Képviselőházi napló, 1927. XXIX. kötet • 1930. június 3. - 1930. június 25.

Ülésnapok - 1927-405

2ÍÍ0 Az országgyűlés képviselőházának UO 5. ülése 1930 június 11-én, szerdán. ról egyet-mást elmondani, hogy a falu érdekeivei keveset törődik. Inkább elméleti, elvi kérdéseivel törődik, de magával azzal, hogy annak kultúráját fejlesszék, hogy fokozatosan előbbre vigyék gazdasági érdekeit, nem igen törődik. Ezzel szemben a súrlódási felület, az, ami izgató része ezeJkuek a dolgoknak, az alá van festve, azt kiszínezve közli. Legyen szabad megállapítanom, hogy ez inkább árt a falu népének, mint használ. Amikor Szijj Bálint esetéhez hasonló dolgok történtek, azt lefestik, kigúnyolják. Amikor itt Galli Curcik jönnek és Josephine Baker vagy nem tudom, milyen őmeztelensóge beígéri jövetelét, áriákat közölnek róla oldalakon, a falu érdekeit, a kisemberek érdekeit azonban észre nem veszik, agyonhallgat jáik, tehját nem igaz, hogy mindent meglátnak és mindenen segíteni akarnak. A fallu népének nevében is kérem, hogyha a sajtó számítani kíván a falu hálájára, köszönetére, törődjék többet a falu kultúrájának, mezőgazdasági érdekeinek istápolásával. Ostorozzák azt, hogy hogyan lesz a 40 filléres lisztből 3 pengős jövedelem a kenyérnél és a zsemlénél, miképpen lesz a 12 filléres tejből 50 filléres tej. Ezt ostorozzák, s akkor a falu hálájára, köszönetére számíthatnak. Ezideig pedig, legyen szabad ezt Wsztelettel megállapítanom, a sajtó nem igen számíthat a falu támogatására és köszönetére. Társadalmi szempontból szerettem volna még egyet-mást elmondani. Akkor, amikor itt összefogásról beszélünk,^ a közelmúlt időkben kétszer is megtörtént, éppen azok részéről, akik a ' demokráci a, a szabadság szent eszméinek letéteményesei, hogy tudatosan, nyílt színen is megtagadták itt a demokráciát, amikor az az ő érdekeiknek, érdekkörüknek és személyüknek nem megfelelő. Nevezetesen Gál Jenő t. bánatunk ahányszor felszólal és mi szóvá merjük tenni a mi nézeteinket vagy közbeszólással megtagadjuk az ő állítását, azonnal kész azzal: ehhez önök nem értenek, ez terra incognita, ne tessék hozzászólni. Akkor, amikor igen t. barátom, kisgazda-képviselőtársam hozzászólt, azt kapta, hogy: «Maga maradjon a szántás-vetésnél!» Bocsánatot kérek, szinte hallani véltem suhogni a vitézi bárdot és zörögni a polgári r ing alatt a páncél inget, amikor a demokráciát megvédeni sziándékozott, és ezzel szemben szinte meglepő volt, amikor a falu társadalmának itt levő embereit anynyira kicsinyelte. Vagy itt vannak Malasits Géza és Rothenstein Mór t. barátaim, a nagy eszmék vélt letéteményesei. Bocsánatot kérek, ha annak elbírálását rájuk bízzuk, hogy kit tartanak a nemzet érdekeinek képviseletére hivatottnak, akkor nagyon sok iparoslegény kerülne ide. Ha a szerint történnék, amint ők szeretnék, akkor a nemzet, a falu verejtékes munkásai, kisgazdái kívül maradnának. Vagy ha itten Gál Jenő és Baracs Marcell t. barátunk bírálná el, kik a nemzet letéteményesei, akkor nagyon sok furcsa nevű embert hoznának be ide, talán még Galíciából is, és nem kerülné sor a falusi Kovács Jánosokra vagy Nagy Jóskákra. Ezekkel a kérdésekkel kellett volna még többet és hosszadalmasan foglalkoznom, de nem teszem. Azt hiszem, így is meg méltóztattak érteni, mennyire fontos ezekben a kérdésekben gazdasági, politikai és társadalmi szempontból az egymásrautaltság érzése. Akkor, amikor itt Wolff Károly t barátom olyan szépen körülírta a maga felfogását, ezt én a magam részéről aláírom, és kívánom, törekszem arra, hogy az úgy legyen, hogy ne legyen olyan egyén vagy társadalmi réteg, aki és amely kitagadva érzi magát. Ne osztálygyűlölet, osztály elleni harc legyen, hanem legyen együttérzés, az együttérzés uralma, az egymásrautaltság szent érzése, és akkor elkerülhetjük az oroszországi állapotokat, elkerülhetjük azt, ami itten 1919-ben volt. Higyjék ezt el azok a barátaim, akik — mondom — oly keserű, fanyar ízzel gondolnak az 1919-es állapotokra, amikor vagy hallgatni, vagy futni kellett, és akkor, amikor vezéreinket ilyen alantjáró gondolatok folytán meghurcolták, nyilt színen mondom,'hogy szeretett vezérünket,

