Képviselőházi napló, 1927. XXIX. kötet • 1930. június 3. - 1930. június 25.

Ülésnapok - 1927-404

Áz országgyűlés képviselőházának JfOlf.. részben felosztják maguk között mindenféle segélyezés címén, részben pedig tisztviselői jóléti intézmények céljaira fordítsák, amelyek megint csak arra szolgálnak, hogy a központi protekciós tisztviselők kellemesen és olcsón nyaralhassanak. T. miniszter úr fenntartom, amit mondtam az utolsó betűig, méltóztassék megnézni, mik történnek ezen a téren. A hévízi dolgok vizsgálatát szíves figyelmébe ajánlom a t. miniszter úrnak. Megtörténhetik az, hogy egy földbirtokos meglévő tulajdonjogát csak azért veszik el, mert közegei esetleg mulasztást követnek el ennek a tulajdonjognak biztosítása körül és ezt ugyanazok a tisztviselők,. akik hivatva volnának esetleges külső támadással szemben annak a birtokosnak jogait megvédeni, kihasználván a törvénynek hézagát, maguk támadják meg és maguk akarnak ebből jövedelmező objektumot kitermelni. T. miniszter úr, erre az eljárásra lehet azt mondani, hogy formailag rendben van, de hogy erkölcstelen és nem arra való a magyar tisztviselői kar, hogy ilyesmivel kompromittálja ezt a tiszteletreméltó státust, ezt itt az ország színe előtt nyíltan fogom megmondani. Elnök: A t. képviselő urat figyelmeztetnem kell, méltóztassék kijelentéseit úgy megtenni, hogy ezáltal a tisztviselői kar intaktságában sérelmet ne szenvedjen és ; ugyancsak kérnem kell a képviselő urat, méltóztassék felszólalását a 15. címmel kapcsolatba hozni. Gaal Gaston: Teljes tisztelettel veszem természetesen tudomásul a mélyen t. elnök úr figyelmeztetését és iparkodni fogok magától értetődően a 15. cím tárgyához alkalmazkodni, a mélyen tisztelt elnök úrnak azonban meg kell mondanom, hogy én nem az egész tisztviselői karról beszéltem, én beszéltem a tisztviselői karnak azon nagyon kicsiny csoportjáról, amely abban a bizonyos hévízi ügyben érdekelve van és ezzel a csoporttal, illetve ennek a csoportnak eljárásával szemben kritikámat teljes egészében fenntartom. (Rothenstein Mór: Helyes! — Egy hang a jobboldalon: Nem is tudja, miről van szó. — Kothenstein Mór: Mégis helyes ! — Fábián Béla: Okos dolog, hogy a belügyminisztérium tisztviselői kevesebbet kapjanak, mint más minisztériumok tisztviselői? — Mihálffy Ákos: Igazságosan van megcsinálva! — Fábián Béla: A fizetési osztályokat be kell tartani.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! En a képviselő urat kritikájában természetesen nem gátolhatom és nem is gátolom, csak arra kérem a képviselő urat, hogy minősítéseiben méltóztassék az olyan kifejezésektől tartózkodni, amelyek az illető tisztviselők személyes intaktságát érintik. G aal Gaston: En a közerkölcsök nevében emeltem kifogást ez ellen az eljárás ellen, ebben sértő semmi sincs, a közerkölcsök védelme minden képviselőnek kötelessége s ahol annak sérelmét látja, azt hiszem, joga van a képviselőnek teljesen nyíltan ebben a kérdésben kirúgni. T. Képviselőház! Tucatszám tudnám felolvasni a különböző nyomtatott memoranduimokat, a különböző írott leveleket, amelyeket ebben a kérdésben hozzám is s megvagyok róla győződve, hogy minden képviselőtársamhoz intéznek Az egészből csiak azt a konzekvenciát kívánom levonni, hogy az olyan viszonyok és állapotok fenntartása, amelyet il^en leveiek és ilyen memorandumok megírására vezetnek, nem áll az ország érdekében. Es én ruem^ fogadhatom el előbb közbeszólt t» képviselőtársamnak azt a megülése 1930 június 6-án

