Képviselőházi napló, 1927. XXIX. kötet • 1930. június 3. - 1930. június 25.

Ülésnapok - 1927-404

Az országgyűlés képviselőházának kOUDehogy igás! '— Berki Gyula: Rosszhiszemű valótlanság-!) «E bethleni elmélet szerint» — mondja tovább — «a kormánynak nem is lehetne más feladata, mint hog-y a nagybirtokos gróf urak és a felső tízezrek minél korlátlanabb vagyonosodásáról gondoskodjék. A magyar nép érdekei ütköztek össze az optánsokkiént szereplő volt erdélyi nagybirtokosok érdekeivel és ebből az ütközetből az utóbbiak kerültek ki győztesként. — Azt a 340 milliót a Habsburgok, gazdag nagybirtokos, arisztokrata és dzsentri családok zsebelik majd be.» Ezek szó szerint a kifejezései. (Kabók Laios: Ez is igaz! — Élénk ellenmondások jobbfelől.) Meg vagyok győződve, hogy az izgatás bűntettének valóságos iskolai ^éldáiát szolgáltatja ez az egész cikk. (Üan van! .jobbfelől.) A cikk kitételei, állításai teljesen alkalmasak arra, hogy szenvedélyeket felköltsenek, (Igaz! Ügy van! jobbfelől.) hogv kirobbantsanak szenvedélyeket, azok'a kritériumai vannak meg, amelyek a bûnçselekménvt me "'•állanitják, a jogos kritika határait nedig nagvon messze túlhaladják ezek az állító sok. Ezért a legjobb lélekkel ajánlhatom, hogy méltóztassék a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni^ mert a bíróságnak lesz majd feladata elbírálni azt, hogy valóban bűncselekmény forog-e fenn, vagy pedig nem, A mentelmi bizottság nem mehetett tovább, mint csuüán annak vizsgálatáig, hogy zaklatás esete forog-e fenn, vagy nem. Jelen körülmények közt pedig zaklatás esetének fennforgását tárgyilagosan nem lehet megállapítani, ezért tisztelettel kérem a bizottság javaslatának elfogadását. (Helyeslés és felkiáltások jobbfelől: Elfogadjuk!) Fitz Arthur jegyző: Rothenstein Mór! (Kabók Lajos: Hát már tanácskozókéDesek vagyunk? Az elnök úrnak azt meg kell állapítani!) Elnök: Méltóztatnak kívánni? (Kabók Lajos: En kértem! — Meskő Zoltán: Önök hányan vannak itt?) En igenis megállapítottam, hogy a Házban 42 képviselő volt jelen. (Kabók Lajos: De^ nem volt kinyilatkoztatva!) Nincs a házszabályban olyan rendelkezés, amely szerint az elnöknek kötelessége volna ezt kinyilatkoztatni. Rothenstein képviselő urat illeti a szó. • Rothenstein Mór: T. Képviselőház! Mielőtt rátérnék a tárgyra, legyen szabad nekem az igen t. elnök úr kijelentésére azt megállapítanom, hogy a joggyakorlat eddig az volt az új házszabályok alapján, hogy ha valamely , felszólaló képviselő a tanácskozóképesség megállapítását kérte, akkor az elnök úr öt perc után mindig volt szíves kijelenteni, (Meskó Zoltán: A régi házszabályban volt ez!) hogy a Ház tanácskozóképes-e, vagy nem. Ez volt eddig a gyakorlat és mindnyájan úgy tudtuk, hogy csak egy ilyen elnöki nyilatkozat után, ennek megállapítása után lehetett tovább tanácskozni, vagy pedig az elnök úr volt szíves az ülést felfüggeszteni. (Zaj. — Berki Gyula: Katalógust olvassunk. — Felkiáltások jobbfelől: Akkor fizethet ä szakszerveset!) Elnök: Csendet kérek. Képviselő úr, ha az elnök konstatálja, hogy a Ház tanácskozóképes, tehát 40 képviselő jelen van^ akkor az illető felszólaló és a tanácskozóképesség megállapítását kívánó képviselő nyugodtan folytatja tovább a beszédét, elnöki enunciációra szükség nincs. Amennyiben pedig szemmelláthatólag nincs 40 képviselő jelen. — jelen esetben összeolvastuk a jegyző úrral a képviselő urak számát, — akkor KÉPVISELŐHÁZI NAPLÖ. XXIX, ülése 1930 június 6-án, pénteken. 177 az elnök felfüggeszti az ülést mindaddig, míg a 40 képviselő együtt van. Méltóztassék beszédét folytatni! Rothenstein Mór: T. Képviselőház! Érdemes megemlékezni arról is, hogy maképpen kezeli az igen t. Képviselőház a mentelmi ügyeket eigyáltalában. Ha ma

