Képviselőházi napló, 1927. XXIX. kötet • 1930. június 3. - 1930. június 25.

Ülésnapok - 1927-401

Az országgyűlés képviselőházának U (Ügy van! Ügy /van! jobbfelől.) Neveket sem kell említenem, hogy kik, mert mindazok, akik künn voltak, kivétel nélkül mind úgy szerepeltek a berlini viadalokon, hog-y arra csak büszkeséggel lehet gondolni. T. Képviselőház! A magyar atlétika fejlődése tekintetében azonban két dologra kell az igen t. közoktatásügyi miniszter úr figyelmét felhívnom. Tény az, hogy az elrrmlt esztendő, ez a költségvetési esztendő a belső megerősödésnek és hatalmas fejlődésnek esztendeje volt ebben a kérdésben is. De vannak olyan feladatok, amelyekre kormán y akarat, azonfelül pedig anyagi erő kell a kormány részéről. Nagyon örülök, hogy az igen t. pénzügyminiszter úr is jelen van és hallgatja fejtegetéseimet. Sürgősen szükséges, hogy a nemzetközi mérkőzések rendszerét jobban kifejleszthesse a magyar atlétika, «a másik pedig az, — és ezt különösen figyelembe ajánlom az igen t. közoktatásügyi miniszter úrnak — hogy a vidéken az atlétikát talpra kell állítani és annak erőteljes fellendítéséről .gondoskodni kell, mert ebben a tekintetben bajok vannak. Ebben a tekintetben el vagyunk maradva. Hogy milyen hatalmas propagandaeszköz egy^ nemzet számára egy nemzetközi mérkőzés, arról felesleges beszélni. Hogy minő rutint szereznek atlétáink, általában versenyzőink egy nemzetközi mérkőzésen, az is köztudomású tény. Ezeket szaporítani kell és nem szabad megelégedni azzal, amit a magyar atlétika elért, hogy lekötötte a németekkel, lengyelekkel, r olaszokkal, finnekkel a nemzetközi mérkőzések lehetőségét és szándékszik még a franciákkal és törökökkel összemérni atlétáinak tudását, de nincs tovább. E tekintetben tehát az igen t. kultuszminiszter úrnak a magyar atlétika segítségére kell sietnie. Ami pedig a vidéki atlétikát illeti, sajnos, itt amint mondottam, baj van. Az elmúlt esztendőkben a Magyar Atlétikai Szövetség trénereket küldött a vidékre, trénertanfolyamokat is tartott és a kiküldött trénerekbői sportegyleti intézőket akart nevelni s ilyen módon akarta az atlétikát felemelni. Sajnos, vezetőkörökben — és ebbe beleveszem a hatóságok fejeit is — vidéken nincsenek mindenütt kellő megértéssel ez iránt a kérdés iránt, úgyhogy itt a kormánybeavatkozás feltétlenül szükséges és pedig azon okból, mert a vidéken az atlétikának régi, lelkes vezetői sehol sincsenek már. A régi állapotok megszűntek s a régi, lelkes vezetők eltűntek. Az érdeklődés az atlétika iránt vidéken lelohadt, úgyhogy a termelése az atlétikának voltaképpen csak Budapestre szorítkozik, ami egészségtelen dolog; mert csiak nem hiszi el valaki azt, hogy a vidéki lakosságból nem nőnének ki gombamódra az atléták tömegesebben, mint a székesfőváros lakosságából, ahol egészségtelen viszonyok között élnek. Mégis azt kell, hogy lássuk, hogy a

r székesfőváros lakosságából nőnek ki évről-évre a legjobb atléták, a vidékből pedig nem. Ez igen beteg helyzet és ezen az igen t. kultuszminiszter úrinak kormánybeavatkozással segíteni kell, az igen t. pénzügyminiszter úrnak pedig e tekintetben miniszterkollégája segítségére kell sietnie. T. Képviselőház! Elismerem, hogy a t. vallás- és közoktatásügyi miniszter úr ebben a tekintetben ez ideig is sokat tett. Ha az igen t. w

