Képviselőházi napló, 1927. XXX. kötet • 1930. június 26. - 1930. július 11.

Ülésnapok - 1927-414

Az országgyűlés képviselőházának £14. hogy a prevenció statisztikájának ez a mérve és értéke sokkal többet jelent, mint a büntető- ! jogi elveknek, a determináló tényezőknek bármilyen logikája. Egy állam, intézkedésekben centralizálva, kazében tartja a javításnak azt az elméletét, amely kívül esik a kriminológia terén. Ez egy nagy nemzetmentési műveletnek, egy nagy nemzet-helyzet-előnyi műveletnek centrális intézését jelenti s én már ezért is helyesnek tartom, hogy a miniszterelnökség, a. centrum veszi kezébe a számszerűségeknek ezt az intézkedését és a tanulságoknak ilyen felépítését. A magyar nemzeti gondolatnak, a magyar nemzeti erő kiépítésének ezt a centralizációját pártkülönbség nélkül úgy kell- felfogni és úgy kell megismerni, • mint^ a nemzet jövőjének céltudatos olyan kiépítését, amlyre bizalommal kell építeni, mert a kétszer kettő dönthetetlen ereje az, amely bennünket ebben vezet Fontosnak tartanám, hogy necsak az emberekről szóló e statisztika, hanem a holt tárgyak vándorlásának statisztika ja is igazodjék ahhoz a modern áramlathoz, amely a javak forgalmának és kölcsönhatásának azt a nagy evolúcióját adta, amely ma Európa és Amerika között • a gazdasági kérdéseknek töméntelen ágazatát vetette fel. Mi itt mostanság mennyit tépelődünk azon, hogy egy osztályt, a gazdasági osztályt megmentsük a magyar nemzetnek. Különböző rivalitások folynak a vitatkozásban. Méltóz- ' tassék elhinni, ha a ' régi időkben egy komoly statisztika, egy világvonatkozású statisztika mutatta volna meg, hogy miképpen tört utat magának és miiképpen maradt le a magyar étet terméke, a földnek hozama a világversenyben, s mennyiben befolyásolta ezt nemzetközi szerződés s a trianoni lenyügözöttség, akkor higyjék el nekem, hogy a kibontakozás útjában hamarabb és közelebb megérten ők egymást. Mindig fájdalmas az, ha fontos létkérdésekben politikai áramlatok ütköznek Össze. Vialami olyannak kellene kiérlelődnie a statisztika és a népszámlálás nyomán ebben a nemzetben, hogy'meg kellene állapodni abban, hogy az egész világgal szemben kifelé való irányulásban nem szabad pártkérdésefcnek lenni, hanem lássák és érezzék meg azt, hogy az egész magyar nemzet egy abban f a gondolatban, hogy minden erőnket igazságosan és becsületesen érvényesíthessük. (Éljenzés a .jobboldalon és a középen.) Amikor a nép gazdasági és természeti egészségét állítom oda, mint a | statisztikai kérdések alaptételét, akkor f én azt gondolom, hogy a moralitás kérdését úgy állítsuk be, hogy ebből a magyar társadalmi tagozódásnak egységesítése csendülhessen ki, (Elénk helyeslés a jobboldalon és a középen.) s akkor higyjék el, nem fogunk egymással vitatkozni azon, hogy minek az oka Trianon, mert Trianont nem mint okot kell felfogni, hanem mint egy szomorú, tényleges helyzetet. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon és a középen") Ezt az állapotot úgy kell^ felfognunk, hogy az ebből való kiszabadulás békességes eszközeit egymásnak megértésével s a bizonyításnak és argumentációnak olyan okszerűségével kell felépíteni, amely a meggyőzést és nem a legyőzést hirdesse a nemzetek között. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon és a középen.) Én azt gondolom, hogy mikor ez a csekély számú ellenzék itt ül ezeken a padokon, értse meg a többség azt, hogy mi ellenzékiek vagyunk azokon az elvi magaslatokon, amelyek bennünket bizonyos kormányzati gondolatok tekintetében elválasztanak, de nem vaülése 1930 június 26-án, csütörtökön. 