Képviselőházi napló, 1927. XXIX. kötet • 1930. június 3. - 1930. június 25.

Ülésnapok - 1927-413

490 Az országgyűlés képviselőházának Ul 3'. ülése 1930 június 25-én, szerdán. történteket, és idevonatkozólag kell felvilágosítást adnom. Meg kell állapítanom, hogy a késedelmet végeredményben a késedelem elkerülésének egy jóindulatú szándéka idézte elő, és pedig az, hogy a felosztási tervezet még nem volt jóváhagyva, mem volt felülvizsgálva, műszakilag mégis kiadatott, abban a reményben, hogy az a terület teljesen jó lesz és jóváhagyás alá fog kerülni. Tehát elindultak künn, a helyszínen, a még jóvá nem hagyott felosztási tervek alapján, hogy parcellázzanak és a kataszteri munkálatokat végrehajtsák és ezek során az ott eljáró telekkönyvi bíróság — tehát nem az Of.b. — jött reá egy olyan egyszerű és Jelentéktelen, de telekkönyvi szempontból iranvadó tévedésre, hop-v sajnos, vissza kellett ezt még a jóvá nem hagyott tervezetet küldeni, és bár időközben a jóváhagyás megérkezett: revízió alá kellett venni ezekben az aprólékos kérdésekben az egész tervezetet. En ezzel csak magyarázni óhajtom, hogy van ebben az ügyben egy nagy jószándék, amely Széchenyi Aladár gróf úr részéről jelentkezett és nagy elismerésre méltó, (Ügy van! Ügy van!) másodszor itt van az Ofh.-nek az a szándéka, hogy^ a tehnikai felülvizsgálat apró részletkérdései ne akadályozzák a telekkönyvi átírást és ezen jószándékból kiadta előre a végrehajtási intézkedéseket. Ez a két jószándék idézte elő végerec&nényben azt a feltűnő késedelmet, amelyet magam is észlelek s amelyre vonatkozólag garnaciát vállalok, hogy ez a késedelem nem fog szaporodni, mert a továbbiak terén a legkérlelhetetlenebb gyorsasággal le fog bonyolódni az az eljárás, amelyet a t. képviselőtársam szorgalmazott és amelyre vonatkozólag r adott felvilágosításom alapján kérem a t. Házat, hogy méltóztassék válaszomat tudomásul venni. (Élénk helyeslés és taps a jobboldalon és a középen.) Elnök: Az interpelláló képviselő úr kíván szólni. Lázár Miklós: T. Képviselőház! A miniszter úr válaszát tudomásul veszem. Nagyon röviden meg kívánom mégis indokolni, miért tartottam képviselői kötelességemnek, hogy ezzel az üggyel ismételten a t. Ház elé jöjjek és szóvátegyem ezt a vigasztalan, a nép elkeseredését kiváltó húza-vonát, amelyet ebben az ügyben két év óta tapasztalunk. Monobhoz közeli városban lakó egyik ügyvéd ugyanis felhasználta ezt az elégedetlenséget arra, hogy kamatoztassa a saját javára és a monoki népet azzal biztassa, hogy bizonyos összegek ellenében ő majd elvégzi az el-, illetve kijárást, amivel persze az ügyet elő nem mozdítaná egy lépessel se, de a költségeivel megterhelné az alapjában véve nagyon szegény embereket. Azért is szükségesnek tartottam ezt az interpellációt elmondani, hogy a t. miniszter úr az ország színe előtt igazolja • és bizonyítsa, hogy itt egyrészt valóban történtek mulasztások, amelyek késleltették az ügy befejezését, de fogadatlan prókátorok ügyvédi eljárására ebiben az ügyben szükség nines. (Helyeslés.) Elnök: Minthogy a miniszter úr nem kíván nyilatkozjii, kérdem a t. Házat, méltóztatlk-e a miniszter úr által adott választ tudomásul venni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a választ tudomásul veszi. Következik Pakots József képviselő úr interpellációja. Kérem a jegyző uirat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. Urbanics Kálmán jegyző (olvassa): «Interpelláció a m, kir. belügyminiszter úrhoz a magyar filmgyártás állami megakadályozása tárgyában. 