Képviselőházi napló, 1927. XXIX. kötet • 1930. június 3. - 1930. június 25.

Ülésnapok - 1927-406

Az országgyűlés képviselőházának 406. ülése 1930. évi június hó 12-én, csütörtökön, Almásy László, Puky Endre és Czettler Jenő elnöklete alatt. Tárgyai: Elnöki előterjesztések. — Az 1930/31. óvi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalása : Kabók Lajos, Gaal Gaston, Bud János kereskedelemügyi miniszter, Propper Sándor, Krúdy Ferenc, Friedrich István, Péntek Pál, Lázár Miklós, Szabó Sándor. — A miniszterelnök benyújtja a magyar állani 1923. ós 1924. óvi zárszámadását ós a magyar királyi legfőbb állami számvevőszék azt kísérő jelentését ; továbbá a magyar királyi kormány 1928. óvi működéséről ós az ország közállapotairól szóló jelentést ós a statisztikai évkönyvet; továbbá egy jelentést az 1930/31. évi hivatalos statisztikai munkaterv tárgyában ós az 1930. évi népszámlálásról szóló törvényjavaslatot. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Wolff Károly felszólalása személyes kórdósben. — Az ülés jogyzökönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak : gróf Bethlen István, Scitovszky Béla, gróf Klebelsberg Kunó, Mayer János, Wekerle Sándor, Bud János, Gömbös Gyula. (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra 2 perckor.) (Az elnöki széket Almásy László .foglalja el.) Elnök: T. Képviselőház! Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Pakots József jegyző úr, a javaslatok mellett felszólalókat, jegyzi Héjj Imre jegyző úr, a javaslatok ellen ^ felszólalóikat pedig Perlaki György jegyző úr. Bemutatom a t. Háznak Tobler János képviselő úr levelét, amelyben a nemzetiközi munkaügyi konferencián való részvételére tekintettel négyheti szabadságidő engedélyezését kéri. Méltóztatnak a kért szabadságot megadni! (Igen!) A Ház a kért szabadságot megadja. Bemutatom a t. Háznak Kecskemét törvényhatósági város közönségének feliratát a pénzügyminiszter által a mezőgazdaság és kisipar terheinek könnyítésére szánt 180 milliós kölcsön felhasználása tárgyában. A feliratot a Ház előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett a kérvényi bizottságnak adja ki. Napirendünk szerint következik az 1930/31. évi állami költségvetésről szóló törvény javaslat folytatólagos tárgyalása. (írom. 981, 993.) Szólásra következik? Perlaki György jegyző: Kabók Lajos! Kabók Lajos: T. Képviselőház^ A költségvetési és az appropriáclós vita során a felszólalt képviselő urak csaknem kivétel nélkül egész sereg panaszt sorakoztattak fel. Rámutattak a társadalom^ különböző rétegeinek^ bajaira és azok orvoslását követelték a kormánytól, a törvényhozástól. legn sok szó hangzott el az ipar, a kereskedelem bajairól, a túladóztaKÉPVISELÖHÁZI NAPLÓ. XXIX. tásról, az elviselhetetlen terhekről. Mindezeket felülmúlta azonban az agrártársadalom jajszava és úgy látszik, a kormányt ez a panasz hatotta meg a legjobban, (Farkasfalvi Farkas Géza: Agrárország! Természetes!) mert már is készül olyan törvényjavaslat benyújtására, — a boletta-rendszer behoziatalára — amellyel a fogyasztók rovására akarja orvosolni az agrár társadalmi réteg bajait. A napilapokban különböző hírek jelennek meg kormányférfiak nyilatkozatairól, amelyekkel az amúgyis elkeseredett lakosságot még jobban felbőszítik. Hajózási vállalatoknak — mint amilyen a Hungária Tengerhajózási vállalat, a Levante, a, Mftr. stb. — megvásárlásáról vagy szubvencionálásáról szóló hírek «nyugtalanítják a közvéleményt akkor, amikor gazdasági életünk romokban hever. A kormány pedig minden koncepció nélkül, tétlenül áll a katasztrofálisan kétségbeejtő helyzet középpontjában. Amikor mindenről esik szó, amikor mindenre jut idő és pénz, akkor a legfontosabb társadalmi problémánk, az évek óta vajúdó, sőt egyre erősödő s ma már stabilizált munkanélküliség nem talál megfelelő támogatásra a kormány és a törvényhozás részéről. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon) Legutoljára múlt év december hó 10. napján volt alkalmam a miniszterelnök úr kegyes jóindulata folytán ezzel a kérdéssel a Képviselőházat foglalkoztatni s az akkor adott miniszteri válaszok óta - úgyszólván nem történt semmi ebben a rendkívül nagyfontosságú kérdésben. Pedig pna már a munkanélküliség nem mint egy múló természetű átmeneti jelenség, hanem mint egy soká el nem múló, szinte állandósulni akaró jelenség mutatkozik meg. Ma már az^ iparban, a kereskedelemben és a mezőgazdaságban egyaránt olyan nagyfokú termelési zavarok mutatkoznak, amelyek a munkanélküliség problémáját mint egy állandó jellegű társadalmi katasztrófát vetik fel

% A munkanélküliek gyűléseinek egész sora, sőt a teljes joggal elkeseredett munkanélküliek utcai tüntetése hívta fel a kormány és a tör35