Mayer Jánost életével fenyegették meg a kommün napjaiban, ha a kommün ellen mer tenni. Bocsánatot kérek, azt a társadalmi réteget, amely egy ezreden át alapja, fundamentuma volt ennek az országnak, s amely letéteményese kell, hogy legyen a jövőben is a nemzeti eszmének, így megítélni a szocialistáknak, még kevésbbé a demokratáknak nem volna szabad. Horváth Mihály t. képviselőtársam pedig a mi vezérünknél nem azt a három évtizednyi munkásságot veszi és nézi, amelyet gyűlölt ellenségei is megbecsülnek, hanem frakkját, amelyet társadalmi kötelezettségeinek megfelelően volt kénytelen magára venni. Bocsánatot kérek, akkor számíthat-e a nemzet boldog, egyéni megelégedettségre és a lelki békére, ha törvényhozói ilyen kicsinyes dolgoktól hagyják magukat elragadtatni, elhallgatva az igazságot és felszínre hozva saját társadalmi és felekezeti érdekeiket? Ha fáj nekünk a nemzet megcsonkítottsága és igazán akarjuk a nemzetet boldoggá tenni, és az integer Magyarországot elérni, akkor egy a mindért és mind az egyért kell együtt dolgozni. (Kabók Lajos: Szuronyok és erőszak nélkül, kormány kinevezés nélkül!) Irtózom az olyan erőszaktól, amilyet önök kreáltak 1919-hen. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Összegezve azokat a kérdéseket, amelyeket szóvátettem, szükségesnek látom a tagosítási költségnek 10 millióban való megállapítását, — a szakemberek véleménye szerint ugyanis enynyire van szükség, hogy a tagosítás a kívánt mértékben folytatódjék és fejlesztessék — a vadászati törvény újból való helyesbítését, a földbirtokrendezést, a hitelkérdés sürgős megoldását és a szövetkezeti eszme fokozatos fejlesztését. (Helyeslés jobbfelől.) Szükségesnek tartom továbbá, hogy a selyemhernyótenyésztéssel kapcsolatos beváltási árak fejében^ a múlt évben megszabottakat fizesse a kormány. Ha lecsökkenti az árakat, az már más kérdés^ Szükségesnek tartom a feles művelésnél a félszázalékos illeték eltörlését. Ismétlem, igazán "nem maga a félszázalék játszik szerepet, — feles művelés esetén — hanem magáért a zaklatásért kellene eltörölni ezt. Főképpen az volna a^ tiszteletteljes kívánságom, hogy ,20 katasztrális holdban állapíttassék meg az a terület, amelyen f alul nem fizettetnék a kérdéses 0'5%-os illeték. Mindezeknek hangoztatásával abban a reményben, hogy a kormánynál tiszteletteljes kéréseim, kívánságaim és megjegyzéseim meghallgatásra találnak, és mert meggyőződésem, hogy a kormány ezekben közrehat és törekedik ezeket a kérdéseket megoldani, az appropriációs törvényjavaslatot elfogadom. (Helyeslés és taps jobbfelől. — Szónokot többen üdvözlik.) Elnök: Minthogy a napirend tárgyalására szánt idő letelt, a vitát megszakítom s előterjesztést teszek legközelebbi ülésünk idejére és napirendjére nézve. Javaslom, hogy legközelebbi ülésünket holnap, csütörtökön, folyó évi június hó 12-én, délelőtt 10 órakor tartsuk s annak napirendjére