Képviselőházi napló, 1927. XXIX. kötet • 1930. június 3. - 1930. június 25.

Ülésnapok - 1927-403

Az országgyűlés képviselőházának U03. ülése 1930 június 5-én, csütörtökön. 139 urat, nem volna-e sokkal helyesebb, ha a for­galmi adónál az egész vonalon behozná a fázis­rendszert, amit már ebben a Házban igen sok képviselő többször sürgetett? Igen helyes volna, ha a pénzügyminiszter úr el tudná ma­gát határozni arra, hogy a forgalmi adónál a fázisrendszert vezesse be, mert ez azt jelenteiné, hogy a termelőnél és a gyárosnál kell megfi­zetni a forgalmi adót, de a kiskereskedőknél és a többieknél forgalmi adót már nem kellene fizetni. A legkülönbözőbb okoknál fogva volna ez $, leghelyesebb, így pl. azért, mert a pénz­ügyminiszter úrnak nem kellene egész hadse­reget tartania arra, hogy az adózók a forgalmi­adót lelkiismeretesen szolgáltassák be; a for­galmi adó lerovása sem volna olyan kompli­kált, mint ma, és így ez nem szolgáltatna okot arra, hogy a legnagyobb visszaélések fordiul­ihássanak elő. Mindenki tudja, — nem titok ez — hogy micsoda visszaélések történnek. A ke­reskedők a legtöbb eseben nem vallják be egész bevételüket, kijátsszák a fennálló rendszert, mert sok esetben ők maguk sem tudják azt a forgalmi adót a vevőn behajtani, nagyon sok esetben az árut úgy kell odaadni, hogy a for­galmi adót nem tudja beszedni. Ott van a for­galmiadóhivatalnakoknál a jutalékrendszer. Itt sem mondok újat, csak ismételten rámuta­tok azokra a dolgokra, amelyek ezen a téren már történtek. Ezekről tudomása van a pénz­ügyminiszter úrnak is, és mégis azt látjuk, nem engednek abból az álláspontból, hogy a forgalmi adó továbbra is azon a rendszeren épüljön fel, amelyen eddig felépült. Az egész, ami történt, az, hogy 3%-ról 2%-ra mentek le, de többet nem tettek. Ez sem jelent azonban tényleg csökkentést még akkor sem, ha a pénz­ügyminiszter úr tényleg ki is mutatja, hogy a bevételek ezidőszerint csökkenést mutatnak. (Temesváry Imre előadó: De jelentékeny csök­kenést mutatnak!) Bocsánatot kerek, én nem tudom ezekből a számokból megállapítani, hogy azért, mert 3%-ról 2%-ra ment le a pénz­ügyminiszter úr, itt tényleg egy csökkentett összeggel állunk szemben. Bocsánatot kérek, én azt hiszem, azért csökkent ez az Összeg, mert nincsen üzlet, mert nincsen fogyasztó­képesség, mert a kereskedő nem árusít annyit, mint annakidején, tehát nem is fizethet annyi adót. Az adó összege ennek következtében mu­tat csökkentett mérvet, nem pedig azért, mert a pénzügyminiszter úr ezt az adót 3%-ról 2%-ra csökkentette. Amikor a pénzügyminiszter úr költség­vetéséről van szó, egy tételt itt is szóvá kell tennem, amelyet már más minisztériumok költségvetésénél is szóvátettem, és ez az ál­lami nyomda. Az állami nyomdánál is azt látom, hogy itt is sikerült az igen t. pénzügy­miniszter úrniak csökkentést érni el, s ez az összeg 134.480 pengőt tesz ki. Ezzel a tétellel is úgy vagyunk, mint azzal, amelyet a pénz­ügyminiszter úr a forgalmi adónál mutat ki. Ha az államnyomdánál ilyen csökkentés mu­tatkozik, ez nem jelenti még azt, igen t. pénz­ügyminiszter úr, hogy ott az államnyomdában tényleg megtakarításokat értek el. . Az államnyomdában a helyzet az, hogy hia azt akarja, hogy az ő forgaknia kisehb le­gyen, mert a mostani személyzettel az esetleg valamely minisztériumtól kapott munkát nem tudja előállítani, akkor azt a munkát kiadja