11 gyünk az egyetemes nemzeti érdekek kérdésében és azok védeknezésében ellentétben azokkal, akik ma a numerikus többséget képviselik. (Tetszés a jobboldalon és a középen.) (Az elnöki széket Czettler Jenő foglalja el.) T. Ház! Ennek a megértlésnek gondolatát látom egy pillérrel gazdagodni ebben a törvény javaslatban. En azt gondolom, hogy "becsületes magyar ember előtt, ha majd a népszámlálás tisztességes, magas színvonalú lefolytatásával elénk tárják, hogy itt a hiba, itt az erény, itt vagyunk előnyben és itt vagyunk hátrányban, s ha miajd ezeknek a számoknak felépítésével elénk tárja a kormányzat azt a lehetőséget is, hogy he lehessen ismerni azt, hogy fogyatékosak vagyunk ismeretben és képességben: akkor többet teszünk, mintha egymással vitatkozunk, és egymást az ellentétek tekintetében úgy akiarjuk meggyőzni, hogy csak az elképzelés dolgozik bennünk. En azt képzelem, hogy a moralitásnak és immoralitásnak, a gazdasági fejlődés lehetőségének és lehetetlenségének relativitásait építsük ki ezekben a számoszlopokban, amelyek bennünk hitet és reménységet keltők lesznek. Meg kell győződni befelé, de meg kell győ-. ződni kifelé is arról, hogy itt ezen a leszorított területen egy nagyrahívatott nemzet él. (Ügy van! Ügy van! jobbfelol.) Meg kell győznünk egész Európát arról, hogy neki és az egész világnak szüksége van arra, hogy itt egy politikailag egészséges nemzet élhessen. (Ügy van! Ügy van!) Az európai békességnek s annak a nyugalomnak, amely iránt áhitozik minden nemzet, szüksége van arra, hogy Magyarország számára a jogainak és kulturális erejének megfelelő elhelyezkedés biztosíttassék az európai államok sorában. (Helyeslés.) Mivel ez a javaslat ezt a célt megközelíteni igyekszik, ezért örömmel üdvözlöm és általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. (Éljenzés és taps jobbfelol.) Elnök: Szólásra következik? Urbanics Kálmán jegyző: Kocsán Károly! Kocsán Károly: T. Képviselőház! A magyar statisztika, mondhatjuk, hogy a világ legobjektívebb statisztikája, teljesen indokolatlan tehát beállítás, hogv mivel a statisztikai hivatal a miniszterelnökség hatáskörébe került, ez a statisztika most már bizalmatlanságra ad okot, mert az anyag feldolgozásánál bizonyos szempontok érvényesülnek, amelyeket előttem felszólalt egyik képviselőtársam kifogásolt. Ezeket a számokat, amelyekkel a statisztikai lapot kitöltik, meghamisítani nem lehet. Az adatokat egy nagy apparátus veszi fel, azokat számláló gépekkel dolgozzák fel s ez mindenki elé vetíti azt a képet, amelyet az ország állapotáról fel akar venni. Nagyon rossz szolgálatot tesz tehát a magyar ügynek az, aki bizalmatlansággal kíséri ennek az objektív és a világ tudásai által elismert statisztikai ^hivatalnak munkáját, amellyel

: ennek az országnak állapotait akarja megrögzíteni. Ezekkel a számokkal nem is lehet pártpolitikai szempontból operálni, mert hiszen mindenki betekintést nyer az adatokba, bár igaz, hogy az egyik más konzekvenciákat von le a számokból, mint a másik oldal, ez azonban csak az okoskodás szabadságát mutatja. Mi tehát a statisztikai hivatalnak az iránt az évtizedes munkája iránt, amelyet felmutatott, a legnagyobb elismeréssel vagyunk, erről mos is csak dicsérettel szólhatunk éz csak ho-