Képviselőházi napló, 1927. XXIX. kötet • 1930. június 3. - 1930. június 25.

Ülésnapok - 1927-403

124 Az országgyűlés képviselőházának M sonló szándék talán fennforgott a képviselő úr részéről. (Propper Sándor: Ez inszkmáció, miniszterelnök úr! Okosabbat is mondhatna.) Politikai megítélés tárgya az, hogy mikép ítélem meg, milyen szándék vezette ezeknek a kérdéseknek a felvetéseikor, — de mondom — erre nemi tereik ki. Három kérdést intézett hozzám. Az egyik a választójogra vonatkozott, a másik, hogy mikor szünteti meg a kormány a politikai bosszú követését és végre a munkanélküliség kérdésében intézett hozzám kérdést. Ami a választójogra vonatkozó kérdését illeti, egészen röviden válaszolhatok, hiszen a Ház előtt többízben kifejtettem azt a felfogá­somat, hogy a választójog kérdése is, mint más fontos nagy közjogi kérdések, nem az egyes embernek, hanem az országnaik, az össze­ségnek, a köznek, a nemzetnek az érdekében oldandók meg. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) Rámutattam többízben arra, hogy annak a pártnak a programmjában, amelyhez szeren­csém van tartozni, benne van a titkosság, (Rothenstein Mór: Papiroson! — Zaj a jobb­oldalon. — Propper Sándor: Ne idegeskedje­nek!), ami bizonyos mértékben érvényesül a gyakorlatban is, mert .a képviselő urak nem tagadhatják, hogy a törvényhatósági városok­ban a titkosság be van vezetve. (Rassay Ká­roly: Mindig is volt, miniszterelnök úr!) Nem mindig, mert a háború előtt nem volt. (Rassay Károly: Nem jól tetszik tudni, mert volt!) A háború előtt nyilt szavazás volt a képviselői választásoknál. Nyilt szavazás volt, ezen kár vitatkozni. (Zaj a Ház minden oldalán. — El­nök csenget.) Azt hiszem, nem vitatkozhatunk e felett, hiszen mindenki tudja, hogy háború előtt nyilt szavazás volt a képviselőválasztá­soknál az egész vonalon. (Rassay Károly: Azt hittük, hogy a közigazgatási választójogra mondta a miniszterelnök úr!) A tisztelt kép­viselő úr nem volt itt, amikor a kérdés hozzám feltétetett, én pedig csak arra a kérdésre vála­szolhatok, amit hozzám intéztek. (Rassay Ká­roly: Inkább a miniszterelnök úr álláspontját szeretnénk ismerni!) Ismétlem, ennek a pártnak programmjában benne van a titkosság, de ez mint egy fokoza­tosan megvalósítandó porit áll ott, (Felkiáltá­sok a baloldalon: Mikor?), amikor a mi f el­fogásunknak megfelelőleg a nemzet érdeke ezt kívánja. (Elénk helyeslés a jobboldalon. — Kabók Lajos: Ez az osztályuralom! — Várnai Dániel: Még le fog szállani erről a magas lóróll — Felkiáltások a szélsőbalolda­lon: Mit fog mondani Londonban?) Ha hoz­zám erre vonatkozólag kérdést intéznek, nyu­godtak lehetnek a tisztelt képviselőtársaim, hogy csak ugyanazt a választ fogom adni, amit itt adok a nyilvánosság előtt. (Várnai Dániel: Ki van zárva! Egészen más választ fog adni! — Folytonos zaj.) Ha mármost a tisztelt képviselőtársam azt a kérdést intézi hozzám, hogy mikor fogjuk megvalósítani ezt a prograinmpontot, — mert hiszen ezt a kérdést is hozzám intézte, — úgy erre a válaszom a következő. (Várnai Dániel: Erre az egész ország kíváncsi, nemcsak mi!) En a tisztelt képviselőtársamnak már több­ízben feleltem erre a kérdésére, és így azt hi­szem, nem eshetik nehezemre, hogy újból ugyanazt a választ adjam: a mi felfogásunk szerint a választójog titkosságának kiterjesz­tése a nemzet életének szempontjából ítélendő meg. (Elénk helyeslés a jobboldalon. — Zaj a baloldalon.) Az én felfogásom szerint, olyan nehéz