Képviselőházi napló, 1927. XXIX. kötet • 1930. június 3. - 1930. június 25.

Ülésnapok - 1927-403

Az országgyűlés képviselőházának 4-03. ban jegyeznem, hogy ezek a törvények az életben sohasem érvényesültek. (Rassay Károly: De miért?) Ezek a törvények papíron lévő törvények voltak, hiszen az 1913. évi törvényt követte az 1917. évi törvény, (Rassay Károly: Amelyik tovább ment!) amelyik valamivel továbbment a háború befolyása alatt. Hiszen nagy csaták folytak az egész háború alatt a választójog kérdése körül, miután egyes pártok beledobták a hősök választójoga címén az egész választójogi kérdést az akkori közéletbe, Hogy ez szerencsés volt-e akkor, vagy nem, efölött a történelem fog ítélőszéket ülni, és félek attól, hogy bármennyire igaz teóriában az, hogy a választójog kiterjesztése demokratikus tény, és ennekfolytán az Önök meggyőződése szerint a nemzet szempontjából kívánatos dolog, a történelem ítélőszéke fogja azt mondani, hogy időszerűtlen volt ennek a kérdésnek akkor való felvetése. (Barabás Samu: Amikor szegény magyarok véreztek! — Zaj a szélsőbaloldalon.) Ez a példa önmagában véve mutatja, hogy minden egyes kérdés megítélésénél nemcsak a teoretikus álláspont a mérvadó. Hiszen magam is elismerem, hogy a titkos választójog az egyes szempontjából a kérdésnek tökéletesebb megoldása, mint a nyilt választójog, de ez időszerűség kérdése is éppen olyan fontos kérdés. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) Mert ha egyik oldalon teoretikus szempontból gyönyörű dolgot oldok meg, a másik oldalon azonban ezzel tönkreteszem az országot, (Farkas István: Nyilt szavazással tették tönkre az országot.) akkor az Isten mentsen meg minket az ilyen teoretikus megoldástól. (Élénk helyeslés és taps a jobboldalon és a középen.) Elnök: Csendet kérek. Gr. Bethlen István miniszterelnök: Azt mondja a t. képviselőtársam, hogy az evolúció álláspontján áll... (Farkas István közbeszól\ Elnök: Kérem Farkas István képviselő urat, méltóztassék csendben maradni. Gr. Bethlen István miniszterelnök:... és hogy ott, ahol a titkosság nincs meg, tulajdonképpen megfelelő alkotmányosság sincs. (Farkas István: Ott terror van!) Hát letagadjuk ezeréves alkotmányos multunkat, letagadjuk a magyar parlamentarizmus fénypontját és fényidejét, azt a parlamentarizmust, amelyből egy gróf Apponyi Albert nőtt ki, akinek a képviselő urak akkor, amikor a titkos választójogról beszélt, tapsoltak, letagadják ezt a kort azért, mert akkor nem volt titkos választójog? (Baracs Marcell: Ugyan!) A parlamentarizmus nemcsak a titkosságtól függ, hanem sok más körülménytől is. Mitől függ elsősorban? Elsősorban függ annak a parlamentnek a színvonalától, amelyet egy ország választ. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) S az én meggyőződésem az, hogy a titkosság sürgős és gyors keresztülvitele a magyar parlamentarizmus nivóját nemcsak, hogy nem emelné, hanem — sajnos, — süllyesztené is a mai körülmények között. (Rassay Károly: Ön nevezte ki a legtöbb képviselőt! — Zaj.) En itt ültem az 1920. évi választások után ebben a parlamentben ... (Zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. Gr. Bethlen István miniszterelnök: Es . . . és 192Hben már miniszterelnök voltam s - tudom, hogy milyen keservesen nehéz dolog magyar miniszterelnöknek lenni olyan parlamentben, amelynek nívója nem felel meg a nehéz idők követelményeinek. (Rassay Károly: Az a parlament megválasztotta az államfőt!) Ne arról vitatkozzunk, ne dobjunk egymás KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. XXIX, 'ûése 1930 június 5-én, csütörtökön. 