miniszter úrnak csak az egy Testnevelési Főiskola lenne az alkotása, akkor is maradandó emléket hagyna maga. után, mert ez olyan kitűnően sikerült intézmény, amelynél jobb Európában, legfeljebb, a legszigorúbb . ülése 1930 június 3-án, kedden. 45 mérték szerint is, csak egy volna, de ez bátran kiállja a versenyt minden nemzetnek mindenféle sportintézményével. Ami mármost az Országos Testnevelési Tanácsot illeti, amelynek érdemes elnökét, örülök, hogy szerencsém van r üdvözölhetni, .az Országos Testnevelési Tanács működéséről is csak elismeréssel lehet beszélni. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) Az igen t. miniszter úrnak anyagilag jobban kell támogatnia az Országos Testnevelési Tanácsot, és kérem, hogy az Országos Testnevelési Tanács budgetjét méltóztassék megmenteni bizonyos kiadásoktól, amelyek nem oda tartoznak. Ezek alatt értem az iskolai testnevelést. (Karafiáth Jenő: Ügy van!) Ez nem szabad, hogy az Országos Testnevelési Tanács budgetjét terhelje. (Karafiáth Jenő: Helyes!) Az Országos Testnevelési Tanács budgetjében csak a társadalmi sport költségeinek szabad szerepelniük, (Karafiáth Jenő: Helyes!) éppen azért kérem a miniszter urat, méltóztassék odahatni, hogy a Testnevelési Tanács szabaduljon ezektől a kiadási tételektől, hogy ezeket a tételeket az előbb említett célokra fordíthassa. A Testnevelési Főiskolának 'érdemes tevékenysége máris érezteti a maga hatását ott, ahova olyan valaki jutott, aki a Testnevelési Főiskolát elvégezte. Kiképzett, diplomás testnevelőkben azonban óriási a hiány. Itt tehát a kormánynak nem szabad megállania. Ha a kormány ügyesen és bátran belevágott egy ilyen nehéz kérdésbe és siker kísérte működését, ne méltóztassék félúton megállani, hanem méltóztassék .gondoskodni arról, hogy minden vidéki emporium kiképzett testnevelőt kapjon, mert addig, amíg nincsen kiképzett testnevelő, a vidéken a sport fellendítésére nem számíthat egyikünk sem. Ha már anyagiakról van szó, szóváteszem az igen t. pénzügyminiszter úr előtt, hogy mi, akik a sportnak lelkes hívei és barátai vagyunk és sokan vagyunk, mert hála Istennek, tízezren, százezren jelennek meg vasárnaponként a különböző pályákon, és nézik végig a mérkőzéseket, nem helyeselhetjük a vigalmi adót a sporttal kapcsolatban. Az igen t. pénzügyminiszter úrnak meg kell hallani azt a kiáltást is, amely a vigalmi adó ellen tiltakozik. Tiltakozunk az ellen, hogy sportünnepségeken vigalmi adót méltóztassék szedetni. Vigalmi adót sportünnepélyen, sportesemények után nem szabad szedni. Utóvégre az nem mulatság, nem dáridó, f hanem a nemzet életének egyik megnyilvánulása, óriási nagyfontosságú, nagyjelentőségű dolog a nemzet jövője szempontjából. (Felkiáltások jobbfelől: Városi adó! A város

9 szedi!) Ezt a törvények úgy szabályozzák, hogy szedje vagy szedheti. Mindkét esetben a pénzügyminiszter úrhoz tartozik a dolog és örülök, hogy közvetlenül az ő jelenlétében tolmácsolhatom ezt a kérést. (Helyeslés.) Csak ezzel a két kérdéssel kívántam foglalkozni. A falusi nép iskolázását illető panaszait majd az egyes címeknél leszek bátor előterjeszteni. Máris hallottunk több panaszt néhány képviselőtársam ajakáról. En a holnapi nap folyamán leszek bátor a Képviselőház figyelmébe ajánlani azokat a panaszokat, amelyek ezideig szóvá nem tétettek. En az igen t. miniszter úr költségvetését nem azért nem fogadom el, mintha korholnám, — hiszen elismeréssel volt tele ennél la két kérdésnél egész felszólalásom —, de mivel itt költségvetésről, tételekről van szó és én ezt a költségvetést, ezt a szerkezetet, ezeket az összegeket helyeseknek, célszerűeknek, okosaknak, elegen-