1. Van-e tudomása a miniszter úrnak árról, hogy a Filmipari Alap a Kereskedelmi Banktól 500.000 pengő kölcsönt vett fel, amelynek fedezetéül a jövőben befolyó filmadóztatásokat kötötte le oly célból, hogy a közpénzekért hangosfilim-felvevőkészüléket vásároljon ugyanakkor, amikor a gépekre magán tőkés is reflektál? 2. Hajlandó-e a miniszter úr együk korábbi interpellációra adott igéretét '. megtartani, amely szerint egyetlen fillér közpénzt sem fog filmgyártásba fektetni, ba erre a célra magántőke fog rendelkezésre állani? Pakots József s. k.» Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Pakots József: T. Képviselőház! Ez év február 12-én interpellációt intéztem ' & belügyminiszter úrhoz a magyar filmgyártás ügyében. Interpellációm alkalmából a következő megállapítást tettem (olvassa): «Meg kell állapítanom, — mondottam — hogy a bürokrácia lehetetlenné tette azt, hogy a magyar filmgyártás a mai napig megindulhasson.» Éhből a tételemből vagyok kénytelen kiindulni akkor, amidőn ma ismét egy megállapítást teszek. Tudniillik a bürokrácia tényleg a mai napig, tehát június 25. napjáig is lehetetlenné tette a magyar filmgyártás megindulását. Azóta hónapok teltek el. A miniszter úr nekem adott válaszában bizonyos jelenségekre és okokra mutatott rá, amelyek miatt a magyar filmgyártás nem indulhatott meg. Ezek között az első és legfontosabb volt a miniszter úr szerint az, hogy magántőke nem jelentkezett, amely elősegítette volna a magyar filmgyártás megindulását. En most a miniszter úr figyelmét fel akarom hívni arra, hogy magántőke van és a filmgyártás még sem fog megindulni. Oka talán ennek az a bürokrácia, amely ma áldásos tevékenységét kiterjeszti a filmtermelésre is. A magyar filmipari alap hivatása — és ez közös konszenzus alapján állapíttatott meg — az, hogy a filmgyártást elősegítse. A magyar filmipari alap ez a munkáját nem tudja teljesíteni, mert hiszen ha az elősegítés ilyen hosszú időre terjed és filmgyártás nincs, akkor ennek természetes kritériuma az, hogy nem segíti elő. Abban a pillanatban, amikor megindul a magyar filmgyártás, elhiszem, hogy elősegíti, mindeddig azonban csak előkészítő stádiumokról beszélhetek. Hogyan és mi'kép, erre akarok rávilágítani. Egy konkrét esettel jövök. A magyar filmgyártás ma egy teljesen kísérleti stádiumban elképzelhető valami, mert hiszen a néma filmgyártás megsfeüntével és a néma filmek piacon való elhelyezésének lehetetlenségével számolva, csak a hangos filmgyártás indíthatja meg a magyar filmtermelést. A hangos filmgyártásról pedig nem lehet beszélni, mert erre nem vagyunk berendezkedve. A berendezkedésnek első formáj volna, hogy* hangos filmfelvevőkés zülék vásároltassék, valamint hogy egy műterem egyéb készülékkel vató felszerelés által a gyártási célra alkalmassá tétessék. Tudomásom szerint a filmipari alaphoz egy ajánlat érkezett volna hetekkel ezelőtt, sőt már két hónappal ezelőtt. Ujabban nyert hivatalos információm szerint, talán három héttel ezelőtt érkezett ez az ajánlat, amely egy a TöbiíS-konszern által készített ilyen filmfelvevő gépet ajánlott a filmipari alap figyelmébe. A