Képviselőházi napló, 1927. XXX. kötet • 1930. június 26. - 1930. július 11.

Ülésnapok - 1927-418

106 Az országgyűlés képviselőházának legalább tíz milliós terhet jelentett volna a földbirtokos osztálynak és miután olyan visz­szahatást, olyan kellemetlen ellenszenvet váltott ki, amelyet meglátott a kormány is, amikor Bethlen István gróf hazajött és azt a nevezetes pártértekezletet (megtartotta, az őrlési jegyet mint olyat, amelyet távollétében vettek bele a javaslatba, a kormány elejtette. Ez adott aztán módot a t. többségi pártnak, hogy a most már az őrlési jegytől megszabadított, de tökéletesen a régi formájában megmaradt bo­lettaj avaslatot szeretettel, sőt lelkesedéssel üd­vözölje. (Ügy van! a baloldalon.) Ezek törté­neti tények, amelyeket iparkodtam itt minden színezés .nélkül előadni úgy, amint a dolgok megtörténtek. Ne vegyék rossz , néven, ha őszintéül kijelentem, hogy mint volt kormány­párti képviselő, nagyon jól tudom, hogy fe­gyelem nélkül és bizonyos Önleküzdés nélkül, a vélemények alárendelése nélkül nem lehet többségi pártot egvütt tartani. Feltétlenül ho­norálom és koncedálom tehát, hogy igenis, néha áldozatot kell hozni egyik-másik kérdés­ben a többségi- pártoknak a véleményükből azért, hogy azt a nagyobb érdeket, á oártegy­séget és ezzel az ország nyugodt kormányzását biztosítsák. Ezt én mind megértem, ha ez lehorgasztott fejjel, — hogy úgy fejezzem ki magam, — hosszúra nyújtott orral történik; de ha ezt a lelkesedést látom, amellyel a többségi párt tegnap ugyanazt a javaslatot, amelyet a folyo­són lázadozással fogadott, elismerte, ne mél­tóztassék rossz néven venni, ha röviden csak annyit jelentek ki, (Zaj. — HalUuk! Halljuk! a jobboldalon.), hogy ezen a lelkesedésen cso­dálkozni vagyok kénytelen. {Zaj. — Horváth Mihály: En nem!) Rátérve már most az előzmények elmon­dása után magara a javaslatra, kénytelen va­gyok megállapítani, hogy ez az igazán rend­kívül fontos, az ország sorsát kvázi eldönteni kívánó törvényjavaslat olyan csodálatos külső körülmények között jött létre, — amelyeket bizonyos vonatkozásban már az előbb ismer­tettem, — hogy e felett csak bámulatomnak kell, hogy kifejezést adjak. Az a kapkodás, az a rendszertelenség, (Ügy van! Ügy van! a bal­oldalon.), amivel ezt a kérdést kezelni látjuk, (Pakots József : Tehetetlenség! Tehetségtelenség! — Zaj.), engem őszintén megvallva, nemcsak csodálkozással, t hanem félelemmel is tolt el. (Felkiáltások, jobbfelől: Tessék ideákat hozni! — Pakots József: Azért vannak kormányon az urak, hogy eszmékkel jöjjenek! — Jánossy Gábor: Még most is lehet jobbat. hozni! — Pakots József: Kétségbeejtő látvány, hogy nem tudnak semmit! — Zaj a jobboldalon. — Kuna P. András: A budaroesti urak, az ügy­védek tudnak"? — Sándor Pál: En megmondtam tesrnap! — Pakots József: Hiába, ez így van! Mit csináltak az urak eddig? — Naay zaj. — Elnök csenget. — Felkiáltások a jobboldalon: Halljuk Gaal Gastont!) Kifejezésre jut ez a törvényjavaslat szövegében is. Eltekintve az eredeti szövegtől, amelyet már a bizottságok­ban számtalan kétértelműségtől, sőt értelmet­lenségtől, stílusbeli szörnyűségtől korrigáltunk ki, még mindig maradt ebben a javaslatban olyan, amelyre azt vagyok kénytelen mondani, hogy aki csinálta, az vagy nem tud magyarul, vagy készakarva csinált olyan javaslatot, amelyet félre lehet magyarázni. Hogv csak a komikum terén maradjak, Œálljuk! Halljuk!), az 1. § negyedik bekezdésének a régi szövegé­ben az volt, hogy a gabonajegy ára mm-ként 3 