131 szemére detail-kérdéseket. Aki látta azt a parlamentet, akkor az tudja, hogy nem állt azon a nívón, amelyet az akkori nehéz idők megköveteltek. (Zaj a szélsőbaloldalon. — Farkas István: A képviselők meg cselédek lesznek!) Elnök: Fakas István képviselő urat rendre^ utasítom» Gr. Bethlen István miniszterelnök: En állok az evolúció álláspontján, és nem a t. képviselő urak. Hiszen a választójogi fejlődés a külföldön nincs befejezve, hiszen a külföldön is — Angliában elsősorban — nap-nap után foglalkoznak a választójog reformjával. (Rassay Károly: De sohasem 'a titkosság eltörlésével!) Ott az régen megvan és bevált, ennélfogva más kérdésekkel foglalkoznak. Ahol előrehaladottabb választójogi szisztémák vannak, — például Franciaországban és más államokban is — ott is lehetne vitatkozni arról, hogy azért, mert az ország nem érkezett még el odáig, hogy ezt, meg azt a teoretikusan tökéletes szisztémát megvalósítsa, t ennek .folytán antidemokratikus ország. Bocsánatot kérek, az evolúció elve azt mondja, hogy minden ország és nemzet a maga szisztémáját kövesse', a maga problémáit maga oldja meg, mégpedig a maga követelményeinek és viszonyainak megfelelően oldja meg. (Ügy van! Ügy van! jobb felől.) Ezt tanítja az evolúció teóriája. S ha azt mondom, hogy fokozatosan akarom a titkosságot megvalósítani, akikor neon állok szemben az evolúció álláspontjával, akkor én vagyok az, aki rajta állok, és t. képviselőtársaim az, aki a teoretikus álláspontot képviseli. (Rassay Károly: En tehát revolueiót akarok!? - Zaj.) Azt mondja t. tépvisedőtámam, hogy tehát merem-e azt állítani, hogy a gazdasági bajok megszűnnek a nyilt szavazás folytán. (Rassay Károly: Világos!) En nem ezt állítom, én csak azt állítom, hogy a nyilt választójog nem szünteti ugyan raep; a gazdasági bajokat, de ha bevezetem egy napról a másikra a titkosságot, akkor a gazdasági bajhoz még politikai baj is járul. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon, — Zaj a szélsőbaloldalon.) Ne méltóztassék tehát a dolgot így beállítani! (Rassay Károly: Most nincs politikai baj?) Olyan politikai baj nincs, mint amilyen bekövetkeznék akkor, ha egyik napról a másikra megvalósítanók azt, amit t. képviselőtársam követel. (Zaj.) Azt mondja t. képviselőtársam, hogy nem lehetséges ma politikai szervezkedés pártok részére ebben az országban azért, mert nincs titkos választójog. Ezzel szemben rámutatok arra, hogy 50 éven keresztül volt ellenzék ebben az országban, (Rassay Károly: De nem volt Bethlen-kormány!), volt függetlenségi és 48-as párt. Magam is tagja voltam ennek a pártnak és nyilt szavazás mellett jöttem be 20 évén keresztül mint ellenzéki képviselő ebbe a parlamentbe és ültem az ellenzéki padokon. Ne mondja tehát nekem a képviselő úr azt, hogy nem lehet ellenzéket szervezni. Legyen meggyőződve, hogy ha az idők olyanok, hogy ebben az országban van hangulat egy ellenzéki jelszó mellett, s vannak férfiak is, akik ennek a jelszónak érvényt tudnak szerezni, akkor van ellenzék. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps a jobboldalon és a középen. — Zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök: Kérdem, kíván-e még valaki szólani? (Nem!) Ha senki sem kíván szólani, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. (Zaj.) Következik a határozathozatal.. . , • 19