évben hány méter„ mázsa rozs és ibúzia termett a község területién; ugyancsak elmentem a községünk hatá^rábah levoy 1000 holdon gazdálkodó nagybirtokos ÍŐiri^ urához, aki ép úgy, mint a • géptuiájdonosok, szíves volt rendelkezésemre /bocsátani az adatokat. Ennek konklúziójaként ^voltam bátor levonni az iménti megállapítást. ;.-':.' Itt van kezeim között az adat, amely szerint hét gép csépelt Káoolnán a múlt terme. lési évben 264 termelő, egy 1900 lelket számláló községben. Ezt csak azért emelem ki, hogy megmutassam, hogy nemcsak Kápolnán, hanem :a.:vármegye kilenctizedrészén szinte aránytalanul el van forgácsolódva a birtok. Itt 264 bir- fokosnál 6.660 métermázsa volt az eredmény. A község (szántóföldjének összterülete 2900 hold, •rés; ha ennek 40%-os vetésforgóját vesszük, makkor az esetben, ha 2900 katasztrális holdból 1-40% tot vetettek he rozzsal és tiszta búzával, • akkor 832 katasztrális hold jön ki, mint olyan, amely be volt vetve a bolettára vonatkoztatható rozzsal és tiszta búzával. (Váry Albert: - Mennyi?) 832 egy egész község területén. Ezzel szemben, ha ezt megszorozzuk a múlt évi terméseredmény átlagával, 7.8%-kai, akkor ki. ;jöh 6500 métermázsa. Ha itt a megállapítások: nál" 100 métermázísával töblb jött ki, mint amennyi a következtetésből kijön, ez oda magyaxáznatő, hogy 41 vagy 42%-a volt bevetve, ; és nem: pedig az általánosan kontemplált 40%. Ha elemezzük ebből a 6600 métermázsából a • termés arányt, ha tekintjük azt a 264 termelőt, ; akkor arra a megállapításra jutunk — itt van: nak; az adatok — hogy csak négynek van 72—92 métermázsáig való búzája, egynek van 291 métermázsája, nagyon kevésnek van 50—60-ig és a többinek, a nagy többségnek, mondhatnám, I 90%-nak -és semmiesetre sem 85%-nak,^ attól lefelé van a termés átlaga, ami nagyrészben - csak a keriyérmagvak, vetőmagvak és a szük. séges konvenciók kielégítésére elégséges. p ]'', -Akkor, amikor ezt megálliapítom, legyen /szabad • rámutatnom a mii vármegyéník északi í t : íé|áéjau.l6yo:V t Íiá#z«fre. Kár,/ hogy nincs itt • Ivády mélyen i képviselőtársam, de itt van 9. ülése 1930 július 3-án, csütörtökön. Gáspándy barátom, aki ismeri a Mátra környékén levő szegény községeket. Ott, ha van is valakinek 10 katasztrális hold földje, annak túlnyomó része legelő és erdő, tehát termésthozó átlaga még kevesebb, mint az, amit én itt felolvasni voltam bátor tisztelettel. Ha ezeket fiigyelemibevesszük, úgy könynyen érthető lesz, hogy a 6500 métermázsa miként osalik el. Ha az öt holdasoknak ebből eredhető hasznát és jövedelmét elemezzük, ba azt nézzük, hogy a törvényjavaslat az öt katasztrális holdas birtokot, 50 aranykoronának, tehát 58 pengőnek megfelelően kívánja kárpótolni, és ha azt vesszük, — mint ahogy Kápolnán van, s amint azt más adatok is bizonyítják — hogy 10 pengő az átlagos kataszteri tiszta jövedelem holdamként, ha ezt veszszük alapul, akkor a 2 százalékot ötször számítva, 10 pengő körül fog mozogni, amennyi az a haszon, amelyet az 5 holdasoknak ez a boletta-javaslat biztosít. Ezzel szemben könynyen megállapítható, hogy ez a boletta-j.avaslat holdanként 2 pengő — 2 • pengő 20 fillér jövedelemtöbbletet biztosít. Az uradalmi földre vonatkozólag leszek bátor kimutatni, hogy kataszteri holdanként 10 pengő körül mozog az a jövedelemtöbblet, amelyet a bolettiajavaslat a felsőbb körökben lévő gazdabarátainknak fog juttatni. Legyen szabad gondolataim alátámasztása végett saját adataimra, önmagámra hivatkoznom. Nekem, aki kisbirtokos avgyok, szerény 15 holdaeskám van, talán nem is kell statisztikai adatokért a szomszédba mennem. Méltóztassanak figyelembe venni a következőket, amelyek nemcsak magamra, hanem más okira is vonatkoznak. Ha valakinek 5, vagy 15 holdja van, az nem valamennyi szántóföld, abban van rét, legelő, szőlő, forgó alá nem tartozó rész, úgyhogy 2-es forgónál három és fél holdnál többet semmiesetre sem tud bevetni egy 10 holdas ember. Legfeljebb Î. VA iL kérdés, hogy 2-es, vagy 3-as forgóról van-e szó. Aki e téren egy kis tájékozottsággal rendelkezik, könnyen aláírhatja ezeket a megállapításokat. Ismétlem, nekem 15 hold földem van, s ebből leszámítva a legelőt, a rétet, a szőlőt, öt holdnál többet sohasem tudtam bevetni. Ha holdanként 8 ;; métermázsa gabonahozamot veszünk számításba, ami nem mindig érhető el, ez az 5 hold 40, legfeljebb 44 métermázsa búzatermést biztosít részemre. Ha ebből leszámítom a jövő évre szükséges 5—5*5 métermázsa vetőmagot, továbbá a család részére szükséges 16 mázsa kenyérmagvat — ez nemcsak családom körében fogy el, hiszen magam sem vagyok nagyehető, habár nem vagyok sovány, — (Derültség.) azután a cselédnek is kell, s az egyéniek szerint változik, hogy mennyivel elégíthetem ki a bérest, 8 vagy 10 mázsával — ha még ezt levonom, levonom továbbá a természetben való tartozásaimat a pásztorinak, a kovácsnak, a kerékgyártónak: nekem a legreálisabb számítás szerint 8—9 mázsa búza marad, s erre esik 28—30 pengő jövedelemtöibblet, amit a boletta biztosít. Ezzel szemben, minthogy már hároim miniszter úr ajkáról hallottuk, hogy a legnagyobb szigor, a legnagyobb megkötöttség ellenére is be fog következni némi drágulás, kérdés, vájjon nem enyészik-e el már a 15 holdas gazdánál is^ ez a szerény jövedelem, bekövetkezhető drágulás folytán. Ezekre való tekintettel voltam bátor az előbbi következtetést levonni a nagyobb uradalmakra nézve. Álljon most itt egy ezer holdon gazdálkodó uradalomnak a könyvekből kiszedett, tehát reálisan megállapított termés-
