Képviselőházi napló, 1927. XXIX. kötet • 1930. június 3. - 1930. június 25.
Ülésnapok - 1927-402
71 Az országgyűlés képviselőházának U 02. ülése 1930 június U-én, szerdán. előkelőbb és zseniálisabb szánészeket, mint amilyenek a magyar színészek, az egész világon nem láttam. (Ügy van! Ügy van!) Nekünk olyan színészeink vannak, — úgy női, mini férfi színészek, nem akarom a neveiket emlegetni — akik vetélkednek a világ legjobb színészeivel. A Nemzeti Színház mintaszerűen van vezetve; nem ismerek még egy színházat az egész világon, amelyet joibban lehetne ve zetni. Sajnos, hogy nincs meg mindig ugyanaz az eredmény, mint az Operánál: nincs mindenkor tele. Ennek azonban nem a Nemzeti Színház vezetősége az oka, hanem egészen más valami. Még egy témát vagyok ibátor röíviden meg^ említeni; nem is akarom teljesen kihasználni a negyedórát. Azt hiszem, hogy azt, amit Gál t. képviselőtársam elmondott, egészében én is aláírhatom, csak egyetlen módosítással. Én azt hiszem, hogy hibát követ el a minisztérium azzal, hogy abból a szerény összegből, amely a költségvetésbe művészeti célokra van felvéve, a zenei részre keveset adnak. A mi zenészeink elölj árnak a modern zeneirányzafcban, és azt hiszem, hogy éppen a magyar zene, .amely kint annyira felkapott most az utóbbi időben, a magyar, imodern zene, amelyet én nem. minden irányiban szeretek, amely azonban előtérben van, megérdemelné, hogy nagyobb áldozatot hozzanak számára azon 400.000 pengő keretén belül, amely ezen a rovaton szerepel. De egyet kérnék, t. államtitkár úr, azt, hogy méltóztassék meghatározni, milyen összeget akarnak a zenei részre kiadni. Ezt azután adják ki a zenei részre, nem úgy, amint éppen jön, hogy egy évben kevesebbet adnak erre a részre, a másik éivben többet adnak erre a célra. Én azt hiszem, hogy éppen a magyar zenekultúra, amelyet alapoisan ismerek, amelynek ihíre messze túlmegy a mi határainkon, és amelynek nagy jövője van, megérdemelné, hogy a t. minisztérium, amennyire lehet ebben a keretben, jobban istápolja. (Élénk helyeslés.) Elnök: Szólásra következik? Héjj Imre jegyző: Flandorffer Ignác! Flandorffer Ignác: Mélyen t. Képviselőház! Előttem szóló t. képviselőtársaim, nagyon sok témához szóltak hozzá. Méltóztassék megengedni, hogy én csak egy témával foglalkozzam pár szóban. Az elemi iskola után az egyetlen iskolatípus, amely a kisembereknek és pedig főleg a földmívelő népnek, az iparosoknak és kereskedőknek általános műveltséget ad, s amelynek elvégzése után az illető tanulók rendszerint nyugodtan térhetnek vissza szülőik foglalkozásához, főleg a kisiparoshoz és földmíveléshez: a polgári iskola. Ez az iskolatípus, főleg a kisebb vidéki központokban kitűnően bevált, mert lehetővé tette, hogy az ottani jobbmódu gazdáknak, kisiparosoknak és kereskedőknek a házból nem kellett kiadni gyermekeiket, városi internátusokba nem adták őket, és így ez költségbe nem került, ami a mai világban igen nagy szempont. Mégis a folyó év tavaszán a kultuszminiszter úr, valószínűleg nem a saját iniciativájábói, nem a saját jószántából, de valószínűleg a pénzügyminiszter úr nyomása alatt, takarékossági szempontból, ezen iskolák közül mindazokat, amelyeknek tanulói létszáma a folyó évben nem érte el a százat, a jövő évtől kezdve megszüntetni kívánja. Ez az intézkedés nagyon káros AZ összes iskolákra, különösen azokra nézve, amelyek százhoz közel álló tanulói létszámmal bírnak. Különösen nagyon káros volna