Képviselőházi napló, 1927. XXIX. kötet • 1930. június 3. - 1930. június 25.

Ülésnapok - 1927-404

Az országgyűlés képviselőházának kOU­Dehogy igás! '— Berki Gyula: Rosszhiszemű valótlanság-!) «E bethleni elmélet szerint» — mondja tovább — «a kormánynak nem is le­hetne más feladata, mint hog-y a nagybirtokos gróf urak és a felső tízezrek minél korlátla­nabb vagyonosodásáról gondoskodjék. A ma­gyar nép érdekei ütköztek össze az optánsok­kiént szereplő volt erdélyi nagybirtokosok ér­dekeivel és ebből az ütközetből az utóbbiak ke­rültek ki győztesként. — Azt a 340 milliót a Habsburgok, gazdag nagybirtokos, arisztok­rata és dzsentri családok zsebelik majd be.» Ezek szó szerint a kifejezései. (Kabók Laios: Ez is igaz! — Élénk ellenmondások jobbfelől.) Meg vagyok győződve, hogy az izgatás bűn­tettének valóságos iskolai ^éldáiát szolgáltatja ez az egész cikk. (Üan van! .jobbfelől.) A cikk kitételei, állításai teljesen alkalmasak arra, hogy szenvedélyeket felköltsenek, (Igaz! Ügy van! jobbfelől.) hogv kirobbantsanak szenve­délyeket, azok'a kritériumai vannak meg, ame­lyek a bûnçselekménvt me "'•állanitják, a jogos kritika határait nedig nagvon messze túl­haladják ezek az állító sok. Ezért a legjobb lélekkel ajánlhatom, hogy méltóztassék a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni^ mert a bíróságnak lesz majd fel­adata elbírálni azt, hogy valóban bűncselek­mény forog-e fenn, vagy pedig nem, A men­telmi bizottság nem mehetett tovább, mint csuüán annak vizsgálatáig, hogy zaklatás esete forog-e fenn, vagy nem. Jelen körülmé­nyek közt pedig zaklatás esetének fennforgá­sát tárgyilagosan nem lehet megállapítani, ezért tisztelettel kérem a bizottság javaslatá­nak elfogadását. (Helyeslés és felkiáltások jobbfelől: Elfogadjuk!) Fitz Arthur jegyző: Rothenstein Mór! (Kabók Lajos: Hát már tanácskozókéDesek vagyunk? Az elnök úrnak azt meg kell állapí­tani!) Elnök: Méltóztatnak kívánni? (Kabók La­jos: En kértem! — Meskő Zoltán: Önök hányan vannak itt?) En igenis megállapítottam, hogy a Házban 42 képviselő volt jelen. (Kabók Lajos: De^ nem volt kinyilatkoztatva!) Nincs a házszabályban olyan rendelkezés, amely sze­rint az elnöknek kötelessége volna ezt kinyilat­koztatni. Rothenstein képviselő urat illeti a szó. • Rothenstein Mór: T. Képviselőház! Mi­előtt rátérnék a tárgyra, legyen szabad nekem az igen t. elnök úr kijelentésére azt megálla­pítanom, hogy a joggyakorlat eddig az volt az új házszabályok alapján, hogy ha valamely , felszólaló képviselő a tanácskozóképesség meg­állapítását kérte, akkor az elnök úr öt perc után mindig volt szíves kijelenteni, (Meskó Zoltán: A régi házszabályban volt ez!) hogy a Ház tanácskozóképes-e, vagy nem. Ez volt eddig a gyakorlat és mindnyájan úgy tudtuk, hogy csak egy ilyen elnöki nyilatkozat után, ennek megállapítása után lehetett tovább ta­nácskozni, vagy pedig az elnök úr volt szíves az ülést felfüggeszteni. (Zaj. — Berki Gyula: Katalógust olvassunk. — Felkiáltások jobb­felől: Akkor fizethet ä szakszerveset!) Elnök: Csendet kérek. Képviselő úr, ha az elnök konstatálja, hogy a Ház tanácskozóképes, tehát 40 képviselő jelen van^ akkor az illető felszólaló és a ta­nácskozóképesség megállapítását kívánó kép­viselő nyugodtan folytatja tovább a beszédét, elnöki enunciációra szükség nincs. Amennyi­ben pedig szemmelláthatólag nincs 40 kép­viselő jelen. — jelen esetben összeolvastuk a jegyző úrral a képviselő urak számát, — akkor KÉPVISELŐHÁZI NAPLÖ. XXIX, ülése 1930 június 6-án, pénteken. 