Képviselőházi napló, 1927. XXX. kötet • 1930. június 26. - 1930. július 11.

Ülésnapok - 1927-414

4 Az országgyűlés képviselőházának U ket, hónapokat, napokat vagy éveket kell ebből kiszámítani, de annak az egyszerű embernek, aki a maga munkakönyvét vagy egyéb naptári feljegyzését megnézi, így könnyebb. A tervezett kérdéssel olyan számlálási proeeszus elé állítjuk az illetőt, amelyben esetleg rosszul válaszol, ennek eredménye azután károsan befolyásolja a statisztikai eredményeket. ' ' Tovább menve, vannak olyan kérdések a számlálólapon, amelyeket feleslegeseknek, szükségteleneknek tartok. Nem tudom megérteni például, mit jelent a statisztikus számára valakinek az apja és anyja neve és foglalkozása. Ez nem lényeges kérdés. Szeretném kérdezni, hogy a kilencedik kérdésben, ahol az illető gyermekeinek számáról van szó, például a házasságon kívül született gyermekre miért nem kíváncsi a statisztikus. (Jánossy Gábor: Úgysem vallanak be!) Ez is a szociális és erkölcsi viszonyokról adhatna felvilágosítást. A 13. és 14. kérdésről nem nagyon tudom, hogy milyen célt^ szolgálnak, de nem ellenezném ezek összeírását azzal a feltételezéssel, hogy ezeknek eredménye nyilvánosságra hozandó, hogy végre tisztán lássuk, hogy ezekben a szervezetekben az ország lakosságának milyen tömege van összefoglalva. A 19. kérdésre, a munkanélküliség kérdésére visszatérve, elengedhetetlenül szükségesnek tartanám, hogy necsiatk a népszámlálási periódusban, neosak a tízesztendős fordulóban foglalkozzunk ezelkikel a kérdésiekkel, hanem hogy ez igenis, kerüljön be abba a munkatervbe is, amely előírja, hogy évenként kell felvételt készíteni erről, a munkanélküliség kérdéséről is. Hozzá kell tennem, hogy természetesen 'a másik kérdést sem szabad elhanyagolná; a mezőgazdasági munkanélküliségre gondolok, hogy egységes és általános képet kaphassunk a munkanélküliség maii állásáról, a munkanélküliek létszámáról. Általában kevés a munkanélküliségre vonatkozó kérdés. Szükséges volna kérdéseket beállítaná a tervbe arra vonatkozólag, hogy az illetőt miért bocsátották el, üzemredukció miatt vagy más okból? Kívánatosnak tartanék más fontos kérdéseiket, »amelyek a gazdasági élet alakulására adhatnának felvilágosításokat, például hogy miből él az illető, hogy mennyi ideig volt alkalmazásban, vájjon felmondási időben, vagy a szociális védelemnek valami egyéb fajtájában részesült-e az elbocsátás alkalmával, volt-e lehetősége arra, hogy abból a foglalkozási ágból, amelyből elbocsátották, egy másak foglalkozási ágba átképzés útján átléphessen, illetőleg módja volna-e átlépni, ha neki ezt az átképzést a közösiség valami módon lehetővé tenné? Ezenkívül meg kell tmég jegyezni, hogy nincs egyetlen kérdés sem a számlálólapon a munkabérre vonatkozólag. A munikabérstatis'ztitkában szintén csak a szakszervezetek és a gyáripari vagy a^ gazdasági érdekeltségek adataira vagyunk rászorulva, amely adatok természetesen az egyik vagy a másilk érdekeltségnek kívánságai szerint egy bizonyos tendenciával vannak összeállítva. A katonákra és a frontszolgálatra vonatkozó kérdések közül hiányaik a hadifogságra vonatkozó kérdés. Az ugyan megvan, hogy teljesített-e harctéri szolgálatot és hogy van-e sebesülési érme stb.; de hogy volt-e és mennyi ideig volt a fogságban, arról nem érdeklődik. T. Ház! A hadiözvegyekre és hadiárváikra vonatkozólag az indokolás megjegyzi, hogy ezekről