} pénteken. Í55 jegyzését, hogy igazságosan van elintézve. Igazságos csak az, ami törvényes, törvényes pedig a tisztviselőknek az a fizetése, amelyet a törvény ós státus megállapít. Azon túlmenő semmi néven nevezendő fizetésekre és egyéb kiegészítésekre egyik tisztviselőnek sincs joga, pláne nincs joga akkor, amikor ezt a tisztviselők nem egyformán kapják, nemcsak az egy státusbeliek, de amikor egészen más és más fizetések jönnek ki a minisztériumok és foglalkozási körök szerint még egy minisztérium kebelén belül is. Ez az állapot, mélyen t. Képviselőház, abszolút erkölcstelen állapot. (Mihálffy Ákos: Annak, aki délután is és éjjel is ott dolgozik a hivatalban, meg kell a munkáját fizetni!) T. képviselő úir, én nem tudom, hogy mennyiben van a t. képviselő úr tájékozva például a forgalmi adóellenőrök munkájáról, akiknek memorandumával szolgálhatok a t. képviselő úrnak, akik azt panaszolják, hogy a forgalmi visszaéléseket ők fedezik fel, ők viselik az ódiumát, ők dolgoznak érte, esőben és hóban járkálnak, sőt leselkednek érte, a bírságpénzeknek nagyobb része pedig bejön a központba és a központban a fogalmazási tisztviselők között osztják szét azt a bírságpénzt, amelyet ők szereznek meg. T. képviselő úr, a munka így néz ki és a munka eredménye következtében előálló lelkiállapot ígv néz ki. En a magam részéről arra kérem a kormányt, hogy ennek a teljesen lehetetlen állapotnak vessen véget. Nem egyszer mondtam már, hogy az ország konszolidációja alapfeltételének tartom azt, hogy a tiszt viselői kar becsületesen és tisztességesen legyen fizetve, annak minden egyes tagja annyi fizetést kapjon, amely egyrészt arányban áll munkájával, másrészt lehetővé teszi részükre a megélhetést. Hanem, hogy a tisztviselői kar között bármilyen címen, akár dugsegély, akár pedig jutalék címén, ilyen diszparitások teremtessenek s ennek következtében ilyen lelkiállapot idéztessék elő abban a karban, azt én az ország érdekében valónak nem tartom s minthogy nem tartom, kötelességemnek tartottam itt erre a mélyen • t. kormány figyelmét újólag is — most már nem tudom, hányadszor — felhívni s egyben felkérni a kormányt, hogy ennek a teljesen lehetetlen állapotnak, ennek a züllött állapotnak a maga részéről minél hiamiarább iparkodjék véget vetni. A címet egyébként elfogadom. Elnök: Szólásra következik? Fitz Arthur jegyző: Bárdos Ferenc! Bárdos Ferenc: T. Képviselőház! En is kénytelen vagyok a XV. címnél ragadni meg az alkalmat, hogy a pénzügyminiszter úr szíves figyelmét néhány körülményre felhívjam. Nevezetesen a költségvetés tárgyalása során nem egyszer hangzott el az a kívánság, hogy a munkanélküliség ügyében valamit kellene tenni. Egyes közületek, a községek és városok egyikemásika el is követ mindent arranézve, hogy enyhítsék a munkanélküliséget, a pénzügyminiszter úr részéről azonban nem tapasztaljuk azt a támogatást, amelyet ezek a közületek egész joggal elvárhatnának. Itt fel akarom hívni a t. Ház és a pénzügyminiszter úr figyelmét arra, hogy Kispest városa egy beadványt intézett a kormányhoz, amelyben azt kérte, hogy 3,800.000 pengős hosszúlejáratú kölcsönnek megszerzését tegye a városra nézve lehetővé. A 3,800.000 pengőt egy igen hasznos beruházásra szándékozik a város fordítani, (Zaj. — Halljuk! Halljuk!) nevezetesen ki akarja építeni csatornahálózatát. Ez nemcsak 23*