egy miagánnyomdámak. En nem mondom, hogy ezt ne csinálja, hogy ne adja oda egy magán­nyomdániaik, meg kell azonban állapítanom, hogy ez a valóságban niem jelenti azt, hogy itt megtakarítást értek el. KÉPVISELŐHÁZI NAPLÖ. XXIX. Igen kérném a pénzügyminiszter urat, hogy nézzen talán egyszer mégis körül, mi van ab­ban az államnyomdában, hogy miért van az, hogy amikor a nyomdaiparban kollektív szer­ződés van s abban az esetben, ha az állam egy másik nyomdának kénytelen munkát adni, azt a munkát csakis kollektív szerződé­ses nyomdával állíttathatja elő, éppen az ál­lamnyomda az, — amelynek pedig, mint más országokban, mintaképül ikellehe szolgálnia, nálunk azonban époen az ellenkezője annak — amely nem respektálja a kollektív szerződést? Amikor az igen t. pénzügyminiszter úr a szak­tanácskoziáisokon a szakszervezetek kiküldöt­teivel együtt résztvett, és ott ezekről a kér­désekről szó volt, miért nem méltóztatott ott erre nézve valamilyen megnyugtató kijelen­tést tenni? En is arra kérem a pénzügyminisz­ter urat — semmi másra nem kérem, csak arra — hogy nézzen körül, vizsgáltassa meg ezt a dolgot, vájjon van-e tényleg ok arra, hogy az államnyomda ilyen magatartást tanú­sítson? T. Képviselőház! Ha itt az egyes téte­leket vizsgáljuk, az összes tételek között csak három olyan tétel van, amehoiél a múlttal szemben többkiadás van, a többi 15 tételnél ellenben mindenütt mínuszt látunk, ami azt jelenti, hogy a kiadások csökkentek. Úgy lát­szik, hogy a pénzügyminiszter úr ezen elv tekintetében jó példával kíván előljárni. (Já­nossy Gábor: Ezt csak helyeselni lehet!) En is azt mondom. Ez azonban nem jelentheti azt, hogy ne hívjam fel a pénzügyminiszter úr figyelmét arra, hogy ott, ahol nagyon is kirí az igazságtalanság, ahoi kiabál az igazság­talanság, és ahol ezen lehet segíteni, ez a se­gítség történjék meg. Ez a helyzet különösen ott áll fenn, ahol a kereseti és jövedelmi adóról van szó. Tessék a jövőre nézve legalább azt az újítást behozni, hogy az adómentes összeg, amely amúgyis na­gyon is aránytalanul alacsony, mindenkor adómentes legyen, akkor is, ha valakinek ke­resete vagy jövedelme az adókötelezettséget eléri. Az az összeg, amely adómentes, marad­jon is- az, mert tényleg csak akkor adómen­tes. Nálunk azonban most a gyakorlatban nincs így. Ez az egyik. A másik pedig az, hogy az al­kalmazott, akinek nincsenek vállalatai, aki nem tulajdonosa egy gyárnak, nem lap tulajdonos, nem olyan egyén, akinek keresete mellett még egyéb jövedelme is van ne fizessen két adót, ne fizessen kereseti és jövedelmi adót, hanem csak kereseti adót. Bocsánatot kérek, ma, ha valakinek a keresete, a fizetése az évi 3600 pengőt eléri, akkor még jövedelmi adót is kell fizetnie. A 3600 pengő évi kereset, vagy fizetés annyi, hogy már kétféle adót is kelljen fizetnie ezen az alapon a többig adók mellett? Mert, ugyebár, az illetőnek egyházi adót is kell fizetnie, fogyasztási adókat is kell fizetnie, és még egynéhány adónemet. Ez mégis több, mint amennyit az illetők előír­nak, a mellett pedig — mondom — nagy igaz­ságtalanság is. Éppen ezért a magam részéről a költség­vetéshez nem tudok hozzájárulni. (Helyeslés a szélsőbaloldalom) Elnök: Szólásra következik? Héjj Imre jegyző: Zlinszky István! Elnök: A képviselő úr nem lévén jelen, tö­röltetik. Szólásra következik? Héjj Imre jegyző: Hajós Kálmán! 20

Next

/
Oldalképek
Tartalom