; eltelt volna az idő a pénzügyminiszter költségvetésének tárgyalásával, akkor mentelmi ügyekről nem lett volna szó, akkor ezek az ügyek nem lettek volna sürgősek és maradtak volna megint olyan időre, amikor az igen t. miniszterelnök úr, vagy az igen t. Ház elnöke nem talált volna megint más munkát az igen t. Ház részére, mint a mentelmi ügyeket. Tiszteletteljesen kérdezem a t. Háztól azt, hogy komoly-e 'az a mód, ahogyan ezeket az ügyeket tárgyaljuk üres padok előtt, a képviselők túlnyomó részének távollétében? Amikor ezeket az ügyeket kezdtük tárgyalni és folytattuk, öt képviselő volt jelen és azok

n határoztak, hogy felfüggesztik-e egy képviselő mentelmi jogát, vagy nem függesztik fel-. Már sokkal előbb, a kérdés feltevésénél kérhettük volna azt, hogy a határozatképességet állapítsa meg az igen t. elnök úr, mert nem voltunk határozatképesek akkor, amikor a felett döntöttünk, hogy valakinek mentelmi joga felfüggesztessék-e, vagy nem. Általában kifogásolható az a kezelés, ahogyan ezeket a mentelmi ügyeket ebben a Házban kezelik. Ami már most a konkrét esetet illeti- bátor vagyok itt az előadó úrral szemben más véleményen lenni. A mentelmi bizottság csak azt hivatott kutatni és megállapítani, hogy a zaklatás esete fennáll-e, vagy nem, de az igen t. előadó úr ezen túlment, mert erre a cikkre nézve, amelyet Ő első ízben — úgy emlékszem — egész terjedelmében felolvasott, mee-állapította. mint a mentelmi bizottság előadója, hogy az abban foglalt kritika túlmegy az objektivitás határán. Bocsánatot kérek, azt majd a bíróság fogja megállapítani, a mentelmi bizottság csak azt hivatott megállapítani, hogy zaklatás esete fennforog-e, vagy nenl. A t. előadó úr tehát ezzel túllépte a hatáskörét, s ebből kiviláglik, hogy az igen t. előadó úr nem volt objektiv, mert itt a miniszterelnök úrról van szó és a Nénszava ebben a cikkében éppen azt kritizálja, hogy.a miniszterelnök úr nem volt épnen a legalkalmasabb arra, hogv ebben az ügyben eljárjon és intézkedjék. (Simon András: Nemcsak ő tárgyalt ebben az ügyben, hanem az egész magyar delegáció is!) Most nem erről van szó, hanemha Népszavának egy cikkéről. Ha sajtószabadság volna ebben az országban, akkor ezt a cikket nem lehetne kifogásolni. (Simon András: Bűncselekményre nincs szabadság sehol sem! Olyan ország nincs!) Bűncselekmény? (Simon András: Az. az!) Gyilkosság történt, vagy mi történt? (Kabók Lajos: Bethlent nem szabad kritizálni ebben az országban, ez az igazság! — Simon András: Ez nem kritika! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek! (Simon András: A rágalmazás egyik országban sem kritika, hanem bűncselekmény! — Kabók Lajos: Ez nem rágalmazás, valóság van ebben a cikkben! — Zaj.) Csendet kérek, képviselő urak! Rothenstein Mór: Azt hiszem, hogyha valamely sajtóorgánum a miniszterelnök eljárását bírálja, éppen akkor kellene annyi türelmet, toleranciát tanúsítani, hogy nem kiáltanak mindjárt az ügyész után és nem kívánják, hogy az illető országgyűlési képviselő mentelmi joga függesztessék fel, hogy a bíróság 26