Képviselőházi napló, 1927. XXIX. kötet • 1930. június 3. - 1930. június 25.
Ülésnapok - 1927-402
94 Az országgyűlés képviselőházának k02. ülése 1930 június 4-én, szerdán. Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom és az 1. címet, mint meg nem támadottat, elfogadottnak jelentem ki. Következik a 2. cím. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Héjj Imre jegyző (olvassa): Vallási célok támogatása, egyházak javadalmazása: 7,848.550 pengő. Elnök: Szólásra következik? Héjj Imre jegyző: Pintér László! Elnök: A képviselő úr nincs itt, jelentkezése töröltetik. Következik 1 ? Héjj Imre jegyző: Barabás Samu! Elnök: A képviselő úr nincs itt, jelentkezése töröltetik. Következik? Héjj Imre jegyző: Schandl Károly! Schandl Károly: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Az első címnél azt az elvi megállapítást tettem, hogy ott, ahol a vallásosság csökken s vele természetesen a valláserkölcs is csökken, r ott az államoknak a rendőrségre és az igazságszolgáltatási feladatokra sokkal nagyobb költségeket kell fordítaniok. (Farkasfalvi Farkas Géza: így is van!) Malasits Géza igen t. képviselőtársam ezt úgy fordította ki, — méltóztassék megbocsátani ezért a kifejezésért — hogy én lelki rendőrségnek tekintem az egyházat. (Malasits Géza: így értettem.) En ez ellen a leghatározottabban tiltakozom. Az egyház nem az állam kedvéért hirdeti az erkölcsöt és nem ezért műveli a lelkeket, hanem az egyház ezt a lelkekért teszi. .{Ügy van! Ügy van! a jobboldalon és a középen.) Ellenben az állam — és minden állam — hasznot húz abból, hogy az egyházak ezt a lelki munkát folytatják, hogy az egyházak a lelkek üdvözülését szolgáliák. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon és a közéven.) Nem az egyháznak van szüksége az államra, hanem az államnak van szüksége az egyházra. (Igaz! Ügy van! a jobboldalon.) Az egyházak, igenis, a lelki nevelést végzik el az állampolgároknál azért, mert az állampolgárok az egyházak fiai is azért, mert üdvözíteni akarják az embereket. T. Képviselőház! Ezért fontos az állam szempontjából az egyházak támogatása abban a tekintetben, hogy a valláserkölos erősíttessékErkölcs nélkül egyetlen állam, avagy emberi társadalom fenn nem állhat. (Élénk helyeslés a jobboldalon és a középen. — Jánossy Gábor: így van! Minden ország támasza és talpköve a tiszta erkölcs, mondja Berzsenyi Dániel. — Malasits Géza: Az is erkölcs: meggazdagodni és 1 pengő 30 filléres napszámot fizetni? — Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Malasits Géza képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni. Schandl Károly: Méltóztassék megengedni, hogv a tárgynál maradjak. (Malasits Géza: En Marxnál maradok!) Csak egvféle erkölcs van : amely a valláserkölcsön épül fel. Az az erkölcs, amelyet Rousseau akart behozni.^ nem sikerült, A képviselő úrnak az ellenvetéseire talán még egyszerűbben iparkodom felállítani a magam tételeit: Minden országban, ahol az erkölcs süllyed, ahol az erkölcs romlik, több dolga van a rendőrségnek, több dolguk van az igazságszolgáltató bíráknak. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon és a közéven.) Ha minden esmber megtartaná a tízparancsolatot, se rendőrre, se bíróra nem volná szükség. (Iaaz! Ügy van!) Ebben a vonatkozásban méltóztassék szavaimat magyarázni, és akkor a képviselő úrral egyet fogunk érteni abban, hogy ott, ahol- az erkölcs erősödik, sokkal kisebb kiadásokat kell a rendőrségre és a bírákra fordítani. (Malasits Géza: Ennek az erősödésnek az előfeltétele a gazdasági helvzet!) Elnök: Malasits Géza képviselő urat újból kérem, méltóztassék csendben maradni. A képviselő úrnak módjában állt nézetét kifejteni. Schandl Károly: T. Ház! Éppen ezért, tekintet nélkül arra, hogy melyik felekezetről van szó, igenis, a valláserkölcs fokozódása érdekében az egyházak támogatását kívánatosnak tartom. (Helyeslés a jobboldalon és a középen,) A képviselő úr szemrehányást tett olyan értelemben is. mintha Magyarországon az egyházak támogatnák a kapitalisztikus államot, és mintha az egyház általában csak a kapitalisztikus államot támogatná, így nem lehet beszélni. Megvallom, csodálkozom a t. képviselő úrnak azon kijelentésén, hogy «ellenfele az egyháznak», mert a szociáldemokrácia azt tanítja, hogy «a vallás megánügy», (Malasits Géza: TTgy van!) tehát mint szociáldemokrata politikus hivatalból nem lehet ellenfele az egyháznak, legfeljebb semleges lehet az egyházzal szemben. De ez a megnyilatkozás mindenesetre fontos kijelentés, — ha a szociáldemokratapárt részéről jön — hofv a szociáldemokrácia ellenfele az egyháznak. Ez új tan, amelyet le kell szögezni. (Felkiáltások a balközépen: Elszólta magát! — Malasits Géza: Ez egyéni véleményem!) De hogy mennyire igaz az, hogy ott, ahol nincsen erkölcs, mert nincsen valláserkölos. mennyi dolga van a rendőrségnek, az igazságszolgáltatásnak, annak igazolására csak visszafordítom a kérdést megint Oroszországra. Egyetlen egy állam sem fordít annyit rendőri kiadásokra, katonai kiadásokra, — mert ott a katona is rendőri szolgálatot teljesít — mint Oroszország. (Zaj à szélsőbaloldalon. — Kabók Lajos: Van itt is elég rendőr!) En nem tételeztem fel a képviselő úrról, hogy védi az orosz rendszert. Most sem akarom ezt feltételezni. Ne méltóztassék tehát jelentkezni, amikor az orosz kommunizmus bírálatáról van szó. (Br. Podmaniczky Endre: Mindjárt vé-. dik!) Kétségtelen, hogy katonai kiadásokra az orosz szovjet fordít a legtöbbet és az orosz katonaság ma nincsen más célra felhasználva, mint az orosz belállapotok rendezésére, mint minden emberi és polgári szabadság elnyomására. (Igaz! Ügy van! a jobb- és a baloldalon.) Szükség van erre azért, mert a hitet, a vallást üldözik, mert a valláserkölcsöt kiirtják magából a népből. T. Ház és t. képviselő úr, olyan országban, ahol a tanítót az iskolás gyermekekből alakult rablóbandák megtámadják és vonat elé dobják — amiről a külföldi újságok hoztak hírt Oroszországból — természetes, hogy óriási költségeket kell fordítani rendészetre. De Magyarország idáig sohasem fog eljutni, mert ' Magyarországnak, a magyar nemzetnek hagyománya a vallásosság, (Ügy van! Ügy van! jobb felől.) amely együtt jár a hazafis ággal (Jánossy Gábor: TTgy van! Pro Deo et pro Patria! Rákóczi Ferenc!) és ebben a hagyományos szellemben kívánjuk mi a kultúrát is szolgálni. A címet elfogadom. (Elénk helyeslés, éljenzés és taps jobbfelől és a középen. Elnök: Szólásra következik? Héjj Imre jegyző: Szilágyi Lajos! Elnök: A képviselő úr nincs itt, jelentkezése töröltetik. Kíván-e még valaki szólani? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. A máso-