és nagyon sújtaná a trianoni határtól néhány kilométernyire, összesen négy kilométerre a nyugati végeken fekvő Csepreg községet, amely itt a magyarságnak, a magyar kultúrának végvára. Túl a határon, ezelőtt Locsmánd, most Lutschmansdorf községben az osztrákok egy gyönyörű, nagy, emeletes polgári iskolát építettek, mi pedig most azt az iskolát, amely ettől az iskolától körülbelül hat kilométernyire fekszik, amely 1920-ban létesült, meg akarnók szüntetni. A mai, szigorú takarékosságot .parancsoló időkben is csak olyan intézményt lehet és szükséges megszüntetni, amely rendeltetésének nem felel meg. Már pedig a legnagyobb határozottsággal merem állítani, hogy ez az iskola nem csak hogy megfelel rendeltetésének, hanem arra magyar kulturális szempontból ezeken a nyugati végeken feltétlenül szükség is van. (Egy hang a középen: Melyik az az iskola?) A csép regi polgári iskola, t. képviselőtársam! Ami az iskola tanulólétszámát illeti, erre vonatkozólag meg kell jegyeznem, ihogy polgári iskolába eddig csak a háború előtt született gyenmekek jártak, a háború alatt született gyermekek csak most fognak polgári iskolába jöhetni. Hogy ez így van, ezt igazolja az a körülmény, hogy a csép regi iskolába is már 42 gyermek iratkozott be, illetve jelentette be beiratását a jövő esztendőre, tehát néhány év alatt el lehet érni azt, hogy ezen iskolának százon felüli tanulója legyen. De van egy másik igen nyomós ok is, amely nézetem szerint szinte lehetetlenné teszi ezen iskola megszüntetését, s amelyre van szerencsém az igen t. miniszter úr nagybecsű figyelmét felhívni. Ez az, hogy az iskola 1920-ban lett szervezve és felállítva, s akkor igazán nagyon gyengén és primitíven lett elhelyezve. Azóta a kultuszminiszter úr^ állandóan adott ki rendeleteket a község elöljáróságához, amelyekben felhívta a községet, hogyha ideiglenesen is, de megfelelően helyezze el ezen iskolát. Egyik erre vonatkozó rendeletében maga a miniszter úr is hivatkozik arra, hogy a járási székhelyet képező, :>ómódú lakossággal bíró nagyközségek polgári iskolái a magyar határon nemzeti szempontból is fontos kulturális hivatást vannak hivatva betölteni, így tehát azok megszüntetése nagy kulturális veszteséget jelentene. Ezen- ismételt rendelet folyományaképpen. Csepreg község a múlt, 1929. évben saját erejéből, minden állami támogatás nélkül a községi házépítések alkalmával igazán nagyon modernül megépítette a polgári iskolát, fel is szerelte azt igazán nagyon szépen, és a minden tekintetben megfelelő helyiségekbe a polgári iskola 1929 októberében költözködött be. Majdnem lehetetlen és a mai viszonyok között igazán érthetetlen intézkedés lenne, tehát, ha ez az intézet éppen most lenne megszüntetve, amikor az — állami segítség nélkül — megfelelő elhelyezést nyert. Éppen ezért nagvon kérem a mélyen t. miniszter urat, méltóztassék ezen intézkedését megváltoztatni és ezen polgári iskolát, amely hivatva van ott a határszélen nagy kultúrmissziót teljesíteni, továbbra is fenntartani. A címet egyébként elfogadom. (Élénk helyeslés a jobboldalon és a középen.) Elnök: Szólásra következik 1 ? Fitz Artnnr jegyző: Tóth Pál! Elnök: A képviselő úr nem lévén jelen, töröltetik. Szólásra következik 1 ? Fitz Arthur jegyző: Takách Géza! Takách Géza: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Bármilyen nagy örömmel üdvözlöm is a kultusztárca költségvetését, mindamellett legyen szabad azt a tiszteletteljes kérést intéz-
