Képviselőházi napló, 1927. XXX. kötet • 1930. június 26. - 1930. július 11.
Ülésnapok - 1927-418
Az országgyűlés képviselőházának U18, ülése 1930 július 2-án, szerdán. 137 tömegeit sujtj munkanélküli segély az önérzetet kiöli, ha tehát a munkásoknál a munkanélküli segélyezést r erkölcsi szempontból kifogásolhatónak méltóztatnak tartani, akkor hogyan méltóztatnak elképzelni, hogy az a földbirtokos osztály, amely a háború alatt mégis csak keresett, amely a háború alatt mégis csak kifizette békebeli amortizációs kölcsöneit... (Viczián István:- A háború alatti) Igen. a háború alatt! Nem méltóztatik tudni róla? (Viczián István: Legfeljebb utána!) Az infláció idejében sem? (Esztergályos János: Értéktelen papírpénzzel fizették ki az adót!) Méltóztassék, képviselőtársam, infoirmálódni a pénzügyminiszter úrnál. (Viczián István: En csak azt mondtam, hogy a iháború alatt nem fizették ki!) Részben a háború alatt, részben pedig a háború után, az infláció alatt igenis,,kifizették békebeli amortizációs kölcsöneiket s a földbirtokok meglehetős mértékben vagy talán teljes egészükben • megtisztultak az adósságoktól. (Esztergályos János: Ott van Sokoró, kérdezzék me?! — Farkas István: Akkor még nem volt neki birtoka, csak most van! — Szabó István: Volt! Győr vármegye törvényhatósági bizottságának virilis tagja voltara.? — Györki Imre: Mennyi volt? — Szabó István: Annyi volt, mint most van! — Esztergályos János: "Rosszul adta össze a képviselő úr! — Farkas István: Majd a Ház naplójából meg tudom állapítani.) Elnök: Csendet kérek! (Szabó István: Illegitim kereset nincs benne!) Szabó kénviselő urat kérem, maradjon csendben! (Szabó István: Provokálnak! En nem szólok.) A baloldalon is kérem, méltóztassanak csendben maradni. (Györki Imre: Némuljon el az a csalogány! — S^abó István: Maga, a csalogány!) Ismételten kérem a képviselő urakat, méltóztassanak csendben maradni! Reisinger Ferenc: Ezzel szemben a munkástömegek, f a földmunkás-, de különösen az ipari munikástömegek a háború alatt teljesen lerongyolódtak, tönkrementek. A munieiógyárakban — amint méltóztatnak tudni — kötött munkabérek mellett dolgoztak. A háború után aaután az infláció a végsőkig vetkőztette le a munkástömegeket, ezt követlőleg pedig az állandó munkanélküliség a munkásrétegeket annyira kihasználta, hogy nem nagyzás, ha azt mondom, hogy a munkástömegek a szó szoros értelmében éheznek és a legnagyobb nyomorúsággal küzdenek. Bajos megállapítani, hogy imitt-amott a^ munkások százai, ezrei egyáltalában miből élnek, miből tengetik szerencsétlen, nyomorult életüket. Ha nem volna egyikén ek-másikának valaimi külön olyan (segítsége, — például a szatócs, aki már nem sokat törődik vele, vagy valamely családi segítség — akkor egészen bizonyos, hogy egész családok pusztulnának el szorosan vett éhhalál következtében. Amikor tehát ezt a helyzetet így bíráljuk, ne méltóztassanak rossz néven venni, ha azt mondom, hogyha ezzel a szerencsétlen, nagyon sokat szenvedett, 15 év óta^a Golgotánisk minden részén áthaladt munikástömeggel szemben úgy méltóztatnak találni, hogy a munkanélküli'segély az önérzetét kiöli, hogy a munkanélküli segély "erkölcstelen, akkor én ezzel szemben bátnam és határozottan megállapítom, hogy azzal az osztállyal szemben, ^amely ugyan, elismerem, szintén termelési válságban van, de vagyonilag még mindig sokkal jobban áll, sokkal inkább megy az önérzete rovására a segélyezés és még kevésbbé talál erkölcsi fedezetet? mint a munkanélküliek 'segélyezése. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Mert nem én mondom azt, hogy a boletta sem m i más, mint közönséges segély, hanem ezt má.r közgazdasági szakemberek is megállapították. Nem kapunk érte semmit, a boletta nem függ össze ebből a szempontból a búza árával. (Rothenstein Mór: Ajándék!) A boletta a javaslat szerint egyáltalában nem befolyásolja 1 a búza árát. Attól lehet a búza olcsóbb és drágább is, legfeljebb a javaslat gondoskodik arról, hogy ha a búza olcsóbb lesz, a boletta ára magasialbb legyen, szóval még több segélyt juttassunk azoknak, akik anyagilag még mindig nagyobb ^teheryiselőkéDességcffel bírnak, mint -a munkásosztály. De rajtam ki vÜL megállapítják ezt még a közgazdasági szakemberek is, éppen az Önök sorából kikerülő szakemberek. Itt van a Budapesti Hírlap, >almely köztudomás szerint a kormánytámogató ezerholdasak érdekeit szolgálja, mert a kormányhoz nagyon közel áll; • hiszen nem régen a kormány protekciója révén & városokkal is segélyeztették ezt a sajtóorgánumot. Ez a sajtóorgánum is írván a boletta-iavaslat, a földbirtokosok felsegélyezése 'mellett, megállapítja, hogy a boletta nyilvánvalóan nem tesz egyebet, mint hogy prémiumot juttat a gaizdának, ^vagyis abba a helyzetbe hozza, hogy ezzel a prémiummal mindenesetre több pénzt kap, mint amilyen árat ettől függetlenül a gabonájáért elérnie sikerült. Ugyebár, eszerint ez kétségtelenül segély, mert hiszen semmi összefüggése a búzla árával nincsen. De azonkívül már az előttem szólottak is megállapították azt, hogy ez prémiumszerű segély. Eddig mindig azt méltóztattak mondani, hogy a búza árát elsősorban az szorította le olyan nagyon, hogy a világpiacon búzafelesleg van. En most ugyan nem félek attól, hogy a magyar búzamennyiség a világpiaci árakat egyáltalában befolyásolni tudná, de ha az önök megítélése szerint mégis az a helyzet, hogy a búzatermelés bizonyos túltengésben van % akkor nem tudom megérteni, miért kell ezt még prémiumos rendszerrel elősegíteni. Ezt teljesen az Önök szempontjából bírálom. Ha túltermelés van a búzában, akkor az a mázsánkénti prémium önkéntelenül is arra fogja serkenteni a gazdaközönséget, hogy még több búzát termeljen; különösen ha a törvény rendelkezései alapján a következő években — vagy már az idén is, ha ebből a valamiből törvény lesz — az illetékes minisztériumok közös akarattal fölemelik a boletta árát, akkor azután a gazdaközönség azt látja, hogy rizikó -nélkül termelhet búzát, mert ha a búza ára lejjebb fog menni, akkor a kormány ki fogja egészíteni a differenciát, (Farkas István: Emeli a bolettát!) felemeli a bolettát. Ez nézetem szerint nem más, mint olyan termelési prémium, amely a gazdaközönséget még több búza termelésére serkenti, ami azt fogja eredményezni, hogy ez nem fogja a búza árának normálisra való emelkedését elősegíteni, hanem megfordítva. Atúloldal abbahagyta ezt a nagy nekilendüléését, amelyet a bolettajavaslattal szemben kimutatott, mielőtt Bethlen miniszterelnök úr hazajött. (Esztergályos János: Hol van már ez a nekilendülés!) Erdélyi képviselő úr, aki közbeszólás alakjában nyilatkozott ennél a kérdésnél, Berki Gyula képviselő úr, aki felszólalt, Neubauer t. képviselőtársam és általában a közbeszóló képviselő urak azzal akarják megindokolni, — Berki képviselő úr is azt mondotta a Pesti Naplóban megjelent cikkeiről — hogy éppen csak az őrlési adót kifogásolták. Voltani bátor elolvasni a képviseli)