pengő. (Derültség.) A bizottság érezvén ennek 418. ülése 1930 július 2-án, szerdán, I a törvényszövegnek abszurditását, ezt a követ­kezőre javította ki: A gabona jegy ára az át­ruházott gabona minden mm-ja után 8 pengő. Nagyon helyesen, így legalább tudjuk, hogy nem egy mm bolettát kell 3 pengőért odavinni, hanem minden mm gabona után jár 3 pengő. (Wekerle Sándor pénzügyminiszter: Addig azt hitte a képviselő úr? — Pakots József: Nem bittende rosszul volt megfogalmazva. — Zaj.) Törvényt lehet így fogalmazni, t. miniszter úr, egy meggondolt, okos, józan törvényt, amely nem gyorstalpalás? (Zaj.) De türelem, t. Képviselőház, mert a bizottság is csak az 1. §-ból küszöbölte ki ezt a tehetetlenséget, ellenben méltóztassanak megnézni a 4. §-t v a bizottsági szövegezésben. Ez a következőkép­pen hangzik (Olvassa): «A termelő a szelvényt mértermázsánként 3 pengő... értékben ^hasz­nálhatja fel.» Tehát megint a métermázsán­kénti 3 pengő. Tudom, hogy nem ezt méltóz­tattak mondani akarni, t. miniszter úr, nem is akarom ezt belemagyarázni a szakaszba, de kérdezem: szabad-e ilyen szöveggel kikerülni egy meggondolt törvényjavaslatnak,a törvény­készítők műhelyéből! (Zaj.) Elnök: Kérem a képviselő urakat, szíves­kedjenek csendben maradni, mert így sem az elnök, sem pedig a lképviselő urak nem i tud­ják a szónok előadását követni. (Reisinger Ferenc: Azért Myen volapük nyelven nem le­het törvényt szövegezni!) Reisinger képviselő úr ne tegyen megjegyzéseket az elnöki, kije­lentésre.. (Malasits Géza közbeszól-) Malasits képviselő urat pedig kérem, maradjon csend­ben. (Egy hang jobbfelől: Milyen nyelvből fordították?) Kérem, méltóztassanak csendben maradni a jobboldalon is. Lehetetlenség így tárgyalni, t. képviselő urak. (Reisinger Ferenc ismét közbeszól.) Reiisinger képviselő urat rendreutasítom. Én akarok most beszélni, tes­sék hallgatni. Arra akaróin a t. képviselő uraik figyelmét felhívná, hogy amint a kép­viselő urak közül egyik megszólal az együk oldalon, arra a másik válaszol, az elnök figyelmezteti őket, hogy a házszabályok ellen ne vétsenek, s akkor egész párbeszéd követ­kezik, így lehetetlen tárgyalni, tessék csend­ben maradni. (Halljuk! Halljuk!) Gaal Gaston: Méltóztassanak elolvasni az 5. § 8. bekezdését is. (Olvassa.): «A gabonának feldolgozatlan állapotban külföldre kiszállí­tása esetében a gabonajegy értékét a kiszál­lítónak a kivitel igazolása, és a gabönalevél beszolgáltatása ellenében vissza kell téríteni.» Tudom, bogy^ ez azt akarja jelenteni, . hogy majd a kiszállító megkapja; de ez a szöveg arinyit is jelenthet, hogy még a kiszállítónak kell fizetnie. Méltóztassék elolvasni: «a ki­szállítónak a kivitel igazolása és a gabona­levél beszolgáltatása 'ellenében vissza kell té­ríteni.» Szóval, megint nem precíz, nem ma­gyar szöveg, holott ha e helyett a szöveg^ he­lyet a következőt teszem: a gab orna jegy érté­két az állam a kiszállítónak a kivitel igazo­lása és a gabonalevél beszolgáltatása ellené­ben visszatéríti, akkor ez precíz szöveg, ame­lyet mindenki megérthet és amely helyet fog­lalhat egy törvényben. Ilyen kétértelmű, ille­tőleg értelmetlen szövegezést _ azonban egy gondosan előkészített törvényjavaslatba bele veuni nem lehet. Méltóztassék azután még elolvasni a 13. § 3. pontját, amely azt mondja (olvassa): «Ha a jövedéki kihágást az elítélt, mint alkalma: zoit követte el és az e miatt kiszabott pénz­büntetést tőle behajtani nem lehet, a megál­lapított pénzbüntetést a szolgálatadótól lehet

Next

/
Oldalképek
Tartalom