rendszeres nyilvántartás van vezetve, feleslegesnek tartja tehát, hogy a népszámláló \k- ülése 1930 júnitis 26-án, csütörtökön, lapokba a kérdést felvegye. Ennek ellenére kérem, hogy amennyiben lehetséges volna ezenaz íven változtatni, a hadiözvegyeikre és hadiárvákra vonatkozó kérdés is felvétessék és nyilvánosságra hozassék, mert az országot érdekli, hogy mennyi a hadirokkantak és hadlárvák létszáma és hogy ennek a tíz évnek nyomorúságában hogyan tudtak megmaradni. A tüdőcsúc&hurutra vonatkozó kérdéssel kapcsolatban meg kell állapítanom, hogy itt van a tuberkulózis és itt vannak az egyéb népbetegségek is. Belátom ugyan, hogy az ezekre vonatkozó kérdéseket egy népszámlálási ívre, amely mégis idegenek kezén mehet keresztül — főleg a vérbajra gondolok — nehéz volna felvenni, de felhívom a kormány figyelmét arra, hogy illetékes körök, az orvosok, az érdekeltek, ilyen összeírás szükségességét már régebben hangoztatják és megfelelő módon a ' kötelező diszkréciót betartva, ezen a területen is szükséges volna egyszer statisztikai adatszolgáltatást elvégezni, hogy ennek a betegségnek romboló hatását és terjedelmét megláthassuk. A népszámlálási adatgyűjtésből hiányzik most a lakásív, amely pedig fontos volna, főleg a lakásbérekről, az üzleti bérekről és^ az albérleti bérekről szóló statisztika összeállítására. Azelőtt a lakásokra vonatkozólag volt egy külön népszámlálási ív, amely a lakásokkal kapcsolatban a szociális viszonyokra, a lak ás bér ékre is kiterjedt. Nem tudom elképzelni, hogy ez miért maradt ki most ebből az új népszámlálási akcióból; annál kevésbbé tudom ezt elképzelni, hiszen az utolsó tíz esztendőben minden nyomorúság dacára, főleg a házhelytörvény következtében annyi új, főleg apró ház épült, hogy ezeknek a szociális viszonyoknak felvétele is érdekelhetné a nyilvánosságot és olyan képet tárhatna az ország elé, amely az ezen a területen fennálló viszásságok gyógyítására ösztönözné azokat, akiknek erre alkalmuk van. T. Képviselőház! Nagyjában ezek azok a megjegyzéseim, amelyek a népszámlálással kapcsolatban vannak. Hozzá kell tennem, hogy mindenütt legfontosabb az az adatszolgáltatás, amely a leggyengébb néposztályoknak helyzetéről, szociális és gazdasági viszonyairól szól. Nálunk, úgy látom, hogy ezeket a kérdéseket, az adatgyűjtésnek ezt a területét teljesen kikapcsolják és nem látják be en nek fontosságát. Én pedig úgy hiszem és azt gondolom, hogy ha ezeket az adatokat nem is gyűjtjük össze, ezek a bajok azért megvannak, és ha ezekre az adatokra a nyilvánosságnak a statisztikai adatgyűjtésnek lámpájával nem is világítanak reá, azért mégis élnek ezek a bajok és jajgatásokban és lázongásokban ki fejezésre jutnak, és ha nem csinálunk róluk olyan diagnózist, amely az orvost gyógyításra fogja kötelezni és szorítani, akkor a bajnak és a betegségnek olyan elmérgesedését fogjuk előidézni, amelyen azután már sem a jóakarat, sem más tényező nem fog tudni segíteni. Elnök: Szólásra következik? Urbanics Kálmán jegyző: Kenéz Béla! Kenéz Béla: T. Képviselőház! (HcdUéuk! Halljuk!) Előttem szólott igen t. képviselőtársam néhány megjegyzést tett a tárgyalás alatt álló törvényjavaslat tekintetében. Megjegyzései között vannak helytállók, amelyek azonban nem tartoznaik a népszámlálási törvényjavaslat keretébe, viszont azok, amiket a népszámlálásra vonatkozólag méltóztatott mondani, részben nem helytállók, részben pedig a kér-