időkben, amilyeneket az ország átélt, . ülése 1930 június 5-én, csütörtökön. lazokban az időkben, amikor kis hibákból kö­vetkezőleg ez az ország elborulhat és még to­vábbmenő károkat szenvedhet, mint amilyene­ket szenvedett a múltban, az ilyen fokozatos kiterjesztésnél nagy óvatossággal kell eljárni. (Rassay Károly: Miért?) Ez az én felfogásom. (Kabók Lajos: Ez a régi lemez: biztosítani kell az uralmukat! — Folytonos zaj a bal- és szélsőbaloldalon.) Nem megyek odáig, hogy a tisztelt képviselő úr jóhiszeműségét kétségbe vonjam, de követelem magamranézve is azt, hogy a tisztelt képviselő úr is elismerje, hogy csakis hazafias szempontok vezetnek. (Ügy van! Ügy van! Taps a jobboldalon. — Propper Sándor: Közkeletű frázis! — Zaj a bal- és szélsőbaloldalon.) Nekem sokkal könnyebb volna azt mondani, hogy csináljuk meg holnap a titkosságot; sokkal nehezebb nekem itt helyt­állani azért, ami a meggyőződésemnek meg­felel. Ismétlem: időelőtti volna és kárt okoz­nék az országnak, ha egyiik napról a másikra megcsinálnánk. (Propper Sándor: Mikor lesz időszerű?) Haziafias meggyőződés vezet ebben a kérdésben és semmi egyéb. {Ügy van! Ügy van! a jobboldalon. — Propper Sándor: Mikor lesz időszerű?) Elnök: Csendet kérek, Propper képviselő úr! (Rothenstein Mór: Hazafias osztály szempont vezeti a miniszterelnök urat! — Zaj.) Gr. Bethlen István miniszterelnök: Mind­nyájan tudjuk, hogy milyen nehéz gazdasági krízisen megy keresztül az ország, mindnyájan tudjuk, hogy milyen erőfeszítések történnek abból a szempontból, hogy ezt a nehéz gazda­sági helyzetet felhasználva és kihasználva az ország egyes néprétegeiben újra a demagógia jelszavaival (Ügy van! Ügy van! a jobbolda­lon.) olyan törekvéseket szítsanak, amelyek ezt az országot már egyszer veszedelembe sodor­ták. (Ügy van! ügy van! a jobboldalon. — Propper Sándor: Száz éves frázis! — Kabók Lajos: Ez a frázis öregebb, mint a miniszter­elnök úr! — Folytonos zaj.) Az én meggyőződésem szerint ezekben a ne­héz időkben igen óvatosan kell előre haladni, ez azonban nem jelenti azt — jóllehet ebben a percben megtagadnám —, hogy amint ezek a jelenségek múlni fognak, a magam részéről a szükséges lépést meg ne tegyem. Amint elmúl­nak ezek a jelenségek, ha az ország olyan hely­zetbe jut, hogy meggyőződésünk szerint veszély nélkül lehet ezen a téren tovább menni, a kö­vetkező lépést meg fogjuk tenni. (Zajos felkiál­tások a bal- és szélbaloldalon: Mikor?) Méltóz­tassék ezt, mint válaszomat tudomásul venni. (Elénk helyeslés a jobboldalon. — Propper Sán­dor: Az időt! Az időt! — Várnai Dániel: Szó­val elárulták ezt a programmpontot is! — Bes­senyey Zénó: Maguk mit árultak el 1918-ban? — Felkiáltások a jobboldalon: Benne y an a programmban a titkosság! — Propper Sándor: Benne van, csak nem csinálják meg! Követelik önmaguktól! — Barabás Samu:,Maguk, akik­nek részük van az ország szerencsétlenségében, hallgassanak. — Folytonos zaj a Ház minden oldalán.) A második kérdése a tisztelt képviselőtár­samnak arra vonatkozik, hogy mikor fogunk végetvetni a politikai bosszúnak, amely ma is tart anank ellenére, hogy a forradalmak már több mint 10 éve elmultak. A tisztelt képviselőtársam, úgy látszik, öszetéveszti a törvényes megtorlást a politikai bosszúval, mert a törvényes megtorlás egyálta­lán nem politikai bosszú. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon és a középen.) TTgy látszik, a tisz­telt képviselő úr azt szeretné a világ előtt bi-

Next

/
Oldalképek
Tartalom