177 az elnök felfüggeszti az ülést mindaddig, míg a 40 képviselő együtt van. Méltóztassék beszédét folytatni! Rothenstein Mór: T. Képviselőház! Érde­mes megemlékezni arról is, hogy maképpen kezeli az igen t. Képviselőház a mentelmi ügyeket eigyáltalában. Ha ma ; eltelt volna az idő a pénzügyminiszter költségvetésének tár­gyalásával, akkor mentelmi ügyekről nem lett volna szó, akkor ezek az ügyek nem lettek volna sürgősek és maradtak volna megint olyan időre, amikor az igen t. miniszterelnök úr, vagy az igen t. Ház elnöke nem talált volna megint más munkát az igen t. Ház részére, mint a mentelmi ügyeket. Tisztelet­teljesen kérdezem a t. Háztól azt, hogy komoly-e 'az a mód, ahogyan ezeket az ügyeket tárgyaljuk üres padok előtt, a képviselők túl­nyomó részének távollétében? Amikor ezeket az ügyeket kezdtük tárgyalni és folytattuk, öt képviselő volt jelen és azok n határoztak, hogy felfüggesztik-e egy képviselő mentelmi jogát, vagy nem függesztik fel-. Már sokkal előbb, a kérdés feltevésénél kérhettük volna azt, hogy a határozatképességet állapítsa meg az igen t. elnök úr, mert nem voltunk határozatképe­sek akkor, amikor a felett döntöttünk, hogy valakinek mentelmi joga felfüggesztessék-e, vagy nem. Általában kifogásolható az a keze­lés, ahogyan ezeket a mentelmi ügyeket ebben a Házban kezelik. Ami már most a konkrét esetet illeti- bátor vagyok itt az előadó úrral szemben más véle­ményen lenni. A mentelmi bizottság csak azt hivatott kutatni és megállapítani, hogy a zak­latás esete fennáll-e, vagy nem, de az igen t. előadó úr ezen túlment, mert erre a cikkre nézve, amelyet Ő első ízben — úgy emlékszem — egész terjedelmében felolvasott, mee-állapí­totta. mint a mentelmi bizottság előadója, hogy az abban foglalt kritika túlmegy az objektivitás határán. Bocsánatot kérek, azt majd a bíróság fogja megállapítani, a men­telmi bizottság csak azt hivatott megállapí­tani, hogy zaklatás esete fennforog-e, vagy nenl. A t. előadó úr tehát ezzel túllépte a ha­táskörét, s ebből kiviláglik, hogy az igen t. előadó úr nem volt objektiv, mert itt a minisz­terelnök úrról van szó és a Nénszava ebben a cikkében éppen azt kritizálja, hogy.a minisz­terelnök úr nem volt épnen a legalkalmasabb arra, hogv ebben az ügyben eljárjon és intéz­kedjék. (Simon András: Nemcsak ő tárgyalt ebben az ügyben, hanem az egész magyar delegáció is!) Most nem erről van szó, hanemha Népszavának egy cikkéről. Ha sajtószabadság volna ebben az országban, akkor ezt a cikket nem lehetne kifogásolni. (Simon András: Bűn­cselekményre nincs szabadság sehol sem! Olyan ország nincs!) Bűncselekmény? (Si­mon András: Az. az!) Gyilkosság történt, vagy mi történt? (Kabók Lajos: Bethlent nem szabad kritizálni ebben az országban, ez az igazság! — Simon András: Ez nem kritika! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek! (Simon András: A rágalmazás egyik országban sem kritika, ha­nem bűncselekmény! — Kabók Lajos: Ez nem rágalmazás, valóság van ebben a cikkben! — Zaj.) Csendet kérek, képviselő urak! Rothenstein Mór: Azt hiszem, hogyha va­lamely sajtóorgánum a miniszterelnök eljárá­sát bírálja, éppen akkor kellene annyi türel­met, toleranciát tanúsítani, hogy nem kiálta­nak mindjárt az ügyész után és nem kívánják, hogy az illető országgyűlési képviselő men­telmi joga függesztessék fel, hogy a bíróság 26

Next

/
Oldalképek
Tartalom